Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>
| Várkonyi Zsolt, 2009.09.06.: Tisztelt Pásztor Úr! Miután a Szerb Népképviselőház 2009.augusztus 31-én megszavazta és annak honlapján megjelent A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól és Az oktatás és nevelés renszerének alapjairól szóló törvények szövege (a Szerb Hivatalos közlönyben még nem lettek közzétéve, tehát a hatálybalépésüknek a napja sem ismeretes), az ezekben a megjelentetett törvényszövegekben meglévő jogszabályütközésekről szeretném kérdezni, melyek a gyakorlati alkalmazás során nehézségekbe fognak ütközni vagyis 1./ a nemzeti tanácsokról szóló törvény (12. szakasz, 1. bekezdés 2. pont) többek között előírja, hogy azokban az intézményekben melyekben az osztályok (csoportok) többségében a kisebbségek nyelvény folyik az oktatás a nemzeti tanács javasolja az önkormányzat képviselőit az intézmény igazgatóbizottságába(többes számban), míg az oktatási alaptörvény (54. szakasz, 5. bekezdés)ettől eltérően úgy rendelkezik, hogy a nemzeti tanács az előbb leírt esetben legkevesebb 1 (egy) tagot javasol. ( ami igaz lehet több is de, jogilag eltér az előző meghatározástól. 2./a nemzeti tanácsokról szóló törvény (12. szakasz, 1. bekezdés, 5. pont.)többek között előírja, hogy azokban az intézményekben, ahol az osztályok (csoportok) többségében a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás az igazgató választás a nemzeti tanács előzetes jóváhagyásával történik, míg az oktatási alaptörvény ugyanerre az esetre( 60. szakasz, 2. bekezdés) csak véleményezési jogot állapít meg, ami attól jóval szűkítettebb hatáskört jelent. A fenti esetekben meglévő kollíziók tolmácsolásához (különösen a 2. eset kifejezett)kérném a véleményét a későbbi hatásköri viták elkerülése végett, illetve, amennyiben a honlapon elírás történt annak javítása a nyomtatott változatban megtörténjen, vagy egy későbbi törvénymódosítással amennyiben valóban így rendelkeznek az egy napon kiszavazott, ugyanazon tárgykört is rendező törvények. Tisztelettel Várkonyi Zsolt Adáról |
P.B., 2009.09.07.:Tisztelt Várkonyi Úr!
Nagyon köszönöm a kérdését. Az ilyen mélységű szakmai vitát hiányolom én ezekben a hetekben a nemzeti tanácsokról szóló törvény kapcsán.
Osztom véleményét az oktatási kerettörvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény nem tökéletes összehangoltságát illetően. Az Ön által idézett két helyen valóban kollízióban vannak egymással az említett jogszabályok rendelkezései.
Ennek politikai okai vannak. Nekünk az volt a célunk, hogy a parlamenti vita során meggyőzzük az oktatási és a művelődési minisztert arról, hogy az oktatási, valamint a művelődési kerettörvénynek, illetve a tankönyvekről szóló törvénynek összhangban kell lennie a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Helyzetünket az nehezítette, hogy jogi értelemben nem volt releváns hivatkozási alapunk annak köszönhetően, hogy egyidőben kerültek a nevezett törvényjavaslatok a Parlament napirendjére.
A művelődi miniszter nyitottabbnak bizonyult, elfogadta a kultúráról szóló kerettörvényre benyújtott 7 módosításui indítványunkat, így a művelődés ügyében nincs kollízió.
Az oktatási miniszter pedig az általunk benyújtott 3 módosítási indítványból egyet fogadott el, a másik kettőt módosítanunk (puhítanunk) kellett, ellenkező esetben elutasította volna őket. (lásd: http://www.pasztorbalint.rs/index.php/start/show/689/hu). Úgy mértük föl, hogy kezdetben jobb, ha ilyen formában, legalább részben bekerül az oktatási kerettörvénybe a nemzeti tanácsok iskolairányítási hatásköre, mintha az egyáltalán nem szerepelne benne.
