Kudarc
Van úgy, hogy nem sikerül. Még a politikában is, ahol mindig mindenki „sikert sikkerre halmoz”. Hétfőn elfogadta a parlament a vagyonvisszaszármaztatási és a köztulajdonról szóló törvényt is. Mi azt csináltuk, amit hetekkel ezelőtt bejelentettünk arra az esetre, ha nem törlik a kollektív bűnösség elvét, illetve, ha nem biztosíttatik a valós decentralizáció.
Azt követően, hogy a kormány visszavonta módosítási indítványát, világos volt, hogy „a megszálló erők kötelékeiben katonai szolgálatot teljesítők és azok örökösei kizárásra kerülnek a vagyonvisszaszármaztatás folyamatából”. A Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Liberális Demokrata Párt szilárdan meg van róla győződve, hogy ez a megoldás magától értetődő. „Nem gondoljuk tán, hogy majd a fasiszták visszakapják vagyonukat?” – kérdezték tőlünk. Azt nem gondoltuk, de nem is erről van szó.
Mi azt gondoljuk, hogy a felelősség mindig egyéni, sosem kollektív. És ami ettől is fontosabb: az Alkotmány is ezt „gondolja”. Éppen ezért kértük a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a hétfőn elfogadott törvényt. A diszkrimináció tilalma, az ártatlanság vélelme és a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jog civilizációs vivmányok. Megkérdőjelezhetetlen értékek.
Ahogy az is érték (lenne), hogy magára valamit is adó ember nem szavaz arra, hogy a saját apja, nagyapja háborús bűnös, csak azért, mert behívták katonának. De hát az egyenes gerinc és a janicsár lét egymással nem megférő fogalmak.
Remélem büszék magukra a demokrata párti díszmagyarok. Meg Čedo Jovanović és Nenad Čanak is. „Megvédték az antifasiszta harc vivmányait”. Ez utóbbi szó szerint azt nyilatkozta a tegnapi Večernje novostinak: „ha választanunk kell az EU és azoknak a rehabilitációja között, akik agyonlőtték és a jég alá vetették polgártársainkat, akkor eltöprengünk ezen. Elgondolkodunk azon, hogy milyen is ez az EU, és egyáltalán, csatlakozni kívánunk-e hozzá. Kell lennie egy választóvonalnak. Abszurd, hogy az EU, amelynek egyik sarokköve az antifasizmus, fasisztákkal zsarol bennünket”.
Ezt nyilatkozta, majd a Liga emberei a kamerák kereszttüzében tisztára mosták a tartományi főváros helységnévjelző tábláját, amelyen néhány napja lefestették a magyar nyelvű Újvidék feliratot. Hülyének néznek bennünket.
Az „antifasiszta mivoltukra“ büszke pártok nem gondoltak arra, hogy szavazásukkal pont annak az ellenpontját érik el, amit állítólag értéknek tartanak. Sikerült bebizonyítaniuk ugyanis, hogy nem áll tőlük távol a fasizmus egyik sarokkövét képező elv - bizonyos nemzetek kollektív alapon történő megbélyegzése, kirekesztése.
Remélem az elmúlt napok kijózanítólag hatottak mindenkire. Mi továbbra is az érték alapú politizálást tartjuk azt egyetlen elfogadható cselekvési módnak. Hiszek benne, hogy a XXI. század Szerbiájában nincs helye a kollektív bűnösségnek. Akár hogy is tűnjön ez most, majd meglátják: ennek az ügynek nem mi leszünk a vesztesei. Csak látszólag van vége a hétfői szavazásnak!
