Művészekkel a kultúráról
Újra aktuális téma a kultúráról szóló törvény. Az ezt a területet szabályozó, jelenleg hatályos kereteket 1992 és ’98 között definiálta a Parlament. Nem kicsit számítanak ma elavultnak azok a jogszabályok. 2 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy képviselőházi eljárásba kerül az új kultúráról szóló törvényjavaslat. Csak megbukott a kormány.
A már megszokott módon: új kormány, új elképzelés. Ebben az esetben, szerencsére. A 2 évvel ezelőtti elképzelés nem volt modernnek és demokratikusnak mondható. Ez volt a „szakma” véleménye. Ugyanis 2007 októberében az MNT és a VMSZ szervezésében kikértük művészeink, kultúrális intézményeink vezetőinek véleményét az akkor közkézen forgó törvénytervezetről.
Így tettünk tegnap is. Kishegyesen a Durindó megnyitója után, az MNT Intéző Bizottsága és Kultúrális Bizottsága intézményvezetőkkel, művészekkel kibővített együttes ülésén megvitattuk a Kultúráról szóló törvény javaslatát, amelyet május 14-én fogadott el és terjesztett a parlament elé a kormány.
Ezen az immár második tematikus belső közvitán megállapítást nyert, hogy a jelenlegi verzió jobb a 2 évvel ezelőttinél. De van rajta mit javítani.
Varga Lacival már hétfőn voltunk a kultuszminisztérium államtitkáránál és jeleztük: lesznek módosítási indítványaink. Ezek elfogadása esetén tudjuk majd a Parlamentben támogatni a törvényjavaslatot.
Nem lehet mindig minden ügyben arra hivatkozni, hogy a miloševići időkben, 15-20 évvel ezelőtt meghozott törvényeket sürgősen meg kell változtatni és nem érünk rá egyeztetni. Meg az se járható út, hogy ami nekünk fontos, azt mindig valamelyek másik törvénnyel akarják majd szabályozni.
Sikerült elérnünk, hogy június 9-én legyen Belgrádban a Parlamentben még egy egyeztetés (közmeghallgatás), amelyre meghívást kapnak pl. a nemzeti tanácsok vezetői is.
Azért fontos ez a törvény mert keretjellegű. Definiálja a közérdek fogalmát a kultúrában, részletesen szabályozza a művelődés alanyainak jogállását, működését, pénzelését; az intézmények és művészek jogait. A művelődési élet egy-egy szegmensét szabályozó törvényeknek majd a most meghatározandó keretekbe kell illeszkedniük (színházakról, múzeumokról, levéltárakról, könyvkiadásról, filmről szóló törvények).
Majdani módosítási indítványaink két csoporta oszthatók. Biztosítani kell az alkotmányos kategóriát képező nemzeti tanácsok hatásköreit pl. intézményalapításra –és irányításra vonatkozóan. A magyar művelődés szempontjából stratégiai jelentőségű intézményeknek a magyarság országos kisebbségi önkormányzata alapításában kell működniük. Nem engedhetünk meg visszalépést pl. A Forum vagy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet esetében, amelyek társalapítója már most is az MNT. Ez ellehetetlenülne, amennyiben a kormány által beterjesztett formában kerülne elfogadásra a törvény. Ezenkívül a magyarságnak beleszólása kell hogy legyen a nem kizárólag magyar intézmények (pl. könyvtárak) működésébe is.
Másrészt, lehetővé kell tenni azt, hogy azok a művészek is megkaphassák az érdemes művészi státust, akik valamely kisebbségi kultúrához tartoznak. Miért lenne kevésbé elismerendő egy magyar vagy román író munkássága, mint egy szerbé?
Az egyeztetések még előttünk állnak. Tegnap a szakma képviselői támogatták az elképzeléseinket a belső közvitán. Dudás Karcsi azt mondta: olyan kultúráról szóló törvényt kell elfogadni, amely demokratizál. Nem olyat, amely megfeledkezik a kisebbségi kultúráról. Még ha jobb is, mint az előző.
