Remények
December 5-től 15-ig nem volt semmilyen parlamenti aktivitás. Ilyesmire nem volt példa az elmúlt években. Furcsa is, hogy 10 napot veszni hagytunk, most meg az év utolsó napjáig bizonytalanság uralkodik a költségvetés meghozatalát illetően.
A „kényszerpihenőre” persze nem véletlenül került sor. Már megszokhattuk, hogy amikor az országban vagy az országot illetően fontos dolgok történnek, akkor a Képviselőházat „pihenni küldik”. Ez történt Mladić és Hadžić, de ha jól emlékszem, Karadžić letartóztatása előtt is. Meg most is, néhány nappal az Európai Tanács tagjelöltséggel kapcsolatos döntése meghozatala előtt. Meg utána is néhány napig – amíg a kedélyek le nem csillapodnak.
Olyan ez, mint amikor a szülők kiküldik a gyereket a szobából. Mert hogy komoly, kizárólag a felnőttek számára érthető dolgokról lesz szó. Ennyit a szerbiai képviseleti demokrácia működéséről. Világos mi volt a cél. Nem célszerű lehetőséget biztosítani a képviselőknek arra, hogy élő adásban megnyilatkozhassanak pl. a „Koszovó is, EU is“ mantrával kapcsolatban.
Így történhetett, hogy az utolsó esemény a rehabilitálásról szóló törvény elfogadása volt, 5-én. Amikor meg legközelebb helyet foglaltunk a képviselői padsorokban, már Božidar Đelić integrációs kérdésekkel megbízott kormányfőhelyettes lemondását konstatáltuk. A két esemény között, néhány napnyi reménykedéssel telt az idő. Abban reménykedett az ország apraja-nagyja, hogy hátha sikerül az EU tagállamai mindegyikének belátnia, hogy Szerbia igen nagyon európai ország.
December 9-e óta az is napvilágra került, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek nagy szerepe van abban, hogy a tagjelöltség kérdése már februárban újra napirendre kerülhet. Addig viszont - ha már kapott még egy esélyt - lenne mit tennie a szerbiai államvezetésnek. Úgy értem a délibábkergetés és az önámítás helyett.
A tegnapi nap persze nem arról marad emlékezetes, hogy újra összeült a Parlament. Sokkal fontosabb, hogy hatályba lépett a rehabilitálásról szóló törvény, másrészt meg, hogy először volt VMSZ-es küldöttségnek lehetősége tárgyalni a költségvetésről, annak Kormány általi elfogadása előtt. Mirko Cvetković miniszterelnök indítványára Dušan Nikezić pénzügyminisztériumi államtitkárral beszélgetnünk. Világossá tettük, hogy idén is ahhoz fogunk ragaszkodni, amihez eddig. A költségvetés javaslatának biztosítania kell Vajdaság gazdasági fejlesztésének feltételeit. A költségvetés javaslatának ezekben az órákban kellene megérkeznie a Képviselőházba.
Tegnap még egy érdekes élményben volt részem. Interjút adtam a macedón Alfa Televíziónak. A szkopjei székhelyű, országos frekvenciával rendelkező TV riportere macedón nyelven tette föl a kérdéseket, én meg szerbül válaszoltam. Beleizzadtam a mintegy 20 perces beszélgetésbe, mert ugyan a két nyelv nagyon hasonló, nem kis (azaz: golema) koncentrációt igényelt a kérdések megértése. Érdekes, hogy a macedónokat érdekli az itteni magyarság helyzete, Vajdaság, meg persze a „Koszovó is, EU is” mantra megvalósíthatósága. Nem hiszem, hogy a válaszaim meglepetést okoztak. Legalábbis, ha sikerült a feltett kérdésekre válaszolnom. Remélem így volt.
