Szabadkán átadták a városnapi elismeréseket
Szabadkán az idén a járványügyi helyzet miatt elmaradnak a városnapi ünnepségek. Eredetileg a városi képviselő-testület díszülését sem tartották volna meg, de mivel visszaszorulóban van a kór, a polgármester és a városi képviselő-testület elnöke néhány nappal ezelőtt megegyezett abban, hogy a díszülést megtartják, hogy ne szakítsák meg a hagyományokat. Az ülésen azonban a képviselők mellett csak néhány kiemelt vendég vett részt, köztük Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke.
Mint ismeretes, Mária-Terézia 1779. szeptember 1-én nyilvánította Szabadkát szabad királyi várossá. Hagyományosan ezen a napon adják át a díszpolgári címet és a Pro Urbe-díjakat. Délelőtt a városháza előtt felhúzták az árbocra a város lobogóját, amellyel hivatalosan megkezdődött az ünnepség.
A díszülés résztvevőit dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke köszöntötte, majd Stevan Bakić polgármester mondott alkalmi beszédet.
A polgármester az új városvezetés fejlesztési céljait foglalta össze. Elmondta, hogy folytatódni fog a Népszínház épületének a felújítása, a palicsi aqua-park kiépítése, a tó biodiverzitásának a megőrzése, a Kolevka és a kórház épületének, valamint a városi stadionnak a felújítása. Stevan Bakić hangsúlyozta: Szabadka fekvésénél fogva szerencsés helyzetben van. Mivel az Európai Unió határán fekszik, folyamatos a külföldi befektetők érdeklődése. Kiemelte: a nagyberuházások építkezései a járvány idején sem szakadtak meg, az ipari parkban pedig nem küldték kényszerszabadságra a dolgozókat. Köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak a helytállásukért, s azt üzente, Szabadka együttműködik Aleksandar Vučić államfővel, a szerb és a tartományi kormánnyal, hogy a gazdaság a járvány után minél hamarabb talpra álljon.
Dr. Pásztor Bálint három nyelven elmondott beszédében Szabadka történelmét foglalta össze dióhéjban. Elmondta, hogy a szabad királyi városi címmel minden itt élő népcsoport tagja polgári jogokat kapott. A vasúti fejlesztésnek köszönhetően megszűnt a város provincializmusa. A mocsaras városközpontban szebbnél szebb épületek épültek, majd Szabadka építészetét megkoronázta a szecessziós városháza. Beszélt arról is, hogy a szabadkaiak mindig is mertek nagyot álmodni és ismertek voltak kezdeményező készségükről: Palicson például 16 évvel korábban felújították az olimpiai játékokat, mint ahogyan a világon hivatalosan megtartották volna az első ilyen sporteseményt.
Az ünnepi beszédek után átadták az idei elismeréseket. Pálfi Gyula mérnök, a Rasveta cég tulajdonosa lett a város új díszpolgára, akit Pásztor István, a VMSZ elnöke javasolt az elismerése. Pálfi Gyula már középiskolásként a szecessziós Szabadka szerelmese lett, s maga is hozzájárult ahhoz, hogy a városképet a miliőbe beleillő elemekkel gazdagítsa. Ő tervezte a stílusos kandelábereket, illetve a padokat, amelyeken minden korosztály szívesen megpihen.
A Pro Urbe-díjakat az idén dr. Gordana Krtinić, a Szabadkai Közkórház járványügyi szakorvosa és Kabók Erika szerkesztő kapta, akiket Jasmina Stevanović, a Társadalmi Tevékenységek Titkárságának titkára, illetve a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete javasolt az elismerésekre.
Kabók Erika újságíró tanulmányai befejezése után a Magyar Szó napilapnál helyezkedett el, s ma is ott dolgozik fő- és felelős szerkesztő helyettesi posztban, illetve ő a szerkesztője a Hétvége mellékletnek is, de emellett a lap szabadkai szerkesztőségét is vezeti. Kabók Erika hisz a csapatmunka sikerében, s abban, hogy egy szerkesztő csakis akkor lehet sikeres, ha jó csapata van. Büszke arra, hogy négy évtizednyi munka után is megőrizte kíváncsiságát, ami a jó újságíró ismérve. Az általa szerkesztett Hétvége mellékletet szeretik az olvasók, amelyekben közérdeklődésre tartó témákat dolgoz fel. Időnként rövidebb sorozatokat is közöl, például Goli otok foglyairól, az 56-os menekültekről. Huzamosabb ideje tudósítja a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót is.
A 2020-as év a világjárványról marad emlékezetes. Dr. Gordana Krtinić, a Köztársasági Kórházhigiénés Szakbizottság tagjaként részt vett a kórházaknak adott ajánlások kidolgozásában. A járványügyi szakorvos tevékenyen részt vett a járvány elleni harcban, nemcsak Szabadka Város területén, hanem az Észak-bácskai Körzet szintjén is, hangzott el a méltatásban. Gordana Krtinić személyesen nem tudott jelen lenni a díszülésen, ezért egyik munkatársa képviselte az ünnepségen.
Mivel csak néhány napja döntöttek arról, hogy a járvány ellenére mégis megtartják a díszülést, az elismerésekről szóló plakettek még nem készültek el, azokat később adják át a város új díszpolgárának, illetve a két Pro Urbe-díjasnak.
NÉMETH ERNŐ
