Szilárd alap tízezrek itthon maradásához
A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program első két fejlesztési ciklusának eredményeit értékelik a Prosperitati Alapítvány által szervezett konferencián Szabadkán
A szakmai tanácskozással párhuzamosan újabb fejlesztéseket is átadnak rendeltetésüknek: szintén Szabadkán a Régi mesterségek utcájának, Ludason a Ludastim Kft. kiemelt jelentőségű nagyléptékű mezőgazdasági fejlesztésének, Palicson pedig az Andex Kft. – a Zvonko Bogdan borászat részlege – kiemelt jelentőségű nagyléptékű mezőgazdasági fejlesztését mutatják be.
Valamennyi felsorolt eseményen megjelent Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, a Prosperitati Alapítvány korábbi ügyvezetője és a VMSZ intézőbizottsági elnöke is. A szakmai konferencián a nap folyamán többen is kiemelték: a 2016-ban indult határon túli fejlesztések legnagyobbika jutott Vajdaságnak a magyar kormány jóváhagyásának, támogatásának köszönhetően, magának a programnak a megszületésében pedig kiemelten fontos szerep jutott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek és Pásztor Istvánnak, a VMSZ néhai elnökének, akinek az elhatározása nyomán jött létre szakértők bevonásával az első vajdasági területfejlesztési stratégia, mely alapot nyújtott a későbbi beruházásokhoz, támogatásokhoz, körvonalazta mindazt, amire a vajdasági magyaroknak életminőségük javítása érdekében szükségük lehet.
Eljött a bocsánatkérés ideje, jelentette ki beszédében dr. Pásztor Bálint, „a károgók, legyintők, lemondók” be kell, hogy ismerjék, tévedtek, ok nélkül vádaskodtak, amikor arról beszéltek a program indulásakor, hogy annak az egyetlen célja néhány vajdasági magyar vállalkozónak a tovább gazdagodása, vagy az, hogy a VMSZ egyszerűen „lenyúlja a pénzeket”. Pásztor szerint bocsánatot kell kérniük a magyar kormánytól, a Prosperitati Alapítványtól, a vajdasági magyar vállalkozóktól, gazdáktól, a VMSZ-től is. Mint mondta, az elmúlt közel egy évtizedben legalább hatvanezer vajdasági magyarnak az itthon maradását segítette ez a program, sőt, a demográfiai mutatók is egyértelműek azok esetében, akik támogatásban részesültek, amit a vonatkozó tanulmányok is igazolnak, fejtette ki.
Csak néhány számadatot kiemelve elmondta, hogy mintegy 16 ezer pályázót szólított meg a kezdet óta a Prosperitati, 250 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatást hagytak jóvá, félmilliárd eurós fejlesztést sikerült megvalósítani a kiírások által. Pásztor Bálint kiemelte, hogy a következő, második vajdasági magyar gazdaság- és területfejlesztési stratégia már a 2026 és a 2033 közötti időszakra összpontosít, valószínűleg ugyanúgy, mint az első, két ütemben valósul meg az anyaország támogatásával. Kihasználta az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjon a magyar kormánynak, Orbán Viktor kormányfőnek, a Prosperitati és a VMSZ minden dolgozójának, akik lehetővé tették a gazdaságfejlesztés első közel egy évtizedének a megvalósítását.
Nincs olyan nemzetrész, amelyet jobban ismerne a vajdasági magyarnál, hiszen a program kezdete óta mintegy ötvenszer kereste fel vidékünket, jelentette ki beszédében Magyar Levente. Maga is a megvalósult beruházásokra helyezte a hangsúlyt, jelentős tőkebeáramlást jegyzett Vajdaság, s ezzel együtt Szerbia is, mint mondta, az elképzelés és annak megvalósítása végig élvezte a belgrádi vezetőségek a támogatását is, melyet meg is hálált a szerbiai gazdaságnak nyújtott jelentős forrásokkal ez a program. Tíz év produktív munka folyt, mély, átfogó gazdasági hatásnak az elérése volt a cél, jegyezte meg, melyet sikerült el is érni, dinamizáló volt a gazdaságfejlesztés hatása.
