Szavatolják a szerzett jogokat
A szerb kormány által elfogadott médiastratégia értelmében a nemzeti tanácsok a jövőben is lehetnek médiumok alapítói
A szerb kormány szerda esti telefonos ülésén elfogadta az országos médiafejlesztési stratégiát. A szóban forgó dokumentumról már hónapok óta heves vita folyik a politikum és a szakma között. Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke többek között azt tartja rossz megoldásnak, hogy a nemzeti tanácsok maradhatnak a médiumok alapítói. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője pont azzal elégedett, hogy a párt közbenjárása nyomán a nemzeti tanácsok alapította tájékoztatási eszközöket nem kell magánosítani. Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke szintén jónak tartja a nemzeti tanácsok alapítói jogának a megőrzését.
A harmincoldalas médiastratégia értelmében az államnak két éven belül „kell kivonulnia” a médiumok alapítói struktúrájából.
– Az állam, a területi autonómia szervei, az önkormányzatok és azok a vállalatok, intézmények, illetve egyéb jogi személyek, amelyek alapítója részben vagy teljes egészében az állam sem közvetlenül, sem közvetetten nem lehetnek tájékoztatási eszközök tulajdonosai. A közérdek megóvása miatt a nemzeti, tartományi, valamint regionális közszolgálati televízió és rádióállomások alapítójaként szerepelhet az állam. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai továbbra is alapítói lehetnek a kisebbségek nyelvén is tájékoztató médiumoknak – olvasható a médiastratégiában.
A dokumentum hat regionális közszolgálati rádió- és tévéállomás alapítását irányozza elő Szerbia területén. Vajdaság területén nincs tervben RTV alapítása.
Az Európai Bizottság a múlt héten közölte véleményét a dokumentumról. Az EB egyebek között a regionális állomások alapítását tartja kedvezőtlen megoldásnak, valamint azt, hogy a nemzeti tanácsok továbbra is médiumok alapítói lehetnek.
AZ ENGEDELMESEK MARADHATNAK
Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke csalódott, amiért másfél év megfeszített munka után a kormány csupán egy telefonos ülést szentelt a médiastratégia elfogadásának. Ez enyhén szólva megalázó, tette hozzá az újságíró.
– Annak viszont örülünk, hogy az állam hajlandó magánosítani a médiumokat. Persze azt majd az idő mutatja meg, hogy a tervek a gyakorlatban is megvalósulnak-e. Aggaszt bennünket, hogy a szakma és az Európai Bizottság tiltakozásának ellenére sem álltak el attól az ötlettől, hogy hat regionális rádió- és tévéállomást alapítsanak. Ez meglepő elképzelés, főleg akkor, ha tudjuk, hogy már a meglevő közszolgálati adók fenntartása is óriási anyagi terhet jelent. Úgy tűnik, hogy a majdani adók terén is politikai érdekek húzódnak meg a háttérben. A regionális állomások ötlete azért is érdekes, mert Szerbiában hivatalosan nem léteznek régiók, csupán egy politikai párt van, amely erre a szóra építette a nevét. Attól tartunk, hogy a regionális állomások miatt veszélybe kerül a kielégítő versenyhelyzet megvalósítása az országban. A stratégiából az sem derül ki, hogy mi lesz a jövőben a Vajdasági RTV-vel. Tekintettel a körülményekre, amelyek között működnie kell, megpróbáltuk valamiféle támogatás előirányzását kieszközölni a stratégiában – összegezte Gruhonjić.
Az NDNV elnöke arról is csalódással értesült, hogy a nemzeti tanácsok a jövőben is tájékoztatási eszközök alapítói lehetnek. – Végül már nem is azzal volt gondunk, hogy a nemzeti tanácsok a tájékoztatási eszközök alapítói, hanem azzal, hogy a nemzeti tanácsokkal kapcsolatban csak azok jogait fogalmazzák meg, a sajtó iránti kötelezettségeikről viszont sehol sem ejtenek szót – magyarázta Gruhonjić, valamint hozzátette, hogy a nemzeti tanácsok által alapított médiumok valójában ál-állami alapítású tájékoztatási eszközök, hiszen a nemzeti tanácsokat a költségvetésből finanszírozzák.
– Valószínűleg nem kell magyaráznom, hogy miért ez az állásfoglalásunk. Elég csak példaként említenünk a Magyar Szót, és láthatóvá válik, hogy mi történik akkor, amikor csupán a jogok vannak világosan körvonalazva, a kötelezettségek azonban nem. Amikor ilyenek a viszonyok, akkor a politikusok mindenféle önmegtartóztatás nélkül kezdenek el nyomást gyakorolni a médiumokra. Nemcsak a Magyar Szónál tapasztaltuk ezt, hanem a Pannon RTV-nél is. Azt is kértük, hogy a nemzeti tanácsok ne vehessék át újabb tájékoztatási eszközök alapítói jogait, de ezt szintén semmibe vették. Így megtörténhet, hogy a nemzeti tanácsok monopolhelyzetet építenek ki az általuk képviselt nemzeti közösség médiapiacán. Ennek függvényében nem érvényesülhet a konkurencia, és nem a legjobb újságírók fognak dolgozni ezekben a médiumokban, hanem azok, akik engedelmeskednek a politikumnak – fogalmazott Gruhonjić.
