Szent István öröksége a megmaradás záloga

Az államalapítás és államalapító Szent István király emlékének nemzeti ünnepe alkalmából rendezte meg ma hagyományos, központi Szent István-napi ünnepségét a Vajdasági Magyar Szövetség. Az ünnepnap alkalmából megtartott rendezvény keretében a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban Msgr. Dr. Székely János szombathelyi megyés püspök 17 órától ünnepi szentmisét celebrált. Eközben Palicson már a kora délutáni óráktól kirakodóvásár várta a látogatókat, majd 18 órakor a Vigadónál megkezdődött a Szabadkai Fúvószenekar vendégváró koncertje.

Ezt követően ökumenikus kenyérszentelést tartottak, hiszen augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is. A folytatásban ünnepi köszöntőt Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere és Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott.

Lázár János köszöntőjét követően elmondta, hogy megszokott, mégis megszokhatatlan érzés, hogy habár egy másik állam területén tartózkodik, mégis anyanyelvén köszönheti a hallgatóságot.

– Ennek a helyzetnek korántsem annak a dicstelen békediktátum a magyarázata, ha Trianonon múlt volna, ma bő száz évvel később mi talán már nem tudnánk tolmács nélkül beszélgetni egymással. De szerencsére nem Trianonon múlt, hanem elsősorban Szent István királyon. Egy olyan korszakalkotó államférfin, aki több mint ezer évvel ezelőtt bátor és előrelátó döntések sorát hozta meg népével, nemzetével kapcsolatban. Maga mögé utasítva ezzel sok-sok kortársát, sőt utódját is – fogalmazott Lázár János.

Hangsúlyozta, hogy a Szent Istváni örökségnek köszönhetően a magyar nyelv, a közösség megmaradt egy véres évezred után is.

– A mai eseményen egy két hasonló sorsú európai ország találkozik egymással, két olyan országot képviselünk ma itt, amely egyaránt áldozata Brüsszel önkényének és ostobaságának. Szerbia és Magyarország is kárvallottja annak, amit ma uniós politika címén Brüsszel művel. Magyarország azért, mert politikai okokból nem kapja meg a jussát, a magyar embereket és vállalkozásokat illető uniós pénzeket, minden ellenkező híresztelés, minden brüsszeli propaganda dacára, korántsem jogi, s pláne nem jogállami, hanem csakis politikai megfontolásból blokkolják azokat a pénzeket, amelyek nekünk, magyaroknak járnak – szögezte le Lázár János.

Elmondta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának építését beárnyékolta az újvidéki tragédia, amely szavai szerint személyesen is megrendítette.

– Az okokat fel kell tárni, a felelősöket meg kell büntetni, ugyanakkor a két ország vasútfejlesztésének célja változatlanul érvényes. Még közelebb kerülni egymáshoz, még élőbbé tenni a kapcsolatainkat, a gazdaságit, a hétköznapit, a polgárok hétköznapi kapcsolatait is. Ennek érdekében azonban még egy hatalmas lépést közösen nekünk meg kell tennünk, be kell vinni Szerbiát az unióba – fogalmazott Lázár János.

Dr. Pásztor Bálint elmondta, hogy államalapító királyunk, Szent István több mint ezer éve bölcsességgel, keresztényi alázattal és határozottsággal teremtette meg nemzeti szuverenitásunk alapjait.

– Egy olyan korban, amilyen a mai is. Egy olyan korban, amikor Európa keleti és nyugati hatalmai között kellett egyensúlyoznia, államalapító királyunk nem kötelezte el magát egyik irány mellett sem feltétel nélkül, hanem kizárólag a magyar érdek szerint hozott döntéseket. Ez az állhatatosság és előretekintés lett számunkra az öröksége. Olyan örökség, amely az egyetemleges nemzetet és annak részeként minket, vajdasági magyarokat is megmaradásra, önállóságra, saját jövőképünk megvalósítására kötelez. Ma, amikor Európa ismét bizonytalan idők elé néz, amikor kontinensünk értékválsággal küzd, amikor az illegális migráció a rosszul értelmezett, önmagából kiforgatott szabadság és a háború továbbra is súlyos kihívást jelent, Szent István példája iránytű számunkra – fogalmazott dr. Pásztor Bálint.

Hangsúlyozta, hogy egy közösség csak akkor maradhat erős és törhetetlen, ha világosan és határozottan áll ki saját érdekei, értékei és döntései mellett.

– Ezt tettük az elmúlt három évtizedben és ezt tesszük ma is. Legyen ez az ünnep nem pusztán a múltra való emlékezés alkalma, hanem a jövő felé elköteleződés megerősítése is. Mert ez a mi dolgunk, megmaradni, erősnek lenni és törhetetlen hittel építeni vajdasági magyar közösségünk jövőjét – emelte ki dr. Pásztor Bálint.

Az országban uralkodó helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a tiltakozók kezdetben a felelősök kézre kerítését követelték, azonban mára kiderült, hogy nem erről van szó.

– A választásokon esélyük sem lenne, hiszen kilenc és fél hónap után sincs programjuk, nincs jelöltlistájuk, nincsenek arcaik. Nincs emberi arcuk. Miért követelik a voksolást? Az anarchista plénumosok célja az, hogy a választások napja olyan hangulatban teljen, mint az utóbbi napok estélyi, a nagyvárosokban és botrányba fulladjon, hogy azt lehessen mondani, hogy nem ismerik el a választási eredményeket és nincs már parlament, nincs kormány, helyettük csupán káosz és forradalom legyen. A háttérben az állam és annak minden intézményének lebénítása áll, olyan légkör kikényszerítése, amelyben az állam nem működik államként. Ehhez mi nem fogunk asszisztálni. A választásokra azonban folyamatosan készülünk, hiszen nem maradhat a közösség képviselet nélkül, bármikor is legyen a megmérettetés – fogalmazott egyebek mellett dr. Pásztor Bálint.

A beszédeket követően dr. Pásztor Bálint megszegte az új kenyeret. A rendezvény népünnepéllyel folytatódott, a jó hangulatról a Dolly Plusssz zenekar gondoskodott.