Szerbül meg kell tanulni!
Az anyanyelv és a szerb nyelv oktatása is változtatásokra szorul, állapították meg az MNT tanácskozásán
Anyanyelvtudat és joggyakorlat címmel szervezett a Magyar Nemzeti Tanács kétnapos magyar nyelvű jog- és fordítástudományi tanácskozást a kisebbségek hivatalos anyanyelvhasználatának gyakorlatáról Szerbiában, a Kárpát-medencében és az Európai Unióban. Szombaton a Kultúrák, nyelvek, szövegek és határok címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a szakmai tanácskozás résztvevői a vajdasági magyarság anyanyelvi körülményeiről, lehetőségeiről, kilátásairól, kommunikációs szükségleteiről, politikai jogairól, közigazgatási és anyanyelv-használati mozgástereiről beszélgettek.
Szilágyi Miklós, a Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati bizottságának elnöke moderálta a beszélgetést, amelyen Nagy Georgina fordító (Tartományi Fordítószolgálat), Pásztor Bálint jogász, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti képviselője (Köztársasági Képviselőház) és dr. Vukov Raffai Éva egyetemi docens (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar) vettek részt.
Pásztor Bálint előadásában kiemelte, milyen nyelvhasználati jogai vannak az embereknek a gyakorlatban, és azok hogyan bővíthetők.
– A kisebbségi akciótervet elfogadta a szerbiai kormány, amely az európai uniós felzárkózás folyamatában segíti az államot. A nyelvhasználat területén is komoly vállalásai lettek így a szerbiai kormánynak. A jogszabályoknak a kisebbségi nyelvekre történő fordítása a tartomány szintjén működik, a köztársasági szinten pedig nem mindig működik, az akcióterv erre is forrásokat biztosít. Az sem mellékes, hogy az anyanyelvükön kommunikáljanak az emberek a hatalmi szervekkel. Komoly hiányosságok vannak annak tekintetében, amikor az állam nem biztosítja ezeket a lehetőségeket, de sokszor nem élnek ezekkel a jogaikkal, mert azt hiszik, hátrányuk származhat belőle, vagy mert egyszerűbb szerb nyelven érvényesíteni azokat. Jövőre módosul a nyelvhasználati törvény – mondta Pásztor Bálint, előadása végén hangsúlyozta, meg kell tanulni szerbül, de ragaszkodni kell a magyar nyelv használatához és a kétnyelvű dokumentumok igényléséhez.
Szilágyi Miklós elmondta, amíg a nyelvünk megmarad, addig vagyunk mi nemzet, ezért fontos, hogy a mindennapi életben használjuk a nyelvünket. Kiemelte, a legnagyobb számban az utóbbi időben az egészségügyi intézmények kapcsán érkeznek a nyelvi panaszok, nem tudnak magyarul kommunikálni a betegekkel, ezeknek a megoldásán dolgozni kell.
Vukov Raffai Éva az anyanyelvi oktatásra vonatkozó információkkal és javaslatokkal készült az előadásra. A magyar anyanyelvű könyvek nagyon egysíkúak, s nem veszik figyelembe azt, hogy sokféle nyelvi környezetből érkeznek a gyerekek.
– A külföldiek a megfigyelések alapján szeparatista nyelvi programnak látják az itteni magyar nyelvű oktatást, amikor a kisebbség nyelvén történik az oktatás, és egyre szűkebbé válik az oktatási tér, szakemberek, eszközök, tantárgyak vonatkozásában, és egyre alacsonyabb szintűvé válik az oktatás. Ez ránk is és a németországi törökökre is vonatkozik. Gondolnunk kell erre, hogy nehogy szegregációs helyzetbe kerüljön a gyerek. A kényelmes magyar tanulási helyzetből nem tud továbblépni, ezért a szerb nyelv elsajátítása elsődleges lenne. Azért, hogy utána ne kelljen elmennie, hanem ebben a régióban tudjon továbbtanulni – emelte ki Vukov Raffai Éva, aki kitért arra is, hogyan kellene az anyanyelvvel találkoznia a 6–12 éves korú gyereknek az oktatásban. A politikumnak is van ebbe beleszólása, hiszen a tankönyvek struktúráján sok múlik, mondta. Véleménye szerint 13–14 éves korig az alapnyelvet tiszteletben kell tartani, még ha suk-süköl is a gyerek, mert ha nincs mire építeni, akkor az annál rosszabb. – Az is egy fontos, itt maradást motiváló tényező, hogy milyen szemléletben tanítjuk a gyermekeinket anyanyelvi nevelésre – tette hozzá Vukov Raffai Éva.
Nagy Georgina, a tartományi fordítószolgálat fordítója, követő tolmácsolást és szinkrontolmácsolást is végez. Ismertette, hogy nagyon megváltozott minden 2000 után, sokkal nagyobb igények lettek, jöttek az európai uniós kifejezések, különböző együttműködések, pályáztatás, és nem tudtak fordítani, kellett volna egy szószedet, amelyet végül mindenki készített magának. A hivatalos lapok száma ötvenre nőtt, s a szolgálatban csak fordítók dolgoznak, lektor egy sem.
A helyi önkormányzatokban is ez a leépülés látható, sok anyakönyvvezető, és egyéb területen dolgozó fordít is, ahol igény van a magyar nyelvre.
– A szakosítás fontos a fordítók esetében is. Kellene fordítanunk a vizsgakérdéseket az egyetemeken. De mindent? Én nem vállalom a felelősséget, hogy mondjuk egy biológiai felvételit rosszul fordítsak. Nem fordíthat a fordító mindent – emelte ki a szakosítás problémáját Nagy Georgina.
Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke elmondta, a szerb nyelv tanításának megreformálása nagyon aktuális.
– Tavaly decemberben alakult egy munkacsoport, amely felállította az alap standardokat, amelyeket kiküldtek az iskolákhoz és a nemzeti tanácsokhoz is. Mindenki véleményezhette, és ezek mind beépülnek majd a standardokba, amelyek aztán közvitára kerülnek. Alapszint, középszint és haladószinten fognak standardokat kidolgozni. Homogén környezetből származó fiataloknak kell teljesíteni alapszinten, Nagybecskerek, Újvidéknek, középszinten, felsőn pedig azok kell, hogy teljesítsenek, a horvátok például, akik felsőfokon beszélik majd a nyelvet. Ezek után dolgozzák majd ki az új tankönyveket – mondta Jerasz.
Kacziba Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézetének docense, a szerb–magyar szótár társszerzője, felszólalásában elmondta, tanulóik többsége Vajdaságból érkezik, és nagyon rossz nyelvtudással, de azért, hogy megtanulja a nyelvet, és utána visszajöjjön ide.
– A tankönyveket sürgősen el kell felejteni, nem lehet Kraljevics Márkó lovaglásán keresztül szerbül tanulni. Ellenőrizni kellene, hogy ki tanítja a szerbet. Nincs szerb szakos végzettségű, van, hogy tornatanár tanítja a nyelvet, mert tud szerbül. Sulykolni kell a szülőbe is, hogy közvetítse a gyerekének, akkor lesz jó állása, ha megtanul magyarul, szerbül és angolul.
Vicsek Annamária logopédus kiemelte, négynyelvű emberek lehetünk itt, a Vajdaságban, hangsúlyozva a szerb nyelv elsajátításának fontosságát.
– Sajnos még mindig nem teszünk különbséget a nyelv elsajátítása és a nyelv tanítása között. Tízéves korig a gyermek elsajátítja a nyelveket. Nálunk a nyelvtanulás még mindig a cél, pedig eszköz kellene, hogy legyen.
tm
