Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>


Sefy, 2009.09.21.:

Tisztelt Pásztor Úr.Mutatkozna e lehetöség arra,hogy a nemrégiben megjelent,Tervezésröl és Épitésröl szóló törvény(72/O9)megjelenjen magyarul az Ön honlapján? Maradok tisztelettel,Sefy.

P.B., 2009.09.22.:

Tisztelt Sefy!

Ebben az évben sajnos nem valószínű hogy le tudjuk magyarra fordíttatni az építésügyi törvényt. A Parlament költségvetése a tavalyi évhez képest a felére csökkent, így a törvények magyarra fordítása is szünetel, az anyagiak hiányában. Tekintettel arra azonban, hogy nagyon fontos jogszabályról van szó, amikor újra megteremtődnek a feltételek a törvények magyarra fordítására, előrevesszük majd a sorban.

Várkonyi Zsolt, 2009.09.06.:

Tisztelt Pásztor Úr! Miután a Szerb Népképviselőház 2009.augusztus 31-én megszavazta és annak honlapján megjelent A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól és Az oktatás és nevelés renszerének alapjairól szóló törvények szövege (a Szerb Hivatalos közlönyben még nem lettek közzétéve, tehát a hatálybalépésüknek a napja sem ismeretes), az ezekben a megjelentetett törvényszövegekben meglévő jogszabályütközésekről szeretném kérdezni, melyek a gyakorlati alkalmazás során nehézségekbe fognak ütközni vagyis 1./ a nemzeti tanácsokról szóló törvény (12. szakasz, 1. bekezdés 2. pont) többek között előírja, hogy azokban az intézményekben melyekben az osztályok (csoportok) többségében a kisebbségek nyelvény folyik az oktatás a nemzeti tanács javasolja az önkormányzat képviselőit az intézmény igazgatóbizottságába(többes számban), míg az oktatási alaptörvény (54. szakasz, 5. bekezdés)ettől eltérően úgy rendelkezik, hogy a nemzeti tanács az előbb leírt esetben legkevesebb 1 (egy) tagot javasol. ( ami igaz lehet több is de, jogilag eltér az előző meghatározástól. 2./a nemzeti tanácsokról szóló törvény (12. szakasz, 1. bekezdés, 5. pont.)többek között előírja, hogy azokban az intézményekben, ahol az osztályok (csoportok) többségében a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás az igazgató választás a nemzeti tanács előzetes jóváhagyásával történik, míg az oktatási alaptörvény ugyanerre az esetre( 60. szakasz, 2. bekezdés) csak véleményezési jogot állapít meg, ami attól jóval szűkítettebb hatáskört jelent. A fenti esetekben meglévő kollíziók tolmácsolásához (különösen a 2. eset kifejezett)kérném a véleményét a későbbi hatásköri viták elkerülése végett, illetve, amennyiben a honlapon elírás történt annak javítása a nyomtatott változatban megtörténjen, vagy egy későbbi törvénymódosítással amennyiben valóban így rendelkeznek az egy napon kiszavazott, ugyanazon tárgykört is rendező törvények. Tisztelettel Várkonyi Zsolt Adáról

P.B., 2009.09.07.:

Tisztelt Várkonyi Úr!

Nagyon köszönöm a kérdését. Az ilyen mélységű szakmai vitát hiányolom én ezekben a hetekben a nemzeti tanácsokról szóló törvény kapcsán.

Osztom véleményét az oktatási kerettörvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem tökéletes összehangoltságát illetően. Az Ön által idézett két helyen valóban kollízióban vannak egymással az említett jogszabályok rendelkezései.

Ennek politikai okai vannak. Nekünk az volt a célunk, hogy a parlamenti vita során meggyőzzük az oktatási és a művelődési minisztert arról, hogy az oktatási, valamint a művelődési kerettörvénynek, illetve a tankönyvekről szóló törvénynek összhangban kell lennie a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Helyzetünket az nehezítette, hogy jogi értelemben nem volt releváns hivatkozási alapunk annak köszönhetően, hogy egyidőben kerültek a nevezett törvényjavaslatok a Parlament napirendjére.

A művelődi miniszter nyitottabbnak bizonyult, elfogadta a kultúráról szóló kerettörvényre benyújtott 7 módosításui indítványunkat, így a művelődés ügyében nincs kollízió.

Az oktatási miniszter pedig az általunk benyújtott 3 módosítási indítványból egyet fogadott el, a másik kettőt módosítanunk (puhítanunk) kellett, ellenkező esetben elutasította volna őket. (lásd: http://www.pasztorbalint.rs/index.php/start/show/689/hu). Úgy mértük föl, hogy kezdetben jobb, ha ilyen formában, legalább részben bekerül az oktatási kerettörvénybe a nemzeti tanácsok iskolairányítási hatásköre, mintha az egyáltalán nem szerepelne benne.

Tudni kell azt, hogy az Oktatási Minisztérium hónapokon át hallani sem akart arról, hogy a nemzeti tanácsoknak bármilyen hatásköre legyen az oktatás (főleg az intézményirányítás területén). Ehhez képest politikai értelemben eredményként tekintek az oktatási kerettörvénybe általunk visszacsempészett rendelkezésekre. Mégha tagadhatatlan is a kollízió, ami okozhat alkalmazási nehézségeket.

A jövőben könnyebb lesz a helyzetünk annak köszönhetően, hogy elfogadott jogszabállyá vált a nemzeti tanácsokról szóló törvény. Az oktatási kerettörvény következő módosításánál lesz jogi értelemben releváns hivatkozási alapunk és számunkra kedvező módon eltűnhet a kollízió.

Ugyanez vonatkozik a közeljövőben esedékes törvényjavaslatok vitájára (az óvodákról, valamint a kollégiumokról szóló törvény).

A kollízió megszüntetéséig pedig szerintem a Lex specialis derogat legi generali elv alapján a nemzeti tanácsokról szóló törvény a mérvadó.

Kiss Lajos, 2009.06.10.:

Üdvözlöm Kedves PÁsztor Úr ! ELNÉZÉST A ZAVARÁSÉRT . LÁTOM , HOGY MÓDOSITÁSI INDITVÁNYT ADTAK BE A KÖZTÁRSASÁGI PRLAMENTBE A CIVILSZERVEZETEKRÖL SZÓLÓ TÖRVÉNYRE .SZERETNÉM MEG ÉRDEKLŐDNI MIKOR LESSZ ERRÖL VITA ? PONTOSABBAN LESSZ-E TV KÖZVETITÉS ? ELŐRE KÖSZÖNÖM VÁLASZÁT ! MIELŐBBI VISZONTLÁTÁSRA ! ÜDVÖZLETTEL: LAJOS

P.B., 2009.06.10.:

Tisztelt Kiss Úr!

A Civil szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája holnap lesz. A módosítási indítványok vitája a jövő hét derekára várható. Én akkor fogok felszólalni. Megvárjuk, hogyan viszonyul a kormány a javaslatainkhoz és mire kell a hangsúlyt helyezni. Milan Marković miniszter jelenléte jó alkalom lesz arra is, hogy a természetes körzethatárok visszaállításának nélkülözhetetlenségéről beszéljek. Előbb-utóbb úgyis "visszavisszük" Adát Bácskába.