Szabadkai városi képviselő-testület: Megalakulhat a városi nemzetiségi viszonyok tanácsa
Megteremtődött a jogi alapja, hogy létrehozzák Szabadka Város Nemzetiségi Viszonyok Tanácsát. A döntéseket csütörtöki ülésén hozta meg Szabadka Város képviselő-testülete, s 90 napon belül meg kell választani a tanács tagjait. Az ülés egyébként a városi képviselő-testület idei második ülése volt, sorrendben a tizenkilencedik rendes ülés, amelynek napirendjén összesen tíz pont szerepelt.
Dr. Pásztor Bálint, a képviselő-testület elnöke az ülést bejelentő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az önkormányzatot az elmúlt 15 évben sok bírálat érte amiatt, hogy nincs ilyen tanácsa, pedig lennie kell minden többnemzetiségű önkormányzatban. Pásztor Bálint elmondta, hogy a tanács a helyi önkormányzatról szóló törvény és Szabadka Város alapszabálya alapján alakul meg.
„Jogos kritikát kaptunk mind a köztársasági hatalomtól, mind pedig néhány, az emberi és kisebbségi jogok védelmével foglalkozó nemzetközi szervezettől, amiért nincs ilyen tanácsunk. Nem értem, hogyan lehetséges az, hogy ennek létrehozását az elmúlt másfél évtizedben egyetlen helyhatósági vezetőség sem tartotta fontosnak. Most, annyi év után megteremtjük a jogalapot a tanács felállításához, és tagjait hamarosan ki is fogjuk nevezni. Ez a testület azért fontos, mert a Szerb Köztársaság egyes törvényei alapján a Város nem tud bizonyos hatásköröket ellátni a Nemzetiségi Viszonyok Tanácsának véleménye és álláspontja nélkül. Utoljára a 2004-től 2008-ig terjedő mandátumban működött a tanács” – mondta dr. Pásztor Bálint.
Három hónap áll rendelkezésre, hogy a tanács tagjait megválasszák, de erre valószínűleg még a határidő lejárta előtt sor kerül. A tanácsban egyetlen kisebbség sem alkothat többséget, ugyanakkor a szerb többségi nemzet tagjainak is képviseltetni kell magukat benne.
Mirko Bajić független képviselő szerint közös érdek, hogy a tanácsot minél előbb létrehozzák, hogy az megkezdhesse működését. Ez nem azt jelenti, hogy a városban problémák lennének a nemzetek közötti viszonyokkal, viszont vannak olyan tendenciák - ahogyan fogalmazott -, hogy egyes kisebbségek el akarják venni más kisebbségektől azt, ami nem az övék. Burkoltan ezzel a horvát-bunyevác érdekképviseletek közti ellentétekre célzott.
Butás Béla (VMSZ) szerint a polgárok többsége nincs tisztában azzal, hogy mi a Nemzetiségi Viszonyok Tanácsának feladata. Furcsamód éppen Szabadkán, amely a nemzetek közötti jó viszony szimbólumának számít, nem jött létre az elmúlt években ez a szerv, aminek megalakítása törvényes kötelezettség lenne. Több városi döntés meghozatala előtt a tanács véleményét is ki kellene kérni, de mivel nem létezik a tanács, a döntéseket nem lehet meghozni. Ez Szabadka szégyene.
Jelica Santrač (Szabadka Polgári Mozgalma - SZPM) üdvözölte, hogy ismét megalakul a tanács, de nehezményezte, hogy arról nem beszélnek, hogy eddig miért nem létezett. Reményét fejezte ki, hogy a tanács munkájának észlelhető eredményei is lesznek.
Veljko Vojnić (Aleksandar Vučić - A gyermekeinkért) frakcióvezető szerint sokszor megalakulnak ezek a tanácsok, de azután nem működnek. Szabadkán is, amikor létezett papíron a tanács, valójában nem működött, mert a tagok nem mentek el az ülésekre. A kisebbségek nem érdeklődtek annak munkája iránt. Kell azonban adni a tanácsnak egy második esélyt, mert fontos feladatokat tudna ellátni.
Miroslav Milojević (SZPM) szerint is stabil és jó a városban a nemzetek közötti viszony, ami üdvözlendő, mert a város további fejlődésének egyik feltétele.
Dušan Stipanović (Aleksandar Vučić - A gyermekeinkért) úgy véli, még sosem voltak jobbak a szerb-magyar kapcsolatok a városban, de sosem volt jobb Szerbia és Magyarország kapcsolata sem. Ez egy hatalmas eredmény. A többpártrendszer Szerbiában vidékünkön kezdődött, voltak súrlódások az elején, de Szabadka mindezt túlélte. Városunknak most egy nagyon jó imázsa van, ami a toleranciát illeti. Ennek ellenére létre kell hozni a tanácsot, mert még a jót is jobbá teheti.
Szabadka Város Nemzetiségi Viszonyok Tanácsának létrehozását a képviselő-testület a vita után egyhangúlag támogatta.
A munka folytatásában a városi képviselő-testület elfogadta Szabadka Város 2022. évi helyi foglalkoztatási akciótervét is. A rendeletet minden naptári év elején hozza meg a képviselő-testület. A tavalyi akciótervnek köszönhetően 73 olyan polgár létesíthetett munkaviszonyt, akik a nehezen foglalkoztathatóak csoportjába tartoznak. Az önfoglalkoztatás és a közmunkaprogram keretében juthattak kenyérkeresethez ezek a polgárok. Várakozások szerint idén is legalább annyian létesíthetnek majd munkaviszonyt, mint 2021-ben.
Napirenden szerepelt a program, hogy idén miként tervezik felhasználni Szabadka Város Környezetvédelmi Költségvetési Alapjának eszközeit. A dokumentumot előzetesen a Környezetvédelmi Minisztérium hagyja jóvá. A program szerint az eszközöket a környezeti paraméterek állandó figyelemmel kísérésére, a védett területek megóvására, a Palicsi-tó körüli védősáv kialakítására és karbantartására fordítják, de jut pénz az illegális szemétlerakók felszámolására, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatására is. Több éves szünet után, tavaly először hirdettek pályázatot az egyesületek ökológiai projektjei és programjai támogatására. Szabadka város idén 147,8 millió dinárt tartalékolt e célra.
Az ülésen kinevezték a Lifka Sándor Art Mozi igazgatóját is Aleksandar Toković személyében. A megbízatás négy évre szól, de az elmúlt egy évben is ő vezette már megbízottként az intézményt.
Az ülés végén az elnöklő dr. Pásztor Bálint elmondta, hogy a héten elfogadásra kerülő új választási törvények szerint, ha közben semmi sem változik, a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek Szerbiában hét nap áll rendelkezésükre a helyi választási bizottságok tagjainak megválasztására. Mindebből az következik, hogy amennyiben nem lesz változás, akkor hét napon belül, azaz a jövő hét végéig kötelesek lesznek egy rendkívüli képviselő-testületi ülést tartani és megválasztani a Helyi Választási Bizottság tagjait. Az országos választások lebonyolítására az új törvényjavaslatok alapján a helyi választási bizottságok hatáskörrel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy nem lesznek önkormányzati választások, hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint.
NÉMETH ERNŐ
