Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>


Urukalo Edit, 2011.09.04.:

Tisztelt uram szeretnénk önt megkérni, hogy birna-e nekünk segíteni vagy utba igazitani, mert Belgrádban dolgozunk mint rendőrtisztek mint magyar nemzeti kissebség, többször kértünk áthelyezést saját helységünkbe vagy is Szabadkára, de a Rendőrállomás Újbelgrádban elutasította! Szeretnénk hozzájárulni, hogy saját helységünkben saját anyanyelvünkön segítenénk a komunikációban a magyar nemzeti kissébbség és az állami nyelv között. Tisztelettel Urukálo Edit és Hornyák Ervin

P.B., 2011.09.04.:

Tisztelt Hölgyem és Uram!

Megpróbálok Önöknek segíteni. Szívesen teszem, hiszen az a célunk, hogy minél több magyar rendőr teljesítsen szolgálatot az általunk is lakott településeken. E-mailben egyeztetünk időpontot és találkozunk a Parlamentben.

Kókai Zsolt, 2011.09.04.:

Tisztelt Bálint úr! A fogyatékkal-rokkant--élők,jogai,lehetőségei --átképzés.támogatás,egyéb jogok érdekelnének.Mert a helyi munkaügyi központnak addig vagy érdekes még beregisztrálsz,s megcsináltatod a bizonylatot ,hogy rokkant vagy--persze saját költségen--de onnantól ,hogy az Ő statisztikájuk javul semmi!Előtte pedig ,hogy lesz munka, mivel úgy e van az a munkaügyi törvény hogy foglalkoztatni kell ,csökkentett munka képeségű embereket,csak csináljuk meg a végzést,s minden segítséget megkapunk!Azóta se semmi...Ha utána nézne hogy milyen jogok,lehetőségek vannak ,az jó lenne!Köszönöm!

P.B., 2011.09.04.:

Tisztelt Kókai Úr!

Ahogy azt Ön is tudja, 2009. májusában fogadta el a Parlament a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról szóló törvényt (Zakon o profesionalnoj rehabilitaciji i zapošljavanju osoba sa invaliditetom). Ez a jogszabály letölthető az alábbi linkről: http://www.parlament.gov.rs/akti/doneti-zakoni/doneti-zakoni.1033.html. Ebben a törvényben megtalálhatóak a válaszok a kérdéseire. Feltételezem viszont, hogy a gond inkább az, hogy a törvényt nem alkalmazzák. Ezügyben a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei tehetnének valamit. Ők biztosan kapcsolatban is vannak a minisztérium képviselőivel. Ha valamilyen konkrét ügyben tudok segíteni, forduljanak hozzám bizalommal.

Csipak Tibor, 2011.08.14.:

Varjú Márta a Magyar Szó legújabb főszerkesztője a hagyományos ujságirás mellett tette le voksát anélkül, hogy netán megkérdezte volna a lap olvasóit is, hogy ők milyet akarnak-szeretnének, avagy meginterjúolta volna az MNT megfelelő bizottságát is arról, hogy merre tendáljon egyetlen napilapunk a jövőben.Ön hogyan értelmezi a hagyományos ujságirás fogalmát?Ha Ön lenne a főszerkesztő milyen lapot olvashatnánk?Hogyan szerkesztené a lap online változatát?A mostani ugyanis katasztrófálisan lemarad-elmarad a hasonló lapok online változataitól!

P.B., 2011.08.15.:

Tisztelt Csipak Úr!

Én 10 szerb nyelvű országos napilapról tudok. Nem hallottam még arról, hogy a Blic, a Dnevnik vagy a Pravda főszerkesztője megkérdezte volna az olvasókat, hogy milyen lapot szeretnének. Nem is tudom, hogy technikailag ezt hogyan lehetne levezényelni. A lapok internetes "közvélemény-kutatásai" megbízhatatlanok, sőt gyakran meghamisítottak. Azt még kevésbé gondolom, hogy az MNT bizottságának kellene meghatároznia a szerkesztéspolitikát. Az új főszerkesztőnek viszont van programja (ahogy az előzőnek is volt), és annak végrehajtása számonkérhető.

Ha én lennék a főszerkesztő, akkor biztosan lenne a lapnak belgrádi tudósítója és arra ügyelnék, hogy a Belgrádban játszódó politikai események hangsúlyosabb szerepet kapjanak a lapban. Meggyőződésem, hogy a vajdasági magyarságot nem elégíthetik ki a Beta vagy B92 hírek fordításai, hiszen máshol vannak a hangsúlyok egy belgrádi szerb és egy vajdasági magyar újságíró számára. És ez így természetes. Azt is szeretném, ha a képviselőházi munka hangsúlyosabban lenne jelen a lapban és nem csak a száraz adatokról szólna, hanem pl. időről időre elemzések jelennének meg a magyar nemzetiségű képviselők munkájáról. Mindez lehetetlen belgrádi tudósító nélkül.

Az internetes kiadást illetően, pedig annak örülnék, ha a gyalázkodás mértéke azon a szinten lenne, amelyen az összes többi szerbiai napilap internetes kiadása esetében van. Sajnos jelenleg a Magyar Szó hozzászólói között sokkal több az álnév mögé bújó gyalázkodó, mint bármely más lap vonatkozásában. Ez nem jellemző a vajdasági magyarságra, mégis rossz színben tüntet föl bennünket minden külföldi magyar vagy hazai szerb előtt, aki a Magyar Szót az interneten olvassa. Persze ez nem azt jelenti, hogy a véleményszabadság ellen vagyok. A kritika viszont mindig legyen megalapozott és ne merüljön ki személyeskedésben.