Szélsebes iramú törvénygyár

Pásztor Bálint: A néhány évvel ezelotti állapotokhoz képest jelentosen javult a parlamenti munka légköre

Csütörtöki ülésével s az ülésre eloirányzott jogszabályok megszavazásával véget ért a köztársasági képviseloház nyári ülésszaka, s most a pihenés hetei várnak a képviselokre, kivéve ha valami rendkívüli esemény szükségessé nem teszi egy rendkívüli parlamenti ülés gyors összehívását. Hogy a törvények elfogadásában eredményes volt a képviseloház, abban többnyire egyetértenek a hazai politikai élet szereploi, igaz, hatalmi oldalon ezt az eredményességet valóban sikernek, ellenzéki oldalon inkább kapkodó munkamenetnek, érdemleges vitát ellehetetleníto gyorsaságnak tekintik.

Ha csak az uniós elvárásokra koncentrálunk, az elofeltételt képezo jogszabályok elfogadása mindenképp siker, bár afölött sem lehet nyugodt, aggodalommentes tekintettel elsiklani, ami a fennmaradó kevés idore még hátramaradt. Pásztor Bálintot, a köztársasági képviseloház kisebbségi frakcióvezetojét, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselojét kértük fel a ház ez évi munkájának, eredményeinek és sikertelenségeinek áttekintésére.

Milyen eredményeket tud felmutatni a parlament idén?

- A mai napig a képviseloház összesen 117 jogi aktust fogadott el, 20 új törvényt, 26 törvénymódosítást, 35 egyezményt és 36 egyéb aktust. Ez annyit jelent, hogy az idén megvalósítottak a tavalyi szintet követték. Úgy kezdhetjük meg a várhatóan a következo néhány hetet magába foglaló szabadságot, hogy a munka jelentosen kisebb hányada maradt hátra. Fordult tehát a helyzet a néhány évvel ezelotti állapotokhoz képest: most már nem a parlament lassítja a jogalkotási folyamatot, hanem a kormány az, mely nem terjeszti be a parlament elé a fontos jogszabályokat olyan dinamikával, amilyenre szükség lenne. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden beterjesztett javaslatot meg is vitatott a képviseloház. Nagyjából három-négy törvényjavaslat vár még elfogadásra, illetve mintegy tíz nemzetközi egyezmény becikkelyezése maradt még hátra.

Sokan rohammunkának nevezik a parlament gyors munkamenetét. Képviseloi szemmel mennyire tunik valóban hatékonynak a gyors törvényhozás?

- Nem az a gond, hogy a parlament ilyen sok törvényt meghoz fél év alatt. A gond az, hogy ezeknek a törvényeknek a túlnyomó többsége sürgosségi eljárás révén születik meg, aminek az a következménye, hogy a képviselok nem kérhetik ki a civil szervezetek, a szakértok vagy a szakmabeliek véleményét módosítási indítványok megfogalmazásakor. A kormány rendes csütörtöki ülésén elfogadja a törvényjavaslatot, megküldi azt a parlamentnek, s ezek a törvények a hét elejére, általában keddre már napirendre is kerülnek. A hétvégét is beleszámolva tehát három-négy nap áll a képviselok rendelkezésére ahhoz, hogy áttanulmányozzák a javaslatot, megtegyék a szükséges egyeztetéseket, illetve módosítási indítványokat nyújtsanak be. Hogy csak a legutóbbi példát említsem, amikor a könyvtárakról szóló törvényrol tárgyalt a parlament néhány héttel ezelott, csak arra összpontosíthattunk, hogy ez a jogszabály legyen összhangban a nemzeti tanácsokról szólóval, arra viszont már nem maradt ido, hogy szakmai szempontból vizsgáljuk meg a rendelkezéseket, nem volt idonk kikérni, teszem azt, a vajdasági magyar könyvtárak vezetoinek véleményét, s e vélemények alapján esetleg módosítási indítványokat megfogalmazni. Még bizonyára több tíz ilyen eset volt, a csütörtökön elfogadott energetikai törvényrol is elmondható ugyanez: szintén két-három napunk volt rá, holott egy több mint kétszáz szakaszból álló jogszabály állt elottünk.

