Vajdasági magyar MI-stratégia készül
A Szabadkán megrendezett konferencián hivatalosan is elindították egy térségspecifikus vajdasági magyar MI-stratégia kidolgozását. A szakemberek megvitatták a mesterséges intelligencia közösségi alkalmazásának lehetőségeit, a cél pedig az, hogy a vajdasági magyarság a technológiai változásoknak ne csupán követője, hanem nyertese is legyen.
Bár a mesterséges intelligencia elsőre csupán egy újabb technológiai eszköznek tűnhet, valójában korunk egyik legmeghatározóbb és leggyorsabban fejlődő jelensége, mely életünk szinte minden területét érinti — vagy érinteni fogja a jövőben. Éppen ezért a vajdasági magyar közösség számára kulcsfontosságú, hogy ne csak szemlélője legyen ennek a változásnak, hanem aktív résztvevője és alakítója is. E felismerés jegyében a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezte egy térségspecifikus MI-stratégia kidolgozását, mely igazodik Magyarország és Szerbia törekvéseihez, de a vajdasági magyarság igényeit és céljait tartja leginkább szem előtt. A Szabadkán megtartott konferencia és kerekasztal-beszélgetés ennek a stratégiaalkotási folyamatnak az első hivatalos mérföldköve volt. A résztvevők bíznak benne, hogy az itt elinduló közös munka olyan alapot teremt, amelyre hosszú távon építhető a közösség digitális jövője.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a konferencia elején kiemelte, hogy a jövő a vajdasági magyar közösség számára is elkezdődött, hiszen a mintegy hetven, az élet különböző területeiről érkezett szakember részvételével zajló találkozón nem pusztán eszmecserét folytatnak, hanem egy valódi stratégiaalkotási folyamatot is elindítanak. Ez nem egy a sok konferencia közül, ahol a végén nem történik semmi, éppen ellenkezőleg: a magyarországi akadémikus kormánybiztos, Palkovics László és csapata hathatós támogatásával ezen a napon útjára indul a vajdasági magyar közösség saját MI-stratégiájának megalkotása.
Pásztor hangsúlyozta, hogy az új stratégia maximálisan alkalmazkodik a vajdasági magyarság helyzetéhez és elvárásaihoz, így segíti majd a közösség jövőjét. Hozzátette, hogy a dokumentum ki fogja egészíteni a vajdasági magyarság 2026—2033-as gazdaságfejlesztési stratégiáját is, hiszen annak tervezetében már számoltak egy külön MI-stratégia szükségességével. Emellett az MI-stratégia teljes mértékben igazodni fog Magyarország és Szerbia nemzeti MI-stratégiájához, valamint ahhoz a folyamathoz is, amely a közelmúltban Erdélyben és a Felvidéken indult, vagyis a vajdasági kezdeményezés egy szélesebb körű, összmagyar mesterségesintelligencia-stratégia és cselekvési terv része. A következő hónapokban egy vajdasági szakértői csoport prof. dr. Bagi Ferenc vezetésével, valamint magyarországi partnerek bevonásával dolgozza ki a stratégiát.
Pásztor arra is kitért a beszédében, hogy a közösség tagjai különbözően viszonyulnak az MI-hez, például a hagyományosabb szemléletűek vagy a jogászok hajlamosak szkeptikusan tekinteni rá, de akár tetszik, akár nem, a mesterséges intelligencia egyre inkább az életünk része lesz. „Bármit is gondolunk róla, ez van, és még inkább lesz” — fogalmazott, rámutatva, hogy mindannyiunk közös feladata felkészíteni nemzetrészünket erre a már jelen levő kihívásra, hiszen az MI már most a mindennapjaink része. Egy jó példával érzékeltette, hogy a kétkedők is használják az MI-t a hétköznapokban: hiába idegenkednek tőle, amikor GPS-navigációval találnak el úti céljukhoz, valójában már az MI vívmányait veszik igénybe.
Dr. Palkovics László, Magyarország mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa előadásában rámutatott arra, hogy az MI nem a távoli jövő kérdése, hanem már a jelen valósága, hiszen olyan gyorsan fejlődik, hogy szinte lehetetlen megjósolni, mire lesz képes akár holnap. Kifejtette, hogy a világ bármely közössége óhatatlanul szembesülni fog e technológiával, és használni is fogja azt, csak az nem mindegy, ki fejleszti, és ki húz belőle hasznot. „Ha nem teszünk semmit, az MI akkor is az életünk része lesz, csak akkor az irányítás kikerül a kezünkből” — figyelmeztetett Palkovics, utalva rá, hogy korunk technológiáit nem passzívan szemlélni, hanem aktívan formálni érdemes.
Palkovics emlékeztetett, hogy Magyarország már 2020-ban megalkotta első MI-stratégiáját, mellyel az elsők között járt Európában. Bár a 2022-ben kirobbant háború és energiaválság átmenetileg lelassította a lendületet, a program mára újra erőre kapott, és az ország nagyjából ott tart az MI-fejlesztések terén, ahol ebben a szakaszban elvárható. A kormánybiztos hangsúlyozta a nemzetközi összefogás jelentőségét: a magyarországi és a vajdasági szakemberek közösen dolgoznak majd a stratégián, és a szerb állam MI-programjához is szorosan kapcsolódni kívánnak. Elmondása szerint a kiváló magyar—szerb kapcsolatoknak köszönhetően a vajdasági kezdeményezés akár uniós forrásokhoz is hozzáférhet a jövőben, és az erdélyi, valamint a felvidéki tapasztalatok is nagyon pozitívak, vagyis okkal bízhatunk a sikerben.
A konferencia délutáni panelbeszélgetésén hét szakterület képviselői vitatták meg, miként lehet az MI-t a vajdasági magyarok javára fordítani. Az oktatástól és a mezőgazdaságtól kezdve az orvostudományon, az iparon és az informatikán át egészen a médiáig, az államigazgatásig és a nyelvhasználatig számos területen merültek fel alkalmazási ötletek. Elhangzott például, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárulhat a fiatalok szülőföldön maradásához, kiemelve a technológia oktatásban betöltött szerepét: Székelyföldön már kísérleteznek MI-alapú digitális pedagógiai asszisztenssel, mely lehetővé teszi, hogy a diákok akár otthonról is kérdéseket tegyenek fel egy avatar formájában megjelenő tanáruknak. Az egészségügyben pedig az MI segítségével áthidalható a távolság problémája: egy Csíkszeredában kezelt onkológiai páciens mögött az MI révén ugyanaz a tudásbázis állhat, mint Budapesten, így a vidéki kórházak is a legkorszerűbb orvosi ismereteket használhatják. Szó esett a magyar nyelv és kultúra megőrzését segítő nyelvtechnológiai fejlesztésekről is, melyek a felvidéki stratégiában is hangsúlyos szerepet kapnak.
Mindezen erőfeszítések közös célja, hogy a vajdasági magyarság a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korszakában ne elszenvedője, hanem aktív alakítója legyen a változásoknak, és saját közösségi céljaira fordíthassa az új eszközöket. Ahogy Pásztor Bálint fogalmazott: a vajdasági magyar közösség a technológiai változásoknak ne csupán követője, hanem nyertese is legyen. A konferencia és az induló stratégia ennek a jövőépítésnek a szolgálatában áll. „Felkészültek vagyunk a jövőre!” — hangzott az üzenet, jelezve, hogy az összefogással megalkotott MI-stratégia a közösség jövőjébe való befektetés, mely a következő generációk boldogulását szolgálja majd.
PENOVÁC DÁNIEL
