Vissza Bácskához!
Ada, Zenta és Magyarkanizsa az észak-bácskai fejlesztési körzethez fog tartozni – G17 Plusz: Kötelező alkoholtesztet a parlamentbe
A húsvéti ünnepek után a regionális fejlesztésről szóló törvény módosítási javaslatairól szóló vitával folytatódott és botránnyal zárult a Szerbiai Képviselőház munkája. A vita során ugyanis Velimir Ilić, az Új Szerbia párt elnöke több ízben sértegette a gazdasági minisztert. Dinkić jelezte, a kormány elfogadja a VMSZ indítványát, amellyel Adát, Magyarkanizsát és Zentát az észak-bácskai fejlesztési körzethez csatolják.
Tavaly júniusban a Szerbiai Képviselőház hét statisztikai régióra osztotta Szerbiát: Vajdaságra, Belgrádra, Közép-, Kelet-, Nyugat- és Dél-Szerbiára, valamint Koszovóra. Ezt a jogszabályt a leghevesebben a bosnyák pártok támadták, ugyanis a sandžaki községeket két régióba osztották. A kormány időközben változtatott álláspontján, módosította a törvényt, erről vitáztak tegnap a honatyák. Amennyiben elfogadják a módosítást, Szerbiában a következő öt statisztikai régiót tartják majd nyilván: Vajdaság, Belgrád, Šumadija és Nyugat-Szerbia, Dél- és Kelet-Szerbia, valamint Koszovó. A 6 sandžaki község egy régióba fog tartozni. Az összevonásra azért volt szükség a regionális fejlesztési miniszter szerint, mert a közép-szerbiai régiók lakosainak száma jelentősen elmarad Vajdaságtól, Belgrádtól és Koszovótól, ahol is 2 millió, illetve 1,6-1,6 millió lakos található.
– Az összevonással megközelítőleg ugyanakkora lesz a lakosok száma az egyes régiókban, és sokkal kiegyenlítettebbek lesznek az erőviszonyok. Ezzel a módosítással egyformán tudjuk majd fejleszteni a régiókat – mondta Dinkić.
Az ülésen felszólalt Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője is, aki elmondta, hogy módosítási indítványt adtak be, amelynek értelmében Adát, Magyarkanizsát és Zentát az észak-bánáti helyett az észak-bácskai fejlesztési körzethez csatolnák. Dinkić erre reagálva bejelentette, a kormány el fogja fogadni a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőinek indítványát.
Pásztor Bálint ezzel kapcsolatban megjegyezte lapunknak, a körzethatárok visszaállításának harcában minden lehetőséget megragadnak, és módosítási indítványokkal igyekeznek minden olyan jogszabályt megváltoztatni, amely összefüggésbe hozható a körzethatárokkal.
– Indítványunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a régiókon belüli körzetek kialakításánál vegyék figyelembe a földrajzi egységeket, a gazdasági bíróságok hálózatát, a gazdasági kamarák hálózatát és a telekommunikációs körzeteket, hiszen nem lehet egy fejlesztésről szóló törvényt rossz alapokra építeni, tudva, hogy a körzethatárokat 1992-ben egy tollvonással változtatták meg. A szóban forgó 3 község így át fog kerülni az észak-bácskai fejlesztési térségbe – mondta Pásztor Bálint.
Ebben a harcban a VMSZ-es képviselők első konkrét lépése az volt, amikor egy éve sikerült hasonlóképpen módosítani a gazdasági kamarákról szóló törvényt. Pásztor Bálint szavai szerint ez a két lépés hivatkozási alapot fog jelenteni ahhoz, hogy a közigazgatási körzethatárokról szóló kormányrendelet is módosításra kerüljön, amiről már a jövő héten szólni fog a parlamentben.
Kemény kritikával és keresetlen szavakkal illette a módosítási indítványt, de legfőként a regionális fejlesztési minisztert Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke. A legtöbbször elhangzott szó a bűnöző és a hazug volt. Véleménye szerint a parlamenti eljárásban lévő módosítási javaslat nem más, mint a bosnyák pártokkal való üzérkedés ára, hogy megszavazhassák a Srebrenica-határozatot. Felszólalásában a minisztert „zseninek” szólította és megvádolta, hogy miután tönkretett számos gyárat, a turizmusra tette rá kezeit, most meg „utászként” viselkedik és átrajzolja Szerbia határait.
– Visszavonulhatna már. Ugyan mekkora végkielégítést kér, hogy elküldhessük önt valahova és végre dolgozni tudjunk? – förmedt Dinkićre Velimir Ilić.
A regionális fejlesztési miniszter nem felelt a vádakra, Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke szólt az Új Szerbia elnökéhez.
– Ilić úr bánáti vízről beszél, én nem tudom, mikor ihatott utoljára vizet, szerintem nem is iszik vizet – vetette fel Čanak.
A veszekedésbe bekapcsolódott Suzana Grubješić, a G17 Plusz frakcióvezetője is, aki bejelentette, kérni fogja, hogy a parlamentben kötelező legyen az alkoholteszt.
– Akiről kiderül, hogy alkoholos befolyásoltság alatt áll, a jövőben nem vehet részt az ülésen – mondta a frakcióvezető.
A törvény eredeti rendeltetése, hogy segítséget nyújtson a polgároknak és az önkormányzatoknak az EU előcsatlakozási alapjaihoz való hozzáférésben.
DIÓSI ÁRPÁD