Melyeket tekinti a legfontosabb jogszabályoknak az elfogadottak közül?

- Úgy gondolom, az ország szempontjából azok a jogszabályok számítanak a legfontosabbaknak, melyek az integráció folyamatában bírnak különös jelentoséggel. Ezek közé tartozik mindenképp a képviselok megválasztásáról szóló törvény módosítása is, melynek révén megszuntek az úgynevezett borítékolt lemondó-nyilatkozatok. A vajdasági magyarság szempontjából azok a törvények a legfontosabbak, melyek a magyar nemzeti közösség jogainak a megvalósításában jelentenek pluszt a korábbiakhoz képest. Említettem, hogy összesen 46 törvényjavaslatot fogadott el a képviseloház. A VMSZ képviseloi ezek közül 13 javaslatra nyújtottak be 34 módosítási indítványt, s ezek közül húszat el is fogadott a parlament. Ez mindenképp az egyik mutatója lehet a VMSZ parlamenti képviseloi által kifejtett munkának.

Mely javaslatok borzolták fel a leginkább a képviseloi kedélyeket az elmúlt idoszakban?

- A legnagyobb vitát a már említett, borítékolt lemondásokat megszünteto javaslat váltotta ki. Tény, hogy a kisebbségi frakciót alkotó pártokon és a Liberális Demokrata Párton kívül mindegyik parlamenti párt élt korábban ezzel a lehetoséggel. Ez rányomta a bélyegét az ország politikai rendszerére, ezért fordulhatott elo az elmúlt években több ízben az, hogy a kormánykoalícióhoz tartozó képviselok a saját nemzeti közösségük vagy önkormányzatuk érdekei ellen voksoltak a pártfegyelemre hivatkozva. Bízom benne, hogy a módosítással a képviselok szabadabban láthatják el feladataikat a jövoben, s ennek pozitív oldalát a polgárok is megérzik majd, hiszen olyan törvények születhetnek, melyek a polgárok helyi és regionális érdekeit nagyobb mértékben szolgálják. Ez a javaslat mellett a helyi önkormányzatok pénzelésérol szóló törvény módosítása váltotta ki a legnagyobb vitát - mi ellene szavaztunk, mert azt gondoljuk, hogy a Dinkic-féle decentralizáció látszatdecentralizáció, melynek révén az önkormányzatok, elso lépésben, ugyan több pénzhez jutnak, de ezt követoen hamar ki fog derülni, hogy a több bevétellel több kötelezettség is jár, és nemcsak az önkormányzatok, hanem Vajdaság is rosszabb helyzetbe kerül. Ennek a pesszimista hozzáállásnak legalább két oka van: az egyik, hogy a törvény elfogadása több tízmilliárd dinárral megnöveli a köztársasági költségvetési hiányt, s nehéz lesz az alkotmányban meghatározott vajdasági hét százalékot szavatolni, másrészt pedig azért járnak rosszabbul a tartományi önkormányzatok, mert a Demokrata Párt módosítási indítványának értelmében csak a legfejletlenebb, negyedik kategóriába sorolható önkormányzatok pályázhatnak a köztársaságnál infrastrukturális projektumokra, ami azt fogja eredményezni, hogy nem lesz elég pénzük saját úthálózatuk, infrastruktúrájuk fejlesztésére, hisz Vajdaságban csak három-négy ilyen, fejletlennek minosített község van. Ezzel a decentralizációval megint csak Vajdaság jár rosszul, Közép- meg Dél-Szerbia már valamivel jobban.

Sokszor esik szó az uniós tagjelöltség elnyerésérol. A parlamentnek is lesz még dolga az elofeltételek megteremtésében.

