Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>


Dr.Horvát Róbert, 2012.02.03.:

Kedves Képviselő úr!A véleményére vagyok kiváncsi az esetemmel kapcsolatban ,mert a közösségünket is érintheti gondolom!Nemrég kaptam meg a Magyar Állampolgárságot és azOÉP jogászához fordultam a következőképpen:"Nem tudom megkérdezhetem e öntöl a következőket?Nemrég megkaptam a magyar állampolgárságot és nem tudom létezik e az önkéntes társadalombiztositás fogalma,mert ti.fizetni szeretném havonta a járulékot.Mennyibe kerül és milyen egészségügyi ellátásra jogosit fel?(Eu kártya?).........10 évig kvázi letelepedett voltam,tb-m nem volt,egy műtétem volt de kifizettem a teljes árát tehát nem akarok a magyar adófizetők kárára lenni.Fizetni akarok tehát ha lehet.Van szegedi cimem de Szabadkán élek és dolgozom mint fogorvos!Üdv:DR.Horvát Róbert"....a válasz fizessek kb 6500ft/hó és teljes orvosi ellátásban részesülhetek.Ok.Tudomásul vettem.3hétre rá(Úgy látszik érdekes volt az ügy!)nagyon rendesen a következö e-mailt kaptam hivatalosan: "Tisztelt Ügyfelünk! Hivatalunkhoz elektronikus úton érkezett megkeresésére válaszolva a következőkről tájékoztatom: A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. évi október hó 7. napján kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1959. évi 20. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) 3. Cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A Szerződő Felek dolgozói annak a Szerződő Félnek a társadalombiztosítási jogszabályai szerint esnek biztosítás alá, amelynek területén a dolgozó a biztosítás szempontjából döntő foglalkozását (tevékenységét) folytatja.” Amennyiben tehát a magyar állampolgárok szerbiai székhelyű cégnél, vagy intézménynél állnak munkaviszonyban, vagy közszolgálati, közalkalmazotti, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban, és ott végeznek munkát, úgy a szerb jogszabályok szerint válnak biztosítottá és a szolgáltatásokat is a szerbiai biztosításuk alapján vehetik igénybe Magyarországon. Mivel Ön vélhetően rendelkezik Magyarországon állandó lakóhellyel, így az Egyezmény 11. Cikk (1) bekezdése alapján szerbiai biztosítása terhére jogosult igénybe venni az általános, a szakorvosi gyógykezelést és a gyógyszerellátást úgy, mint egy magyar jogszabályok szerinti biztosított. Az Egyezmény végrehajtásáról szóló 11/1959. (IX. 13.) MüM rendelet 5. § (1) bekezdése értelmében az Egyezmény alapján fennálló jogosultságot a szerb egészségbiztosítási intézmény (Republički Zavod za Zdravstveno Osiguranje Srbije 1000 Beograd, Dr. Aleksandra Kostića 9) igazolja. Ezt az igazolást szükséges eljuttatni magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár címére a jogviszony rendezése érdekében. Jogviszonyának rendezésében nyújtott segítő közreműködését megköszönve Tisztelettel"...Ez igazán meglepett,és ha ez igaz akkor ez precedens lehet gondolom.Kihez fordulhatok jogi segitségért mert csak úgy laikusként belgrádban megjelenni és meggyözni az igazamról az illetékeseket,hát(?)De végig járnám ha van értelme(Jogszolgálati háttérrel.Van a vmsznek vagy mntnek ilyenje?).Tisztelettel Dr.HorvátR.Ps.Ha van Tito-Kádár egyezmény és az még él akkor ebből jogok és kötelezettségek következnek nemde?

P.B., 2012.02.06.:

Tisztelt Doktor Úr!

Ezek az igazán érdekes jogi helyzetek. Amikor a Magyar Nepköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya megkötötte az idézett egyezményt 1957-ben, senki se gondolhatta, hogy többek között, a szerbiai állampolgárok jelentős részét is visszahonosítják, azaz újra magyar állampolgárok lesznek. Így az egyezményt nem az Önéhez hasonló élethelyzetek miatt kötötték. Ennek ellenére, egyetértek Önnel abban, hogy a lehetőségekkel élni kell.

Utánanyomoztam a kérdésnek, egyeztettem Józsa László ügyvéd urral is, akitől megtudtam hogy egy szabadkai vállalkozótól, az Önével megegyező esetben, mindössze csak egy lepecsételt saját nyilatkozatot kértek, hogy ő itt Szerbiában rendelkezik vállalkozói jogviszonnyal, és, hogy ennek alapján rendelkezik egészségbiztosítással is. Azt, hogy a konkrét esetben milyen dokumentumot kérnek, mindig a konkrét biztosítási jogviszony létesítése alkalmával lehet csak véglegesen letisztázni.

