Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| László, 2011.11.18.: Tisztelt Pásztor ur! A rehabilitálási törvényjavaslat kimondja ugyanis, hogy a restitúciós törvény 5. szakasza 3. bekezdésének 3. pontja, miszerint „az a személy, aki a második világháború alatt a Szerbia Köztársaság területén tevékenykedő megszálló erők tagja volt és annak örökösei” nem jogosult az elvett vagyon-visszaszármaztatásra, illetve kárpótlásra. Ha az örökösök sem jogosultak a visszaszármaztatásra, akkor ez már (szerintem) kimeríti a "kollektív bűnösség elvét". Vajon ez nem lessz megváltoztatva? A másik kérdésem pedig az, hogy hogyan halad a tartománynak járó 7% befizetése ( gondolom dec 15.-ig). Köszönöm a válaszokat |
P.B., 2011.11.18.:Kedves László!
Az Ön által idézett mondatot a Vagyonvisszaszármaztatási törvény tartalmazza (5. szakasz, 3. bekezdés, 3. pont). Ez a megoldás a kollektív bűnösség megerősítését jelenti, amiért a VMSZ a törvény ellen szavazott. A rehabilitálásról szóló törvény javaslatának 2. szakasza visszautal a vagyonvisszaszármaztatási törvény idézett szakaszára és kimondja, hogy csak az nem rehabilitálható, aki a II. világháború ideje alatt valamely megszálló erő tagjaként, Szerbia területén háborús bűncselekményt követett el. A törvényjavaslat 13. szakaszából világos, hogy a bizonyítás kötelezettsége az államot terheli. Mindebből az következik, hogy a rehabilitálásról szóló törvény elfogadásának esetében megnyugtató módon rendeződne az ügy. A felelősség egyéni lenne, a bizonyítás terhe pedig az államot illetné meg.
A VMSZ elfogadott módosítási indítványának következményeként, november 1-jétől 997 millió dinár érkezett a köztársaságtól a vajdasági nagyberuházási alapba. Ez a pénz nagyjából annyi, amennyi az év első 10 hónapjában összesen érkezett. A második részlet 3 napot késik. Amennyiben néhány napon belül nem érkezik meg, kérdést intézünk a miniszterelnökhöz.
| ottó, 2011.11.06.: Tisztelt Képviselő úr! Szerbiában hamarosan parlamenti választásokra kerül sor, és látható, hogy a Szerb Haladó Párt az egyik legesélyesebb a győzelemre. Azt szeretném kérdezni, hogy Ön, mint képviselő, hogyan látja Szerbia további európai integrációját amennyiben T. Nikolic lesz a kormányfő? A Haladókkal kapcsolatban nem tudom eldönteni, pontosan milyen irányba is mozognak. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát! |
P.B., 2011.11.07.:Kedves Ottó!
Nem egyszerű a kérdés, hiszen sok még az ismeretlen tényező. Valóban esélyesek Nikolićék a győzelemre, de még egyáltalán nem biztos, hogy ők alakíthatnak majd kormányt. Az sem mellékes, hogy Nikolić esetleges kormányának részét képezné-e pl. a Kоštunica-féle DSS vagy sem.
Én az elmúlt 2-3 évben azt tapasztaltam, hogy a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt között hatalmas különbségek nincsenek. Szinte ugyanazt, vagy pontosan ugyanazt mondják az EU-ról, a NATO-ról, Koszovóról. Hogy mit mennyire mondanak őszintén, nehéz fölmérni, de ugyanez érvényes a DS-re is. Az egyetlen különbség a külpolitikát illetően talán abban van, hogy a SNS oroszbarátabb pártnak tűnik, ugyanakkor rögtön hozzá kell tennem, hogy a NIS-t nem Nikolićék, hanem Tadićék ajándékozták oda az orosz Gazpromnak.
Mindent figyelembe véve azt gondolom, hogy Szerbia közeledése az EU-hoz ma már visszafordíthatatlan. Lehetnek apróbb különbségek, de nem tudom azt elképzelni, hogy bármely következő szerbiai kormánytöbbség arról hozzon döntést, hogy az ország jövője nem az Európai Unióban van.
| Szigeti László, 2011.09.25.: Tisztelt Pásztor úr! Miután mélyen egyetértek az előző felszólalóval ( Világos Frigyes úrral ), kérdésem az, hogy valójában mit értenek a kormánypártok kollektív bűnösség alatt, amihez kötik a vagyon visszaszármaztatást? Vajon csupán azok a polgárok a "kollektív bűnösök" akiknek a szüleiket vagy hozzátartozóikat legyilkolták, vagy a többi Magyar is, azaz jelen pillanatban k.b. 290000 vajdasági Magyar? Ha a második az igaz válasz, akkor az azt jelenti ( még burkolás nélkül is ) hogy minket Szerbia másodosztályú polgároknak tart. Aki pedig engemet másodosztályú embernek tart, az minimum az ellenségem és nem embertársam. Nem hiszem hogy az Unió komolyan gondolja hogy az ilyen törvényekkel ellátott országot tagjelöltnek vegye fel. Ha el is fogadnánk a szerbek által felsorolt áldozatok számát ( amit a Magyarok követtek el ), a 90-s években a szerbek által meggyilkoltak száma annyival nagyobb, hogy ők hozzánk mérten világméretű bűnösök. Üdvözlettel: Szigeti László |
P.B., 2011.09.25.:Tisztelt Szigeti Úr!
Mély meggyőződésem, hogy nincsenek bűnös nemzetek. A felelősség mindig egyéni. Éppen ezért nem tudtuk támogatni a vagyonvisszaszármaztatási törvény eredeti javaslatát. Abban az szerepel, hogy kizárásra kerül a vagyonvisszaszármaztatás folyamatából mindenki, aki az ún. megszálló erők kötelékeibe tartozott. Ha nem követett el semmit, akkor is. Ez vonatkozna ezen emberek leszármazottaira is. Ezt mi megengedhetetlennek tartjuk. A véleményemet erre a kérdésre vonatkozóan kifejtettem a legújabb blogbejegyzésemben is. Kérem olvassa el.
Az eredetileg hétfőre tervezett szavazónapot a Parlamentben lemondták. Az utolsó pillanatig küzdeni fogunk azért, hogy a kollektív bűnösség minden formáját kiiktassák a törvényből. Még mindig van némi remény.
