Romokban a tekintély

A hatalmi koalíció az új ügyrendi szabályzatba veti minden hitét – Az ellenzék továbbra is aggódik jogainak megcsorbítása miatt

Az elmúlt hét történései miatt az utolsó jóhiszemű polgárok is ráébredhettek, a Szerbiai képviselőház mindennapjai leginkább egy szappanopera legújabb epizódjára hasonlítanak. A képviselők ahelyett, hogy az őket megválasztó polgárok érdekeit tartanák szem előtt, inkább szitkokat, átkokat szórnak egymásra, sőt, csütörtökön tettlegességre is sor került. Ki a felelős mindezért? Mi az esetleges megoldás? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

A parlament tekintélye romokban, az ország legmagasabb törvényhozó szerve pillanatnyilag leginkább egy zsibvásárhoz hasonlítható. Ha egyébként nem is értenek egyet, ennek a kijelentésnek a valóságát a hatalmi koalíció és az ellenzék is elismeri. A képviselőknek pontosan egy héttel ezelőtt kellett volna megkezdeni a parlamenti ügyrendi szabályzat egyes szakaszainak módosítására vonatkozó határozatokról szóló vitát. Az elmúlt munkahét folyamán nem sikerült megkezdeniük azt, a tervek szerint a mai ülésen fognak napirendre kerülni a módosítási javaslatok. Az ügyrend módosítását a hatalmi koalíció indítványozta, véleményük szerint a szóban forgó szakaszok módosításával lendületesebbé válna a parlament munkája, illetve egy-egy törvény elfogadása sokkal rövidebb idő alatt megtörténhetne, valamint a jelenlegi káosz helyzetre is megoldást jelentene. Az ellenzék tiltakozik, szerintük e módon nem a törvények elfogadásának az ideje rövidülne, hanem az ő jogaik. Az ügyrendi szabályzat módosításával kapcsolatban Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági képviselőház elnöke kijelentette, az új szakaszok szinte rá fogják kényszeríteni a büntetések kiszabására. Valamint hozzáfűzte, az ügyrend változtatása magukat az embereket, illetve azok tevékenységét is meg fogja változtatni.

NÉPSZERŰSÉG MINDENÁRON

A képviselőház katasztrofális munkájáért a hatalmi koalíció a felelős, véli Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke. A B92-nek nyilatkozva hozzátette, a koalíció politikai döntése alapján a parlamentben nem reagálnak az obstrukcióra. Slavica Đukić-Dejanović kijelentésével kapcsolatban elmondta, a parlament elnöke az ügyrend módosítása nélkül is kiszabhatná a szükségszerű büntetéseket, illetve határozataival már réges-régen dinamikusabbá tehette volna a képviselőház munkáját. Korać szerint a kormány azért nem reagál az aktuális parlamenti történésekre, mivel népszerűségét mindenáron meg szeretné őrizni.

– A polgárok valószínűleg úgy hiszik, a parlament saját hibáján kívül olyan, amilyen. A radikálisokat már százszor meg lehetett volna büntetni, erre azonban csak akkor került sor, amikor egyikük a múlt héten megütött egy képviselőt – mondta el az SZDU elnöke, majd így folytatta a bírálatot: – A kormány a legnagyobb felelős, aki azonban ügyesen megbújik, és a parlamenti ügyrendi szabályzatot, Slavica Đukić-Dejanovićot, valamint Nada Kolundžiját hibáztatja a történésekért. Ez így nem helyes. A kormány politikai döntése csak azt védi, ami népszerű.

Korać meglátása szerint a végrehajtó hatalom is elégtelenül végzi munkáját, mivel késnek igen fontos törvények meghozásával. Kijelentése szerint Szerbiában egyetlen egy ember sem tudja biztosan, milyen törvények meghozásával foglalkozik a kormány.

AZ ÜGYREND NEM VARÁZSPÁLCA

Pásztor Bálint, a Magyar Koalíció parlamenti képviselője lapunknak így nyilatkozott a sajnálatos képviselőházi történések kapcsán:

– Az elmúlt hét folyamán a parlamentarizmus szintje olyan alacsonyra süllyedt, amilyenre az elmúlt évtizedek folyamán nem volt példa. A felelősséget mindezért egyrészt a parlament vezetőségénél látom, másrészt a Demokrata Pártnál, a legnagyobb kormányzó pártnál. Az új ügyrendi szabályzattal hátvédként szigorúbban lehet majd azokkal szemben fellépni, akik megsértik a demokrácia legalapvetőbb játékszabályait. Viszont az ügyrend sem varázspálca. A képviselők felelősségérzetének is meg kell többszöröződnie. A Vajdasági Magyar Szövetségben úgy gondoljuk, képviselőnek lenni, illetve lehetőséget kapni a polgárok érdekeinek a képviseletére, mindenféleképpen megtiszteltetés. Ezzel összhangban kellene a képviselőház mind a 250 képviselőjének viselkednie – jelentette ki Pásztor Bálint.

Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője szintén bírálta a parlamenti történéseket.

– Ami az elmúlt két hét folyamán a parlamentben történik, az mind a polgárok, mind a képviselők, mind a parlament intézménye szempontjából is felháborító. Meglátásom szerint az új ügyrendi szabályzat alkalmazása a jelenlegi problémák nagyobb hányadát megoldaná. Ezenkívül hatékonyabbá válna a képviselőház munkája, a képviselők pedig minőségesebb keretek között tudnák végezni azon feladataikat, amelyek miatt a polgárok megválasztották őket – nyilatkozta a VSZL képviselője a Magyar Szónak.

ÚJ VÁLASZTÁSI RENDSZER

Sonja Liht, a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöknője, politikai szakértő, valamint Jovo Bakić szociológus egészen más megoldást látnak a parlament munkájának hatékonyabbá tételére. Az általuk felállított elmélet szerint csakis a választási rendszer megváltoztatásával lehetne hatékonyabbá tenni a képviselőház munkáját, vagyis, ha újra bevezetnék a többségi választási rendszert.

– Amit mi, polgárok látunk a parlamenti közvetítéseken, sajnos egyértelműen bizonyítja, azok az emberek, legalábbis egy részük, akiknek felelőssége lenne irányítani az országot, sajnos nem veszik komolyan a munkájukat. A jelenlegi képviselőház semmi esetre sem tölti be azt a szerepet, amit kellene – nyilatkozta Liht.

– Ha a régi, vagyis a jelenlegi választási rendszer alapján kerülne sor rendkívüli választásokra, az nem oldaná meg a gondokat. Csakis egy új választási rendszer, vagyis a többségi rendszer bevezetése enyhíthetné a jelenlegi parlamenti viharokat. A többségi választási rendszer alapján megszervezett választások a Szerb Radikális Párt legfeljebb hat, vagy még annál is kevesebb képviselőjét juttatnák a parlamentbe, s már ez rendkívül nagy lépést jelentene a megoldás irányába. Egyszerűbben mondva, a köztársasági képviselőházban nem szabad hatáskört adni azoknak a pártoknak, akiknek egyetlen olyan tekintélyes tagja sincs, aki szót tudna érteni más politikai csoportosulások tekintélyes tagjaival – részletezte elméletét Bakić.

A többségi választási rendszer bevezetéséről szintén megkérdeztük Pásztor Bálintot, aki kihangsúlyozta, ahogy az ügyrendi szabályzat módosítása, úgy a választási rendszer megváltoztatása sem biztosíték a képviselőház demokratikus és minőségi munkájára.

– Véleményem szerint a választási rendszer nem fog a közeljövőben módosulni, ám mint lehetőséget, mindenféleképpen mérlegelni kell. Meglátásom szerint a jelenlegi szabályok szerint kellene biztosítani a parlament eredményes munkáját. Ha esetleg mégis napirendre kerül a választási rendszer módosítása, akkor számunkra az a legfontosabb, hogy az alkotmánnyal összhangban továbbra is biztosítsuk a kisebbség megfelelő parlamenti képviseletét – hangsúlyozta ki lapunknak Pásztor Bálint.

Azon kérdésünkre, miszerint az új választási rendszer bevezetése a vajdasági magyarság szempontjából vonhatna-e negatív következményeket maga után, Pásztor Bálint elmondta, az új rendszerrel azok a pártok járnának jól, amelyek köreiben erős, tiszteletreméltó személyiségek is fellelhetők. Véleménye szerint a vajdasági magyarság, illetve a Magyar Koalíció is fel tud mutatni ilyen személyeket, tehát a rendszer bevezetése esetén a lakosságnak nem lenne oka aggodalomra.

Aleksandra Jerkov nem csak egy kérdőjellel illetné a többségi választási rendszer bevezetését.

– Ennek a választási rendszernek a hatékonysága is vitatható. Elég megnéznünk Vajdaságot, ahol részben a többségi választási rendszer alapján történnek a választások. Megfigyelhető, a polgárok a rendszer ellenére nem személyekre szavaznak, hanem a pártokra – nyilvánította ki véleményét lapunknak Jerkov.

PESEVSZKI EVELYN