Hozzá kell tennem azonban azt is, hogy abban is egyetértünk: a joggal nem célszerű visszaélni. Magyarán, hozzájárulás fizetése nélkül nem ildomos elvárni azt, hogy magyarországi egészségügyi ellátásban részesüljenek az ujdonsült magyar állampolgárok. Ez (nem alaptalanul) ellenérzéseket váltana ki a magyarországi lakosokból.  A kedvezményes honosításnak pedig nem volna jó ezt eredményeznie.

A VMSZ-nek nincs az ilyen ügyekre vonatkozó jogsegélyszolgálata (tudtommal az MNT-nek és másnak sincs). Azt javaslom, a saját érveinek-ellenérveinek mérlegelését követően, ha úgy érzi, meg szeretné valósítani a magyarországi egészségügyi ellátásra vonatkozó jogot, a belgrádi kilincselést megelőzően vegyen igénybe ügyvédi segítséget. Vagy talán a legtisztességesebb lehetőségként marad a szerződéses biztosítotti jogviszony.

László, 2011.11.18.:

Tisztelt Pásztor ur! A rehabilitálási törvényjavaslat kimondja ugyanis, hogy a restitúciós törvény 5. szakasza 3. bekezdésének 3. pontja, miszerint „az a személy, aki a második világháború alatt a Szerbia Köztársaság területén tevékenykedő megszálló erők tagja volt és annak örökösei” nem jogosult az elvett vagyon-visszaszármaztatásra, illetve kárpótlásra. Ha az örökösök sem jogosultak a visszaszármaztatásra, akkor ez már (szerintem) kimeríti a "kollektív bűnösség elvét". Vajon ez nem lessz megváltoztatva? A másik kérdésem pedig az, hogy hogyan halad a tartománynak járó 7% befizetése ( gondolom dec 15.-ig). Köszönöm a válaszokat

P.B., 2011.11.18.:

Kedves László!

Az Ön által idézett mondatot a Vagyonvisszaszármaztatási törvény tartalmazza (5. szakasz, 3. bekezdés, 3. pont). Ez a megoldás a kollektív bűnösség megerősítését jelenti, amiért a VMSZ a törvény ellen szavazott. A rehabilitálásról szóló törvény javaslatának 2. szakasza visszautal a vagyonvisszaszármaztatási törvény idézett szakaszára és kimondja, hogy csak az nem rehabilitálható, aki a II. világháború ideje alatt valamely megszálló erő tagjaként, Szerbia területén háborús bűncselekményt követett el. A törvényjavaslat 13. szakaszából világos, hogy a bizonyítás kötelezettsége az államot terheli. Mindebből az következik, hogy a rehabilitálásról szóló törvény elfogadásának esetében megnyugtató módon rendeződne az ügy. A felelősség egyéni lenne, a bizonyítás terhe pedig az államot illetné meg.

A VMSZ elfogadott módosítási indítványának következményeként, november 1-jétől 997 millió dinár érkezett a köztársaságtól a vajdasági nagyberuházási alapba. Ez a pénz nagyjából annyi, amennyi az év első 10 hónapjában összesen érkezett. A második részlet 3 napot késik. Amennyiben néhány napon belül nem érkezik meg, kérdést intézünk a miniszterelnökhöz.

ottó, 2011.11.06.:

Tisztelt Képviselő úr! Szerbiában hamarosan parlamenti választásokra kerül sor, és látható, hogy a Szerb Haladó Párt az egyik legesélyesebb a győzelemre. Azt szeretném kérdezni, hogy Ön, mint képviselő, hogyan látja Szerbia további európai integrációját amennyiben T. Nikolic lesz a kormányfő? A Haladókkal kapcsolatban nem tudom eldönteni, pontosan milyen irányba is mozognak. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

P.B., 2011.11.07.:

Kedves Ottó!

Nem egyszerű a kérdés, hiszen sok még az ismeretlen tényező. Valóban esélyesek Nikolićék a győzelemre, de még egyáltalán nem biztos, hogy ők alakíthatnak majd kormányt. Az sem mellékes, hogy Nikolić esetleges kormányának részét képezné-e pl. a Kоštunica-féle DSS vagy sem.

Én az elmúlt 2-3 évben azt tapasztaltam, hogy a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt között hatalmas különbségek nincsenek. Szinte ugyanazt, vagy pontosan ugyanazt mondják az EU-ról, a NATO-ról, Koszovóról. Hogy mit mennyire mondanak őszintén, nehéz fölmérni, de ugyanez érvényes a DS-re is. Az egyetlen különbség a külpolitikát illetően talán abban van, hogy a SNS oroszbarátabb pártnak tűnik, ugyanakkor rögtön hozzá kell tennem, hogy a NIS-t nem Nikolićék, hanem Tadićék ajándékozták oda az orosz Gazpromnak.

Mindent figyelembe véve azt gondolom, hogy Szerbia közeledése az EU-hoz ma már visszafordíthatatlan. Lehetnek apróbb különbségek, de nem tudom azt elképzelni, hogy bármely következő szerbiai kormánytöbbség arról hozzon döntést, hogy az ország jövője nem az Európai Unióban van.