Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>


Ottó, 2011.04.07.:

Tisztelt Képviselő úr.! Szeretném figyelmét felhívni egy problémára, amely az új, Szerbiában kiadott rendszámtáblákkal kapcsolatban jelentkezett. A gond ott van, hogy az európai országokban gondot jelent a parkolás, illetve minden más ahol azonosítást kérnek, mivel a Ð,Č,Ć,Š betűket nem ismeri fel a rendszer. Ezt korrigálni kéne, furcsa, hogy nem gondoltak erre a tábla kreálásánál. Van-e rá lehetőség, hogy ezt kijavítsák? A horvátok pl. erre kezdetekben mindjárt gondoltak, és úgy oldották meg, hogy a Ð helyett DJ írtak. Köszönöm válaszát!

P.B., 2011.04.08.:

Tisztelt Ottó!

A rendszámtáblák kinézetét (beleértve az azon használatos betűket is) belügyminisztériumi szabályzat szabályozza. Ez a törvénynél alacsonyabb rangú jogszabály természetesen módosítható, de nem hiszem, hogy ez a betűkre vonatkozóan bekövetkezne. A gond, amelyről ír valós. Az én véleményem is az, hogy egy Szerbia nagyságú országban nincs és nem is lesz belátható időn belül annyi autó, hogy a szerb ABC betűire is szükség legyen. Ugyanakkor pl. az Š betű az elmúlt évtizedekben használatban levő rendszámtáblákon is szerepelt pl. a verseci jelzés (VŠ) esetében. Az európai országok többsége csak az angol ABC betűit használja, de vannak kivételek is. Pl. Németországban használatban van a rendszámokon az Ö és az Ü betű.

Hajagos Laura, 2011.04.04.:

Tisztelt Bálint! Örömmel látom hogy törődő kezekben van a vajdasági magyarság sorsa. Budapesten tanulok, egy év múlva végzek a Budapesti Corvinus Egyetemen. Diplomám honosításával kapcsolatban hová fordulhatok? Mivel igen költséges eljárásról van szó, támogatás hol, illetve milyen mértékben igényelhető erre? Köszönöm, Hajagos Laura

P.B., 2011.04.05.:

Kedves Laura!

Segítséget a diplomahonosítási eljáráshoz a Szekeres László Alapítványtól (024 524 534) kaphat. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács alapítványának első embere néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta a Magyar Szónak, hogy amint megérkezik a Szülőföld Alaptól a támogatás, az alapítvány kuratóriuma kiírja az újabb pályázatot és megkezdődhet a harmadik forduló, amely során ismét több mint száz oklevelesnek térítik meg a diplomahonosítási eljárás költségeit. Az első pályázati fordulóban 4 millió 850 ezer dinárt fizettek ki 164 személynek, a második forduló két részből állt, előbb 4 millió 445 ezer dinárral támogattak 124 pályázót, a második részben pedig 3 millió 690 ezer dinárral 104 személyt.

Iván, 2011.03.27.:

Tisztelt Balint ur! Nekem is az a velemenyem, `hogy egyes ujvideki es belgradi kozpontu partok napi politikai poenszerzes celjabol elinditott akciojarol van szo“, sot ez egy elegge mindennapi dolog, de a kerdesem az, hogy mi tortenik abban az esetben ha magyar es a szerb tortenelmi hagyomany (Damjanich-ugyben peldaul) telyesen ellentetes allaspontokon vannak? Egy Damjanich Janos utcaval a budapesti VII. keruletben szerintem nincs semmi gond, de a Damjanich tabornok szerepe a 48-9es forradalmi esemenyekben (legalabb is a szerb perspektivabol) elegge vitatott lehetne... Nem lenne erdemesebb/ertelmesebb egyes nem annyira `ciki` tortenelmi szobrokat allitani? Szerintem a vitat nem mindenaron kellene elkerulni, de ebben a konkret esetben, ez a tortenelmi figura nem a legszerencsesebb... Koszonom! (az esetleges nyelvtani vagy stilusi hibakert elore is elnezest kerek, Pasztor ur, hiszen magyar nem az elso nyelvem)

P.B., 2011.03.27.:

Kedves Iván!

Értem mire gondol, csak az a gond, hogy akinek az a politikai érdeke, az minden szoborba "beleköthetne". Ha Damjanich "szerbeket gyilkolt", ahogy azt bizonyos pártok eminensei állítják, akkor minden bizonnyal azt gondolják, hogy Kossuth vagy Petőfi is "szerbeket gyilkolt" 1848-ban. Ezért képmutató dolog arról beszélni (ezt teszi a Szerb Haladó Párt adai vezetője), hogy a Damjanich-dombormű helyére kerüljön pl. Kossuth-emlékmű. Én úgy érzem, hogy Damjanich-csal az a "gond", hogy szerbnek vallotta magát. Ezen utólag nehéz változtatni. Ami viszont ennél is fontosabb, Damjanich tábornok megitélése a szerbek körében sem egyöntetű. Ezért nem korrrekt dolog úgy beállítani a helyzetet a SNS, a DSS és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga részéről mintha minden szerb szerbgyilkosnak tartaná Damjanich Jánost. Az igazság ennél bonyolultabb. Ennek bizonyításaként szerepeljen itt egy idézet a híres szerb írótól, Jakov Ignjatovićtól (1822-1889): „Damjanić nije bio izdajica – ko bi to tvrdio, i verovao, taj bi onda morao držati i junaka Pavla Bakića za izdajicu. (...) Kod Damjanića gledali su Mađari u srpsko junaštvo i durašnost, kojih vrlina je kod njih Damjanić zastupnik bio. Damjanić je srpski junak“.