Kormány nélkül
Így festett ma a Parlament ülésterme 3/4 12 után. 6 pénzügyi tárgyú törvényről és egyezményről kellett volna vitát folytatni. Az ügyrend (és a normális logika értelmében is) a munka kizárólag a kormány valamely tagja jelenlétében folyhat. Általában ez úgy működik, hogy a törvényjavaslatot kidolgozó minisztérium vezetője ott ül a teremben. Jó esetben válaszol a képviselők által a vitában megfogalmazott kérdésekre, módosítási indítványokat fogad el, amelyek így a szöveg részévé válnak... Egyszóval előterjeszti és védi a törvényjavaslatot. A parlamenti képviselőnek meg lehetősége van a minisztert meggyőzni a saját igazáról.
Rosszabb esetben nem az a miniszter jön, aki a fenn leírtakat teljesíteni tudhatja. Erre a legjobb példa az volt, amikor a dohányzásellenes törvényt az egészségügyi helyett a kultuszminiszter „védte” a képviselőházban. Természetesen nem kerülhetett sor szakmai érvek ütköztetésére, mert a felszólaló (többnyire civilben orvos) képviselőknek nem akadt méltó vitapartnerük. Rögtön hozzá kell azonban tennem, hogy Bradić próbált derekasan helytállni és időnként válaszolgatott is a képviselőknek, annak ellenére, hogy nincs otthon a témában.
Emlékszem, az egyik képviselő azt kérdezte (lévén, hogy a kultuszminiszter civilben az ország egyik legismertebb színházi rendezője), hogy törvényt sért és megbüntethető lesz-e az a színész, aki rendezői utasításra, a szinpadon rágyújt. Mert a színház is zárt tér, amelyben tilos a dohányzás. És, ha egy ilyen előadás lemegy százszor, akkor az adott színész visszaeső törvénysértőnek számít-e majd.
Ma a pénzügyminiszter asszonynak kellett volna megjelennie a Parlamentben. Betegség miatt nem tette, de erről a Kormány elfelejtett bennünket értesíteni. Meg helyettesítésről sem gondoskodott. 3/4 11-kor az elnöklő szünetet rendelt el, frakcióvezetői egyeztetést hívott össze, amelyen kormánypártiak és ellenzékiek egyetértettek abban, hogy csak abban az esetben van értelme megnyitni a vitát a törvényjavaslatokról, ha valamelyik kormánytag is részt vesz benne. Vagy legalább jelen van. Erről a Parlament alelnöke értesítette a Kormányt, de miniszter csak nem érkezett a következő fél órában. Ekkor és ezért szakadt meg az ülés.
Remélem a közvéleményben megfelelően csapódik majd le a dolog. Hogy nem az lesz, hogy: "a Parlament már megint szabadságol". A Képviselőház nem középiskolai vitaklub. Ha a szakminiszterrel vagy legalább valamelyik kollégájával nem lehet az érveket, nézeteket ütköztetni, nincs lehetőség arra, hogy a benyujtott módosítási indítványok elfogadásáról a képviselők meggyőzzék a Kormányt, akkor nem lehet parlamentarizmusról beszélni. Ez az álláspont alakult ki ma a frakcióvezetőin.
És ehhez ragaszkodnunk kell a jövőben is. Az nem létezik, hogy a Kormány 27 tagjából ma éppen senki nem ért rá. Ez újabb próbálkozás a Parlament kiskorúsítására. Pedig nem a kormánynak van parlamentje, hanem a képviselőháznak van kormánya. Legalábbis ez az elmélet. A gyakorlatban Szerbiában ettől nagyon messze vagyunk. Ma viszont talán egy lépéssel közelebb kerültünk.
Folytatás kedden 10-kor. Biztos vagyok abban, hogy lesz miniszter is.
