Dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testülete elnökének városnapi ünnepi beszéde (2022)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Úgy tűnik, minden város kiváltságos státuszra törekszik, de egy részlet könnyen figyelmen kívül marad: a kiváltságok adományozója meg is vonhatja azokat. Szabadka is megtapasztalta ezt a fordulatot - miután egy évig élvezte a szabad királyi városi ranggal járó összes kiváltságát, bekövetkezett a közismert történelmi esemény: az új uralkodó reformokat vezetett be, amelyek többek között a feudális kiváltságok eltörlését eredményezték.

87 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy - egy új államszerkezetben - Szabadka visszakapja státuszát az 1779-ből származó kiváltságlevél 30 oldalán felsorolt kiváltságaival. Ebben a kilenc évtizedben számos kiváltsága megszűnt, viszont megmaradt az összes vállalt kötelezettsége, beleértve a szabad királyi város rang megvásárlásával járó adósság kifizetését. 
A kiváltságlevél Szabadkának a negyedik rend képviselőjeként helyet adott a rendi országgyűlésben, „ahol a királyság törvényeit meghozzák”, és szavazati jogot biztosított a várost képviselő honatyáknak a törvények elfogadásakor, minek köszönhetően Szabadka - első parlamenti képviselői: Szucsics János és Ante Parčetić révén - 1790/91-től az elkövetkező 128 évben hallathatta hangját a magyar országgyűlésben.

A tanulság, amit ebből levonhattunk, igen egyszerű: csak az nem lehet adományozás vagy visszavonás tárgya, amit a saját tudásunkkal és munkánkkal hozunk létre. Kiváltságok helyett törvények, előnyök helyett pedig jogok és kötelezettségek rendszerszintű szabályozása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

A szabad királyi város rang visszanyerése után mindössze két év kellett ahhoz, hogy 1869. szeptember 11-én a szabadkai vasútállomásra megérkezzen az első vonat Szegedről. Akkor is, mint most is, minden Európába vezető út Pesten és Bécsen keresztül vezetett, úgy mint ahogyan Szabadka is a Belgrád-Budapest útvonalnak pontosan a közepén helyezkedik el. A Szabadka és Szeged között közlekedő vasút döntően befolyásolta a város fejlődését, lehetővé tette a mezőgazdasági termékek exportját, a kereskedelem, a vállalkozás és az ipar fejlődését, a tőkebeáramlás és a lakosság számának növekedése pedig az építkezés felgyorsulását eredményezte, így kevesebb, mint 50 év alatt megváltozott a város arculata – létrejött az a Szabadka, amelyet annyira szeretünk és óvunk.

Negyedszázados felújítási és újjáépítési erőfeszítések után, idén augusztus 1-jén 18.00 órakor elindult az első tehervonat a szabadkai vasútállomásról Szegedre. Nem gondolom, hogy eltúlzott volna azt mondani, hogy városunk számára - talán az elmúlt 100 év viszonylatában is - ez jelenti a legfontosabb beruházást, - mert Szabadka, mint minden határhoz közeli város - földrajzilag az ország peremén van - túl gyakran ott is marad, mindennek a peremén, mindenekelőtt a költségvetési tervekében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az 1779. szeptember 1-jén tartott elibertációs ünnepségen felolvasták a kiváltságokat és kötelezettségeket tartalmazó kiváltságlevelet, majd két nappal a Magisztrátus megalakulása után, 1779. szeptember 23-án elfogadták a statútumokat is, amelyekben a város történetében először iktattak szabályba városrendezési kötelezettséget, hogy "a belváros (a mai történelmi városközpont) jól szabályozott és még szebb legyen..."

Antun Rudinski szabadkai építész kutatásai megerősítik, hogy Szabadka olyan város, amely az elmúlt 230 évben tervszerűen épült, de a szemtanúk feljegyzése szerint "a város építészetének történetében soha ennyi szépség egy nap alatt nem volt látható", mint amikor pontosan 110 éve, 1912. szeptember 15-én délelőtt ünnepélyesen megnyílt a Városháza, délután pedig Palicson átadták a Víztorony, a Vigadó, a Női Strand, a Zenepavilon és az Emlékkút alkotta szecessziós épületegyüttest.

Szabadka kulturális örökségének jelentőségét mutatja az is, hogy a városvezetés úgy döntött, 1913-ban a lipcsei Építészeti Világkiállításon Szabadkát az újonnan épült palicsi épületekkel és a városházával mutatják be. Akkoriban ez a világ legmodernebb építészeti vívmányait bemutató kiállítás volt, amit 1913 májusától októberéig mintegy négymillió látogató tekintett meg.

Egy évszázaddal később, kulturális örökségünk védelme és a jövő számára való megőrzése érdekében elkészültek a tervek a Víztorony helyreállításához, amely Duránci Béla szerint „a népi építészet és a magyarság legjobb hagyományai szerint épült, Székelyföld díszes kapuinak mintájára", valamint a Bagolyvár felújítására, hogy ott az egykori palicsi olimpia és Vermes Lajos emlékét őrizzük és ápoljuk.
30 évvel az északi homlokzat helyreállítása után fontos előrelépések történtek, ugyanis megtettük az első intézkedéseket a Városháza felújításának projektjével kapcsolatban, a tervdokumentáció pedig a városi költségvetésből biztosított forrásokból készül. Szeptember 15-én, éppen a városháza átadásának 110-ik évfordulóján, megkezdjük dr. Bíró Károly egykori polgármester házának, a Radić fivérek utca 7. szám alatti épület felújítását, amit még az idén be is fejezünk. Magyarország Kormányának támogatásával megtörtént az ún. Sárgaház felújítása, a Szerb Köztársaság költségvetési forrásaiból pedig a Városi Könyvtár fő homlokzatának helyreállítása. 