Az eredmények azt mutatják, hogy tiszta lelkiismerettel állhat mindenki, aki részt vette ennek a kezdeményezésnek a kivitelezésében a történelem ítélőszéke elé, húzta alá, Pásztor István egyik kijelentését idézve, mely arról szólt, hogy egy ilyen pozitív fordulat nem volt a vajdasági magyarság sorsának forgatókönyvébe bejegyezve eredetileg, az elképzelés, annak megvalósítása saját áldozatos munka eredményét dicséri.
Büszke arra, hogy nyolc és fél éven át vezette az alapítványt, dolgozott együtt annak munkatársaival, fogalmazott Juhász Bálint. A Prosperitati sikere, a VMSZ sikere nemcsak vajdasági, hanem kárpát-medencei sikertörténetnek számít, állapította meg. Visszapillantott a 2016-os kezdetekre, Nagy Imrének és Somogyi Sándor professzoroknak a munkájára, akiknek az érdeme, Pásztor Istvánéval együtt, elévülhetetlennek számít, értékelte.
Juhász Bálint, s sajnálattal állapította meg, hogy sem Pásztor és Somogyi sem lehet már ma közöttünk. Megjegyezte, hogy a program sikere egyben a vajdasági magyar közösségnek az életerejéről is tanúskodik, s arról is, hogy gazdasági értelemben is szívósnak, vállalkozói szféráját tekintve is erősnek számít ez a közösség. Mint mondta, a házvásárlási pályázatok négyezer esetben szolgáltattak alapot az itthon maradásra, egyébként pedig 60–70 ezer vajdasági magyar ember itthoni boldogulásához járult hozzá a Prosperitati.
Prof. dr. Nagy Imre, az első stratégia kidolgozója visszaemlékezett arra, hogyan készült el 2015 őszére maga a stratégiai akcióterv, melyet már novemberben el is fogadott Magyarország kormánya, odaítélte a pályázati támogatási keretet is, 2016 január végén pedig már megvoltak az első kiírások is. Mint mondta, a kezdetben jellemző volt a szkepticizmus a program iránt, annak elemei, kiírásai, lebonyolítási folyamatai iránt, hamar bebizonyosodott azonban, hogy ezek a vélemények nem voltak megalapozottak, ma már az egyetemen is tanítják példaként a stratégiai terv sikerét, számos tudományos munka bizonyítja a fejlesztések eredményeit.
A konferencia folytatásában Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke ismertette a Prosperitati Alapítvány tevékenységének, a fejlesztések második, 2019 utáni ütemének az eredményeit. Kitért arra is, hogy összesen tíz pályázati körben 55 kiírást bonyolított le az alapítvány, s rámutatott a pozitív és a negatív külső tényezőkre is: Vajdaság Szerbia fejlődésének a motorja, dinamikusabb a munkáltatói tevékenysége, mint a szerbiai országos átlag, jelentős IT-cégek jelentek meg a tartományban. Ugyanakkor, a második ütemet meghatározta a globális pandémia, az orosz-ukrán háború és az infláció is. Ennek ellenére, mutatott rá, Vajdaságnak sikerült megőriznie a vállalatok számát.
Pleschinger rámutatott, a mezőgazdasági pályázatok határozták meg a második ütemét is a programnak, ugyanakkor a nagy léptékű támogatásoké volt már a főszerep, nem a kisebb támogatások. Mintegy tíz százalékkal növekedett a befektetéseknek a gazdaságfejlesztésére gyakorolt hatása, a segítség általi beruházások értéke.
A szakmai konferencia folytatásában a Prosperitati támogatásainak hatásairól beszélnek korábbi sikeres pályázók.
V-ÁR