NEM UNIÓS KÖVETELMÉNY
Tóth Lívia, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke nem ért teljes mértékben egyet az NDNV elnökével. – Egyesületünk elnöksége már korábban megvitatta a készülő médiastratégiát, s el is juttatta észrevételeit az illetékesekhez. Már akkor kifejtettük, hogy nem tartjuk elfogadhatónak az elképzelést, hogy a nemzeti tanácsok ne lehessenek médiaalapítók. Tehát teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a nemzeti tanácsok maradjanak a kisebbségek nyelvén is tájékoztató médiumok alapítói. A következő mondattal különösképpen egyetértünk: a nemzeti tanácsok lehetnek alapítók vagy társalapítók, de szavatolniuk kell a lehető legmagasabb fokú autonómiát a tájékoztatási eszközöknek, és nem befolyásolhatják azok szerkesztéspolitikáját, amennyiben az eleget tesz a közszolgálatiság mércéinek, illetve kritériumainak. A VMÚE mindig is így vélekedett: lehessen nemzeti tanács egy tájékoztatási eszköz alapítója, de mindenképpen adja meg a szükséges autonómiát a szerkesztőségeknek, és ne szóljon bele mindenbe. Ha ez így megvalósulna, akkor ez lenne a jó megoldás – foglalta össze a VMÚE elnöke.
Tóth Lívia a folytatásban arról beszélt, hogy bizonyos körök nagyon szeretik hangoztatni, hogy az EU megköveteli a tájékoztatási eszközök privatizációját. Az állítás hamisságának bizonyítása érdekében elég csak Szlovéniát említeni, ahol törvényben írják elő, hogy kisebbségi médiumokat nem szabad magánosítani. A VMÚE elnöke azt is elmondta: egy európai szakbizottságnak korábban olyan ötlete is volt, hogy a VRTV alakuljon át regionális rádió- és tévéadóvá.
A POLITIKUM ELÉGEDETT
Az elfogadott változat lényegesen jobb a nyár folyamán bemutatott tervezettől, már csak azért is, mert a dokumentum értelmében a nemzeti tanácsok lehetnek médiumok alapítói, emelte ki a lapunkkal folytatott beszélgetés során Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője.
– Mi levélben kértük a szerb kormányfőtől, a kultuszminisztertől és a médiastratégiát kidolgozó munkacsoporttól, hogy a nemzeti tanácsok is lehessenek tájékoztatási eszközök alapítói. Emlékeztettünk arra, hogy az alkotmány és a hatályos törvények lehetővé teszik, hogy a nemzeti tanácsok mint kisebbségi önkormányzatok médiumok alapítói lehessenek. Ha a médiastratégiában ezt másképpen fogalmazták volna meg, akkor az alkotmányellenes lett volna, hiszen a szerzett jogok mértéke nem csökkenthető az alkotmány értelmében. Emellett azt is kértük, hogy az önkormányzatok is maradhassanak médiaalapítók, ezt sajnos nem fogadták el az illetékesek. Ugyanakkor ezen a téren sem veszett minden, hiszen a médiastratégia hat regionális médium létrejöttét teszi lehetővé. A most elfogadott változatba nem került bele, hogy ezek a médiumok milyen székhellyel működnének, és milyen területet fednének le. A korábbi hírek arról szóltak, hogy ezek mindegyike Vajdaságon kívül lenne. Szerintem a dokumentumot kidolgozók és a szerb kormány abból a téves álláspontból indult ki, hogy a VRTV teljes mértékben kielégíti a tartomány lakosságának igényét a tájékoztatásra. A VMSZ azt fogja kérni, hogy legalább két regionális médium jöjjön létre Vajdaságban. A tartomány számára a VRTV ugyanaz, mint Szerbia számára az SZRTV. Ezért ha Szerbiában hat regionális rádió- és tévéállomás alakulhat, nem értem, hogy Vajdaságban miért ne történhetne ugyanez. Szerintünk Nagybecskereken és Szabadkán lenne a legcélszerűbb ezeket megalapítani – összegezte Pásztor.
A dokumentum értelmében a nemzeti tanácsok alapította médiumok nem indulhatnak az állam által kiírt pályázatokban. Pásztor ezt rendkívül végzetes megoldásnak tartja. Biztos, hogy ezzel kapcsolatban is lesz módosítási javaslatuk.
Az EB észrevételeit illetően a VMSZ képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság különböző véleményezéseivel folyamatosan visszaélnek Belgrádban.
– Éveken át azt hallgattuk, hogy az EU állásfoglalása szerint önkormányzatok vagy nemzeti tanácsok alapította médiumok nem működhetnek. Vegyük csak ellenpéldának Magyarországot, ahol több tíz helyi önkormányzat által működtetett médium létezik. Magyarország már hét éve az unió tagja. Ugyanez a helyzet Romániában vagy Szlovákiában, és feltehetőleg más országokban is. Többször is előfordult, hogy az EB-hez közel álló szakértői csoportnak a véleményét az Európai Unió hivatalos álláspontjaként próbálták bemutatni Belgrádban. A médiatér szabályozása a tagállamokra tartozik. Azt nem tudom, hogy a szóban forgó véleménnyel kapcsolatban is hasonló manipuláció történt-e, de annyi biztos, hogy ez semmilyen formában nem befolyásolja Szerbia európai integrációját – magyarázta Pásztor.
PESEVSZKI EVELYN