Tudni kell azt, hogy az Oktatási Minisztérium hónapokon át hallani sem akart arról, hogy a nemzeti tanácsoknak bármilyen hatásköre legyen az oktatás (főleg az intézményirányítás területén). Ehhez képest politikai értelemben eredményként tekintek az oktatási kerettörvénybe általunk visszacsempészett rendelkezésekre. Mégha tagadhatatlan is a kollízió, ami okozhat alkalmazási nehézségeket.
A jövőben könnyebb lesz a helyzetünk annak köszönhetően, hogy elfogadott jogszabállyá vált a nemzeti tanácsokról szóló törvény. Az oktatási kerettörvény következő módosításánál lesz jogi értelemben releváns hivatkozási alapunk és számunkra kedvező módon eltűnhet a kollízió.
Ugyanez vonatkozik a közeljövőben esedékes törvényjavaslatok vitájára (az óvodákról, valamint a kollégiumokról szóló törvény).
A kollízió megszüntetéséig pedig szerintem a Lex specialis derogat legi generali elv alapján a nemzeti tanácsokról szóló törvény a mérvadó.
| Kiss Lajos, 2009.06.10.: Üdvözlöm Kedves PÁsztor Úr ! ELNÉZÉST A ZAVARÁSÉRT . LÁTOM , HOGY MÓDOSITÁSI INDITVÁNYT ADTAK BE A KÖZTÁRSASÁGI PRLAMENTBE A CIVILSZERVEZETEKRÖL SZÓLÓ TÖRVÉNYRE .SZERETNÉM MEG ÉRDEKLŐDNI MIKOR LESSZ ERRÖL VITA ? PONTOSABBAN LESSZ-E TV KÖZVETITÉS ? ELŐRE KÖSZÖNÖM VÁLASZÁT ! MIELŐBBI VISZONTLÁTÁSRA ! ÜDVÖZLETTEL: LAJOS |
P.B., 2009.06.10.:Tisztelt Kiss Úr!
A Civil szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája holnap lesz. A módosítási indítványok vitája a jövő hét derekára várható. Én akkor fogok felszólalni. Megvárjuk, hogyan viszonyul a kormány a javaslatainkhoz és mire kell a hangsúlyt helyezni. Milan Marković miniszter jelenléte jó alkalom lesz arra is, hogy a természetes körzethatárok visszaállításának nélkülözhetetlenségéről beszéljek. Előbb-utóbb úgyis "visszavisszük" Adát Bácskába.
| Gyula, 2009.03.28.: Tisztelt Pásztor úr, volt alkalmam pillantást vetni Vajdaság hatáskörének törvénytervezetére. Ha a jelenlegi formában fogadná el a Köztársasági Képviselőház, az már előrehaldást jelentene. Amit azonban észrevettem, hogy nem történt emlités a Vajdasági Statisztikai Hivatalról, ami, ha nem tévedek, része a Statútum tervezetnek. Szerintem ez igazán fontos kérdés, mivel olyan helyen dolgozok ahol óriási szükségünk lenne statisztikai adatokra, vajdasági szinten. Ugyanis, meghatározott adatokat már most is tartományi szinten gyűjtenek be (és továbbitanak köztársasági szintre), nem értem, miért nem lehetne azokat itt át/feldolgozni és nyilvánossá tenni?! Remélem e kérdésben a VMSZ nem fog hátrálni és megtesz mindent, hogy Vajdaságnak legyen saját statisztikai hivatala. További jó munkát! |
P.B., 2009.03.29.:Kedves Gyula!
A VMSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Statútum javaslatában szereplő összes hatáskör benne maradjon az elfogadott Alapszabályban és hatásköri törvényben. Kiemelten vonatkozik ez a Statútum javaslatának 5. szakaszában szereplő azon hatáskörre is, amely a tartományi jelentőségű statisztikai adatok begyűjtésére és feldolgozására vonatkozik. Nemcsak presztizs-kérdés a Tartományi Statisztikai Hivatal megalakulása, hanem valóban gyakorlati jelentősége lenne a tartomány fejlődése szempontjából. Remélem, elfogadásra kerül majd a Tartományi Végrehajtó Tanács által, a Hatásköri törvény tervezetére benyújtott módosítási indítvány, amely a Tartományi Statisztikai Hivatal megalakítására vonatkozik. Amennyiben nem, benyújtjuk mi képviselők a Parlament elé kerülő törvényjavaslatra.