- Két további jogszabály elfogadása feltétele a tagjelölti státus megszerzésének - a vagyon-visszaszármaztatási és a közvagyonról szóló törvény. Két olyan törvényrol van szó, amiket már évekkel ezelott el kellett volna fogadni. A vagyon-visszaszármaztatási törvény meghozása a 2000 utáni kormányok mindegyikének szerepelt a választási ígéretei között, ennek ellenére, sajnos, mind a mai napig nem került a parlament elé. A törvénnyel kapcsolatban azok a legfontosabb hírek, hogy a közvitát augusztus folyamán le fogják bonyolítani, így szeptember elején a képviseloház elé kerülhet a javaslat. A VMSZ augusztus végén, legkésobb szeptember elején egy ezzel kapcsolatos vajdasági magyar közvita megszervezését tervezi, melyre természetesen meghívást kapnak majd a szakértok és az érintetteket képviselo szervezetek is. Ezen a magyar közvitán szeretnénk kialakítani egy végérvényes álláspontot, megbeszélni azt, milyen módosítási indítványt nyújtsunk be a törvényjavaslatra. Reményeink szerint a törvénytervezet a következo napokban megjelenik, s a kormány továbbíthatja azt augusztus végén a képviseloháznak. A másik törvényjavaslattal kapcsolatban már nem vagyok ilyen optimista az elmúlt napok történéseinek fényében. Azt látjuk, hogy Bojan Kostres úr, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettese, a közvagyonról szóló törvénytervezetet kidolgozó munkacsoport vezetoje teljesen pártcélokra használta ezt a tisztséget, s egy médián keresztül zajló adok-kapok folyamat zajlik a VSZL és a DP között. Azt nyilatkozta a Magyar Szónak, hogy o a munkacsoport egyetlen tagja, mely síkra száll a vajdasági vagyon visszaadásáért, miközben korábban mindent megtettek annak érdekében, hogy a VMSZ kimaradjon ennek a munkacsoportnak a tevékenységébol. Sajnos, Kostres úr nem tartotta fontosnak azt, hogy pártunk támogatását kérje ebben az ügyben, pedig bennünk biztosan partnerre talált volna a vajdasági vagyon visszaigénylésében.

Mennyire sikerült a kormány munkáját közelebb hozni a képviselokhöz? Bevezették például azt is, hogy a minisztereknek havonta válaszolniuk kell a képviseloi kérdésekre.

- Fontos lenne, hogy a parlament ne csak törvénygyárként, hanem valódi képviseleti szervként muködjön. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beszámolók kikérésével kellene növelni a képviseloház ellenorzési kapacitásait. Sajnos Szerbiában a parlament ellenorzési funkciója igen távol áll attól a modelltol, ami a fejlettebb vagy régebbi demokráciákban tapasztalható. Ebben a hónapban ez a lehetoség például elmaradt, az elozo hónapban pedig az összes kormánytag közül ketten jelentek meg. Azt hiszem, ez elég sokat elárul arról, hogy a kormány tagjai mit gondolnak errol a kötelezettségükrol.

Változott-e az elmúlt évek során valamiben a parlamenti munka?

- Teljesen más a parlamenti ülések légköre, mint akár néhány évvel ezelott. Véleményem szerint ez elsosorban annak köszönheto, hogy az ellenzék is eléggé legyengült, töredezett, az ellenzéki pártok rossz viszonyban állnak egymással. Nincsenek olyan közös ellenzéki kezdeményezések, melyek esetleg felforrósíthatnák az ülésterem légkörét. Ezt persze úgy is meg lehet fogalmazni, hogy civilizáltabbá vált a parlamenti légkör. A képviseloháznak mindenesetre biztosítania kellene a vélemény kinyilvánítását olyan témákban is, melyek nem kötodnek egy adott jogszabály, dokumentum elfogadásához.

VIRÁG ÁRPÁD