Számonkérhető kötelezettségek
Az aktuális összetételű, immár ügyvezető kormány utolsó ülésén a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások 23-as fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akciótervet is elfogadták. Ez egyebek mellett azért volt különösen fontos, mert megtörténhetett volna, hogy az előrehozott választások után megalakuló kormány ha nem is a dokumentum újraírása, de esetleg felülvizsgálata mellett döntött volna.
Az akcióterv 75 oldalas, és 112 külön tevékenységet tartalmaz. A korábbi elmondások szerint egyebek mellett a következőket írja elő: a nemzetiségi hovatartozásról szóló nyilatkozás lehetővé tételét és ennek az adatnak a nyilvántartását a születési anyakönyvi kivonatokban; a külön kisebbségi választási névjegyzék állandó frissítését; a gyűlöletbeszéd és más etnikai alapon elkövetett bűncselekmények kapcsán indított bírósági eljárások hatékonyságának növelését; a kisebbség nyelvén történő tájékoztatásra való jog biztosítását; a kulturális programok és projektumok finanszírozását; a bírósági eljárások kisebbségi nyelven történő lefolytatását; fordító szolgálatok létrehozását; a kisebbségi nyelven történő oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését; az oklevelek honosítását;
A Magyar Szónak öt köztársasági, tartományi és uniós tisztségviselő fejtette ki véleményét az akciótervről.
Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár:
„Az akciótervet kidolgozó munkacsoport tagjaként magam is, és Hajnal Jenő, az MNT elnöke is azon dolgoztunk, hogy olyan szöveg szülessen meg, amely hosszú távon, a csatlakozás napjáig, előírja, mit kell Szerbiának tennie nemzeti kisebbségi ügyben. Feladatokat, határidőket tartalmaz. Az akcióterv biztos alapja annak, hogy változás álljon be a részarányos foglalkoztatás terén. Jelentős törvénymódosítások is születtek ebben a témában, az akcióterv pedig meghatározza, hogyan kell véghez vinni a teendőket. Lesz egy pontos nyilvántartásunk arra vonatkozóan, hogy a magyar kisebbség tagjai milyen arányban vannak jelen a közszférában. Tudjuk, hogy rosszul állunk, de mostantól intézkedéseket lehet foganatosítani, a pozitív diszkriminációt tartalmazó lépések ideje következik, amelyek révén előnyt élvez a kisebbségi közösség tagja munkahely létesítésekor.”
Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke:
„Ezek után olyan új lehetőségek kínálkoznak a vajdasági magyarság és az MNT számára, amelyek garantálják a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtását és számonkérhetőségét. A kisebbségi jogérvényesítés problémája a csatlakozási folyamat legelejétől annak végéig megkerülhetetlenné válik. A vajdasági magyarság szempontjából a terv kidolgozása során különösen a közszférában foglalkoztatottak nemzeti összetételére vonatkozó uniós ajánlásra kellett nagyon odafigyelnünk, de nem kerülte el figyelmünket az az uniós ajánlás sem, amely a kisebbségek nyelvén tájékoztató média anyagi támogatásának a kérdésére figyelmeztet. Egyébként a 2014. évi alkotmánybírósági döntést követően újra kell fogalmazni a nemzeti tanácsok hatásköreit, továbbá megerősíteni azokat. Itt is egy jelentős előretörés valósítható meg.”
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke:
„Politikai és tartalmi szempontból is fontos állomás a kisebbségi akcióterv elfogadása. Politikai szempontból azért lényeges, mert az akcióterv elkészítése a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme volt. Sokat dolgoztunk rajta. Arra kértem a kormányfőt, hogy még a választások kiírása előtt, azaz a kormány ügyvezetői fázisba lépése előtt kerüljön a dokumentum a kormány asztalára. A partnerség megerősítése és a szavahihetőség igazolása szempontjából tartom fontosnak, hogy nem egészen 24 órával a választások kiírása előtt erre sor is került. Tartalmi szempontból azért lényeges az akcióterv, mert az uniós csatlakozási tárgyalások 23-as fejezetének kisebbségi vonatkozásban egyik fontos elemét jelenti. Egy olyan dokumentum, amely a kollektív és egyéb kisebbségi jogok hosszú távú építése szempontjából iránytűt jelent.”
Deli Andor európai parlamenti képviselő:
„Az EU tagság felé vezető csatlakozási tárgyalásokon számos ország túl van, Szerbia esetében fogalmazódott meg első ízben azonban az az elvárás, hogy egy külön akciótervet fogadjon el a nemzeti kisebbségek jogainak előmozdítása vonatkozásában. Ezért ennek precedens értéke van. Az EU a csatlakozási tárgyalások során, nyomon követi és számonkéri a kisebbségeket érintő jogszabályok átültetését a gyakorlatba. Sokszor találkozhattunk azzal a meglátással, hogy az EU intézményei túlbürokratizáltak. Ami a jó hír, hogy az akciótervnek köszönhetően bekövetezett az a pillanat, amikor ezeket a technokratikus eszközöket végre nemcsak gazdasági kérdések vonatkozásában alkalmazzák, hanem olyan területen is, mint amilyenek a nemzeti kisebbségek jogai. Számunkra ez a fajta szemléletváltás létfontosságú lehet az elkövetkező időszakban.”
Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője:
„Fontos, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány és a nemzeti tanácsok képviselői is aktívan részt vettek a szöveg kidolgozásában. Nyilas Mihálynak és Hajnal Jenőnek nagy érdeme van abban, hogy a magyar közösség érdekei visszatükröződnek a dokumentumból. Az is lényeges, hogy az MNT szakértők, politikai pártok képviselőinek részvételével két körben közvitát tartott a dokumentumról. A részarányos foglalkoztatás és a nemzeti tanácsok jogi státusza, illetve hatásköreinek problémája talán azok a kérdéskörök, amelyeket a legfontosabbnak tartok, a dokumentum azonban a kisebbségi jogérvényesítés minden szegmensét felöleli. Az akcióterv számonkérhető feladatokat szab meg az államvezetőséggel szemben, ez pedig azt eredményezi, hogy a kisebbségi, és ezen belül a magyar érdekek visszaköszönnek majd a jogszabályokból.”
P.E. , v-ár
