Tegyen fel kérdéseket Pásztor Bálintnak itt >>


Pósa Attila, 2009.02.16.:

Vajon foglalkozik-e a VMSZ a fiatalok esélyegyenlőségével Szerbiában,konkrétan mint parlamenti párt mit tesz az államnyelv ésszerűbb oktatása érdekében P.S sokan még 12 év tanulás útán sem tudnak egy szerb szót sem

P.B., 2009.02.17.:

Tisztelt Pósa Attila!

A szerb nyelv megfelelő ismerete valóban az esélyegyenlőség alapfeltétele. Szombaton tartottam előadást magyar középiskolásoknak a kisebbségi jogokról Szabadkán. Egyetértettünk abban, hogy az, aki itthon szeretne boldogulni és nem sajátította el a szerb nyelvet, nehezen fog érvényesülni. A jelenlegi tantervek azonban teljes mértékben elavultak (már tizenöt évvel ezelőtt is használhatatlanok voltak). A Magyar Nemzeti Tanács néhány éve kezdeményezte a köztársasági oktatásügyi minisztériumnál a szerb nyelv, mint környezetnyelv tantárgy tantervének teljes felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a tanulók olyan szövegekkel találkozzanak, amelyeknek hasznát is tudják venni. Azt is javasoltuk, hogy az oktatás váljon beszédközpontúvá. Persze nem könnyíti meg a helyzetet az, hogy az országnak minden évben másik oktatási minisztere van, akinek rendszerint mindenről gyökeresen más elképzelkése van, mint az elődjének. A tantervek megváltoztatásáig a Magyar Nemzeti Tanács tavaly szeptemberben Vajdaság-szerte felzárkóztató szerb nyelvi képzést indított harmadikos és negyedikes középiskolások számára.

Junga Károly, 2009.02.15.:

Tisztelt Pásztor Bálint! A fiatalok itthon maradásával foglalkoznak-e a parlamenti feladatok mellett? Tesznek-e kérdésekben lépéseket? Én fiatal vállalkozóként egy programozás/elektronika-i céget indítottam (több mint 2 éve), lehetséges-e ez ügyben a vmsz-el összefogva közös erővel az irányba lépni, tenni hogy én is minnél több szakmabelit foglalkoztassak a cégben és ezzel itthon maradásra bírni őket (a maradni óhajtókat)! Tisztelettel: Junga K., el.ing

P.B., 2009.02.16.:

Tisztelt Junga Károly!

A fiatalok "itthon tartása" szerintem a vajdasági magyar politika egyik legfontosabb feladata. Hiába küzdünk ugyanis mindannyian a jogainkért, ha néhány évszázad múlva nem lesz, aki éljen velük. Látjuk azonban, hogy a "menni vagy maradni" kérdés az, amelynél az egyéni és a közösségi érdek gyakran szemben áll egymással. Számtalanszor hallottam képzett fiataloktól: "miért dolgozzak itthon rosszabb körülmények között, lényegesen alacsonyabb fizetésért?". Szerencsére, sokan mégis megteszik. Az ország gazdasági helyzete csak minimális mértékben függ tőlünk, magyaroktól, ugyanakkor a magyar politikának is meg kell tennie mindent, hogy itthon tudjuk tartani a fiatalokat. A Magyar Nemzeti Tanács honosítási alapot hozott létre a külföldön végzett, hazajönni szándékozó magyar fiatalok számára, valamint évek óta működteti a kisvállalkozókat támogató kölcsönprogramot, amelynek eredményeként a vajdasági magyar vállalkozók - 6000 euró, kamatmentes megpályázásával - új munkahelyeket létesíthetnek. Persze, mindez még talán kevés, de ezért kell a parlamentnek és a kormánynak (is) szimbolikus kérdések helyett az emberek valós gondjainak megoldásával foglalkozni.

Csipak Tibor, 2009.02.14.:

A két alternativa közül melyiket választanád és miért: 1.új választások, remélve a radikálisok radikális vereségét, 2.az új ügyrendi szabályzattal is tovább türni az esztelen obstrukciót?

P.B., 2009.02.15.:

Tisztelt Csipak Tibor!

Én egy harmadik változatot választanék. Kedden szavazunk a Parlamentben az ügyrend módosításairól. Ahogy erről a február 12-i blogbejegyzésben is írtam, meg a Magyar Szónak is nyilatkoztam, a módosított ügyrend lehetővé teszi majd a Képviselőház eredményesebb munkáját. Bízom benne, hogy lesz erő és elszántság a Parlament vezetésében az "esztelen obstrukció" megfékezéséhez. A jogi keretek keddtől biztosan adottak lesznek ehhez (az most már lényegtelen, hogy eddig is fel lehetett volna másképp is lépni a "visszaeső visszaélőkkel" szemben). Ami az esetleges új választásokat illeti, azt gondolom, hogy semmi újat se hoznának. A radikálisok valóban radikális vereséget szenvednének (legalábbis a régiek), de a Parlament válsága sajnos olyan mély (láthattuk a héten), hogy annak tekintélyét nem lehet kampánnyal, újabb kormányalakítási hercehurcával helyreállítani. Elvesztegetnénk az idei évet. Ehelyett, én azt mondom, hozzunk inkább pártíz törvényt.