Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| Szigeti László, 2014.07.18.: Tisztelt Képviselő úr! Az új munkaügyi törvény, tartalmilag megszorításokat eredményez, de a politikusok azt állítják hogy ez által a gazdaság fel fog lendülni ( létesülnek új munkahelyek, bejön a külföldi tőke, stb..). Miután a szándék nemességét nem is vitatom, de a várt eredményt annál jobban: Az eddigi gyakorlatot az jellemezte, hogy a munkaképes lakossság egyre jobban kivándorol külföldre, az új munkaügyi törvény életbe lépését követően, azaz a megszorításokat követően, komolyan azt hiszi valaki hogy a munkaképes lakosság nem fog még nagyobb erővel elmenni Szerbiából? Ezek után pedig jöhet a külföldi tőke, jöhetnek az új munkahelyek, de kit fognak majd foglalkoztatni? Az a válasz már nem állja hogy a "környező országok is igy csinálták", mert a környező országok ezt a lépést "még idejiben" meglépték. Előre köszönöm tisztelt válaszát. |
P.B., 2014.07.18.:Tisztelt Szigeti Úr!
Az ország gazdasági kényszerpályán van. Ennek okait mindannyian ismerjük. Egyetértek Önnel abban, hogy ezeket a lépéseket korábban kellett volna megtenni, de hiányzott a politikai bátorság. A tőke, vagy ha úgy tetszik: a befektető, a (jog)biztonságot és a stabilitást szereti. A VMSZ két és fél évvel ezelőtti jelmondata - egy normális Szerbiáról - aktuálisabb, mint valaha. A befektetőkért Macedóniával, Boszniával, Albániával, Romániával, Bulgáriával versengünk. Előbb-utóbb azon is el kell majd gondolkodni, hogy mennyibe kerül nekünk a katonai semlegesség és más politikai illúziók.
A gazdasági helyzet a politikai őszinteség/őszintétlenség és bátorság függvénye, illetve túsza évtizedek óta. Ha majd a potenciális befektetők körében változik a Szerbiáról kialakult kép, akkor lesz munkalehetőség és megállítható az elvándorlás. Rengetegen mondják, hogy ha lennének munkahelyek, nem mennének el, illetve visszajönnének. Mi ezen leszünk.
| ottó, 2014.07.17.: Tisztelt Képviselő úr! Kérem engedjen meg még egy kérdést a már előzőleg feltett kérdésem folytatásaként! Említettem, hogy magyar-szerb kettős állampolgár vagyok, és a napokban költözöm vissza Szabadkára. Azt mennyire tartja járható útnak ha megtartom a magyarországi állandó lakcímemet és Szabadkán csak ideiglenes tartózkodást (boraviste) létesítek és ebben az esetben használnám Szerbiában a magyar jogosítványt szerb rendszámú kocsit vezetve, esetleg igényelnék nemzetközi jogosítványt? Vagyis, hogy ebben az esetben nem kéne honosíttatnom. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát! |
P.B., 2014.07.17.:Tisztelt Ottó!
Ebben az esetben vezetheti a Szerbiában bejegyzett autót magyarországi engedéllyel.
Ami a nemzetközi jogosítványt illeti, az teljesen más kérdés, hiszen csak az eredeti engedély mellékleteként szolgál egyes országokban, amelyek ezt kérik (Szerbia és Magyarország között nem kötelező). Önnek erre az esetre vonatkozólag nem szükséges nemzetközi jogosítványt igényelnie.
Felhívnám a figyelmét még a meghatalmazás szükségességére. Az az elsődleges kérdés, ugyanis, hogy kinek a nevén van az autó, amelyet Ön vezetne. Mindenképp szükség van meghatalmazásra a tulajdonos részéről (punomoć), amit hitelesíteni kell. Ennek a meghatalmazásnak nincsenek alaki kellékei, szabad formájú lehet. Amennyiben Ön a gépjárművet külföldön is vezetné, akkor nemzetközi meghatalmazást is kell igényelnie. Ez kötött formájú, tehát megvan az a formanyomtatvány amit az illetékes szerv tölt ki és aláírással, valamint pecséttel lát el.
| Ádám, 2014.07.14.: Tisztelt uram! Két kérdésre szeretnék valamilyen választ, szerbiai törvényekkel kapcsolatban, ha tud segíteni. 1. Igaz, hogy ha vesz valaki egy házat, akkor nincs joga utcára dobni az előző tulajt( vagy nemis tudom, valamit nem tehet meg az előző tulajjal) 2. Igaz, hogy ha egy ember, aki bűntényt követ el, feleségül vesz egy nőt, és nemz gyermeket, azt nem zárják börtönbe? Nagyon szépen köszönöm! |
P.B., 2014.07.15.:Tisztelt Ádám!
Amikor ingatlan vásárlása történik, az adásvételi szerződés a mérvadó. Nem tudom, hogy a birtok átvételének időpontjáról megegyeztek-e a szerződésben, amennyiben igen, akkor attól a dátumtól veheti birtokba a vásárolt ingatlant (attól a meghatározott időponttól léphet, illetve költözhet be). Amennyiben nincs meghatározva, akkor a szerződés megkötésének pillanatától léphet birtokba. Felhívnám a figyelmét, hogy Szerbiában a szerződés megkötése, illetve annak hitelesítése az illetékes bíróságon még nem jelent automatikusan tulajdonszerzést, a szerződés létrejötte csak a jogalap a tulajdonjog bejegyzésére. Ön akkor válik tulajdonossá, amikor az Ön nevét beírják a kataszterbe.
Az önbíráskodás akkor se ajánlatos, ha az előző tulajdonos nem hajlandó átadni a birtokot (ugyanis az polgári és büntető eljárást vonhat maga után). Önnek akkor ügyvédet kell fogadnia és kilakoltatási keresetet benyújtani (tužba radi iseljenja). A perköltségek megtérítését is kérheti ugyanabban a keresetben.
Ami a letöltendő börtönbüntetés vegrehajtását illeti, nem ilyen egyszerű a helyzet. Amennyiben valakit letöltendő börtönre ítélnek és a börtönbevonulás pillanata előtt megszületik a gyermeke, kérvényezheti a bíróságtól a büntetés végrehajtásának elhalasztását. Viszont ez nem jelenti azt, hogy jóváhagyják a kérelmet, azt meg pláne nem, hogy nem kell börtönbe vonulnia. A legtöbb, hogy elodázzák a büntetés végrehajtásának a kezdetét és azt is mindössze nehány hónappal.
