Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>


CSIPAK TIBOR, 2009.11.15.:

Nagyrabecsült Bálintom! Olvasva a Vajma oldalain Tari István véleményhalmazát igencsak hajlamos vagyok igazat adni neki sok kérdésben!Te hogyan látod az általa felvetett kérdéseket?

P.B., 2009.11.15.:

Tisztelt Csipak Tibor!

Olvastam az interjút a Vajdaság Mán. Tisztelem Tari István irodalmi munkásságát és a múltban kifejtett közéleti tevékenységét is, de most nem sok mindenben tudok vele egyetérteni. Abban természetesen nincs közöttünk véleménykülönbség, hogy 1944/45-ben népirtást követtek el a magyarok ellen és a bűnösöket meg kell nevezni, el kell tudni számolni az áldozatokkal, valamint az állam nevében bocsánatot kell kérni. Ezügyben nagyon fontos fejleménynek tartom Sólyom és Tadić köztársasági elnökök megállapodását arra vonatkozóan, hogy történészek alkotta vegyesbizottság fogja kivizsgálni és feltárni az ellenünk (is) elkövetett bűncselekményeket. A vajdasági magyar politikum 20 éves törekvése ez, amit a VMSZ-nek most sikerült kicsikarnia a szerbiai köztársasági elnöknél. Ez az első lépés a múlt gaztetteinek történelmi helyretételében.

A nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos állításokkal már nem tudok egyetérteni. Mi is azt szerettük volna, ha az állam elkészíti az iniciális névjegyzéket és kiértesíti az embereket, hogy rajta vannak pl. a magyarok külön választói névjegyzékén. Sokkal egyszerűbb lett volna. A Kormány viszont azt állította, hogy az államnak nincs ilyen nyilvántartása. Még ha azt is gondolom, hogy a Kormány állítása nem felel meg a valóságnak, nem tudhatom az ellenkezőjét bebizonyítani (a népszámlálási adatokat egyébként tilos más célokra használni). Módosítási indítványt is nyujtottunk be a törvényjavaslatra, ami pont a névjegyzék összeállításának folyamatára vonatkozott, de a fent leírtakra hivatkozva elutasították. Viszont mindez a lényegen nem változtat. Ettől még a névjegyzéket az állam (a Kisebbségügyi Minisztérium) vezeti, tehát nem egyik vagy másik párt állítja össze. A különbség annyi, hogy a magyaroknak egy formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával a lakhelyük szerinti önkormányzatban kérniük kell a választói névjegyzékre történő felkerülésüket (erről minden kérelmező végzést fog kapni). Mi ebben, aktivisták bevonásával segíteni fogunk, hiszen a törvényben sehol sem szerepel az, hogy a kérvényt személyesen kell átadni (persze úgy is lehet). Szivesen vennénk ebben a nem könnyű feladatban a többi magyar párt segítségét is. Ahogy a civil szervezetek, történelmi egyházak, értelmiségiek is részt vesznek majd ebben, mivel tudják: fontos magyar ügyről van szó.

A szabályzat közzétételével egyébként az állam (minisztérium) valóban késett néhány napot, de ebben én nem látok tragédiát. A felíratkozási folyamat november 9-én elkezdődött és 2010. március 11-én zárul. Biztos vagyok abban, hogy a jövő év derekán közvetlen úton kerül majd megválasztásra a következő MNT. Sokkal több mint 117.320 ember (a törvényes minimum) lesz ugyanis a névjegyzéken.

Azt meg, hogy Tari miért nyilatkozik minősíthetetlen módon, sértő jelzőket használva saját koalíciós partneréről és nemzettársairól, számomra nem világos. Mindenesetre tőlem ilyen szavakat sosem fog senki hallani.

Elnézést kérek a hosszú válaszért, de a téma fontosságára való tekintettel ez talán elnézhető.

Ester Kermendi, 2009.11.04.:

Tisztelt Balint Ur VMSZ elfogja fogadni eszt a modosult statutot, a Liga pedig nem, legyen szives magyaraza meg: miert felel meg a magyar kisebsegnek, liganak pedig nem, mind ket part a Vajdasag erdekeben dolgozik. Köszönöm elöre is. Udvözlöm EK

P.B., 2009.11.04.:

Tisztelt Kermendi Ester!

Az elmúlt bő egy évben folyamatosan azt követeltük, hogy kerüljön elfogadásra a Statútum és a hatásköri törvény. Ebben a törekvésben a VMSZ gyakran magára maradt a szerbiai politikai szintéren.

A mögöttünk levő időszak bebizonyította, hogy jelenleg Szerbiában nem ért meg a helyzet arra, hogy Vajdaság szélesebb autonómiát kapjon. A belgrádi politikai elit maximálisan centralista beállítottságú és a szerbiai Alkotmány is csak ilyen szintű autonómiát engedélyez. Két választásunk van: vagy azt szorgalmazzuk, hogy nagyon rövid időn belül fogadja el a szerbiai Parlament a két jogszabályt, vagy pedig kitalált ürügyekre hivatkozva arról beszélünk, hogy a statútum és a hatásköri törvény nem elfogadható. Mi az első opciót választottuk.

A Liga kifogásai szerintünk nem állják meg a helyüket. Amit követelnek, benne van a statútumban és nem is fog kikerülni belőle. Ha úgy szeretné valaki módosítani ezeket a javaslatokat, hogy csökkenjen az autonómia tavaly októberben, a vajdasági Képviselőház által megfogalmazott szintje, azt természetesen a VMSZ sem szavazná meg. Viszont látni kell: most ez a maximum ami elérhető. Vagy pedig még hosszú hónapokig hatályban marad Milošević 1990-es statútuma.

Sefy, 2009.09.21.:

Tisztelt Pásztor Úr.Mutatkozna e lehetöség arra,hogy a nemrégiben megjelent,Tervezésröl és Épitésröl szóló törvény(72/O9)megjelenjen magyarul az Ön honlapján? Maradok tisztelettel,Sefy.

P.B., 2009.09.22.:

Tisztelt Sefy!

Ebben az évben sajnos nem valószínű hogy le tudjuk magyarra fordíttatni az építésügyi törvényt. A Parlament költségvetése a tavalyi évhez képest a felére csökkent, így a törvények magyarra fordítása is szünetel, az anyagiak hiányában. Tekintettel arra azonban, hogy nagyon fontos jogszabályról van szó, amikor újra megteremtődnek a feltételek a törvények magyarra fordítására, előrevesszük majd a sorban.