Az idei év jubileumi: a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat fennállásának 60., a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat pedig 75. évfordulójáról emlékezik meg; a Kortárs Galéria alapítása óta kereken 60 év telt el, a Városi Múzeum pedig idén ünnepli alapításának 130. évfordulóját, mely alkalomból egy csodás ajándékkal: Eisenhut Ferenc, a Zentai csata című monumentális mű alkotójának két festményével gazdagodott. 

De idén nemcsak a Városháza és az emblematikus palicsi épületek átadásának 110. évfordulóját ünnepeljük, ugyanis 120 év telt el azóta, hogy 1902. október 1-jén Szabadka másik jelképe - a világ egyetlen megmaradt szecessziós stílusú zsinagógájának a felszentelése alkalmából először szólalt meg benne az orgona.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Mint azt dr. Igor Dolinka matematikaprofesszor, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia legfiatalabb levelező tagja mondja: "A sikerhez nincs algoritmus, még kevésbé "kulináris recept"”.

Viszont megkockáztatnám, hogy a csapatmunka, a kiszámíthatóság és az eljárások tiszteletben tartása a siker lehetséges algoritmusa: az a két éve bevezetett gyakorlat, hogy a városi képviselő-testület rendszeresen ülésezik, éspedig előre tudhatóan minden hónap első csütörtökén, célszerűnek bizonyult.

Az alapot minden bizonnyal az infrastrukturális fejlesztés képezi, és ennek megfelelően egyszerre folyik a munka a vízhálózat és a szennyvízhálózat kiépítésén és bővítésén, a gázelosztó hálózat kiépítésén és bővítésén, az utcák aszfaltozásán, mind a városban, mind az összes helyi közösségben, de a következő beruházások műszaki terveinek előkészítésén is. Palicson bővült a szennyvízhálózat és szivattyútelep épült, amely a szennyvizet a városi szennyvíztisztítóba vezeti, ezzel pedig javul a Palicsi-tó és a Ludasi-tó vízminősége, a tóparton kerékpárút és gyalogút épült. A köztársaság, a tartomány és a város költségvetéséből is biztosítottunk forrásokat a Wellness, Spa Központ és Aquapark építési munkáinak befejezésére, így két év után folytatódnak a munkálatok a palicsi Aquapark építésén, környékének és a régi medencének rendezésén. Mindezzel feltételt teremtünk ahhoz, hogy Palics egész évben minőségi turisztikai tartalmakkal várja az odalátogatókat. 

Viszont addig nem beszélhetünk színvonalas idegenforgalmi tartalmakról, amíg nem rendezzük a három évtizedes elhanyagoltság miatt lepusztult Üdülőtelepet, amihez kérésünkre a Tartományi Kormány biztosított forrást.

A Vasutas Település, a Zorka és a Makkhetes helyi közösségekben folyamatban van a vízvezeték- és csatornahálózat bővítése, 213 utcában épül csatornavezeték Szabadkán, valamint Palicson, Bajmokon és Csantavéren. A gázvezeték-hálózat hét helyi közösség területén bővül, 14,2 kilométerrel. Tíz helyi közösségben 18 földút kapott mart aszfalt borítást, hajdújárási és csantavéri utcák, forgalmas szabadkai útszakaszok, és a Makkhetes helyi közösség legforgalmasabb útszakaszai lettek leaszfaltozva, továbbá a Tartományi Kormány támogatásával befejeződött az Újvidéki út felújítása, és egy alternatív útvonalat kaptunk, amelyen Palics megközelíthető.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Az előző két év tapasztalatai azt igazolták, hogy a nehézségek előbb-utóbb elmúlnak, de a város marad – változik ugyan - de örök.

Hogy a város a jólét és a csapások idején is csak akkor marad fenn, ha vannak olyan emberek, akik a közérdekért és a városért - Pro Urbe – tevékenykednek. Akik készek átadni tudásukat, jövőképüket és erényeiket a jövő nemzedékeinek.

Hogy a nehézségek átmenetiek, de megváltoztatják egy nemzedék életét, az alkotói szabadságok pedig olyan változásokat indítanak el, amelyek az elkövetkező évtizedekben és évszázadokban is érezhetőek lesznek.

És azt, hogy senki sem adhat Szabadkának és nem is vehet el tőle olyan embereket, akiknek erényei, tudása, tehetsége, tisztessége és elkötelezettsége városunk létének és fennmaradásának egyik tényezője.

Szabadka város elismerését fejezi ki az idei kitüntetetteknek: külön megtiszteltetés számomra, az őt jelölők egyikeként is, hogy a Szabadka díszpolgára kitüntetést idén dr. Somogyi Sándor professor emeritus kapja, aki fél évszázados tekintélyes tudományos munkával és több évtizedes közéleti szerepvállalással, a tudást a közösség javára a gyakorlatba ülteti, és aki számos projekt kezdeményezőinek egyikeként ismerszik meg térségünkben, köztük a Szabadka-Szeged vasút újjáépítésének.

Szabadka város Pro Urbe elismerést adományoz: prof. dr. Josip Ivanovićnak, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánjának, akinél – és itt engedjék meg, hogy egy személyes emléket osszak meg - pontosan 25 évvel ezelőtt védtem meg érettségi dolgozatomat a Svetozar Marković Gimnáziumban; Murényi Mátyás karmester és zenepedagógus; és Miroslav Vojnić Hajduk – Marača koreográfus.

​Gratulálok a kitüntetetteknek, és gratulálok városunk napjához mindazoknak, akik számára büszkeség és megtiszteltetés szabadkainak lenni!