Nincs bizonyíték a szervezett betelepítésre

Közbiztonságról, koszovói romák tömeges érkezéséről folyt a vita a martonosi lakossági fórumon – Születtek megoldások, de maradtak nyitott kérdések

Tavaly májusban adtunk először hírt róla, hogy koszovói romák telepedtek le Martonoson. Habár egyes családok már néhány évvel korábban ide költöztek, a múlt tavasszal újabb vándorok tömeges érkezése kezdte nyugtalanítani a falu lakosságát.

Idén folytatódni látszik a folyamat. Ismét több, népes család jött a településre.

A kedélyek borzolódnak.

Honnan érkeznek, miért éppen Martonosra, miből telik nekik házakra? – sorjáztak a kérdések kedden este Martonoson azon a lakossági fórumon, amit a helyi közösség vezetői hívtak össze, hogy a közbiztonságról, pontosabban a koszovói romák betelepüléséről tárgyaljanak.

A tömeges összejövetelen jelen volt Pásztor Bálint köztársasági képviselő, dr. Körmöczi László tartományi képviselő, Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester, dr. Bimbó Mihály alpolgármester, dr. Katkics Zoltán, a községi képviselő-testület elnöke, Csikós László polgármesteri tanácsos és Rekecki Titusz, a magyarkanizsai rendőrállomás parancsnoka.

A problémákat Makra Ákos faluelnök foglalta össze, cáfolva azt a mendemondát, hogy a helyi közösség közvetítő szerepet töltene be a koszovói romák idetelepülésében.

Elmondta: a falu vezetősége az önkormányzat és a helyi vállalkozók támogatásával pénzalapot kíván létrehozni az eladó házak felvásárlására, hogy azután hosszú távú lefizetésre martonosi fiataloknak adja.

A helyi közösség elnökének bevezetőjét követően záporoztak a kérdések. Ki segíti az ideköltözőket? Ha most tíz koszovói roma családnak ötven gyereke van, hány lesz tíz év múlva? Hányan vannak közülük bejelentkezve? Hodzsával érkeztek az új jövevények – mi lesz, ha óvodát, iskolát, imaházat követelnek? Miért éppen ide jönnek, hiszen a község többi településén is sok az üres, olcsó ház?

Gyukatan Abedin, a Koszovóból idetelepült romák képviseletében elmondta: a családjával hét éve van itt, tisztelik a szomszédjaikat. Többször is kijelentette: ők a legveszélyeztetettebbek. Vagyonukat eladták a szülőföldjükön, abból vettek itt házat. Nehezményezte, hogy nincs gyerekorvos a faluban, ezért gyalog kell vinniük a beteg gyerekeket Magyarkanizsára.

A tősgyökeres martonosaik ugyan kétkedve fogadták a kijelentését, hogy köztük nincs tolvaj, de Rekecki Titusz rendőrparancsnok megerősítette: a 2009-es kormányrendelet értelmében a Koszovóból idevándoroltak esetében a rendőrség sokkal alaposabban jár el, amikor átveszi a letelepedési kérelmüket. Ellenőrzi, van-e a kérelmezőnek priusza, helytállóak-e az adatai. Eddig 20–25, Martonosra települt személy kérelmét fogadta el a rendőrség, és 5-6 kérelem elbírálása most folyik. Csikós László szerint is 7-8 ide települt családdal lehet számolni.

Nyilas Mihály szerint a szerveződés a megoldás, oly módon, hogy ne adják el idegennek a gazdák a házakat, hozzák létre az említett alapot. Nem kötelezte senki „felülről” a községet, hány idevándorlót fogadjon be – cáfolta a polgármester az ilyen híreszteléseket. A rendőrségtől elvárják, hogy fokozottan jelen legyen a faluban, az önkormányzat támogatja a pénzalapot, megfigyelő kamerákat helyeznek el Martonoson, és április 1-jétől a jogsegélyszolgálat ingyen megírja a magánvádat a kis összegű lopások áldozatai nevében, csak be kell jelenteni a lopást a helyi közösségekben – foglalta össze Nyilas Mihály, hogy milyen segítséget tud nyújtani egyelőre a község.

Pásztor Bálint tájékoztatta a jelenlévőket, hogy képviselői csoportjuk két hete indítványozta a köztársasági parlamentben a kis összegű lopások esetében a 15 ezer dináros határérték eltörlését. Tárgyaltak az igazságügyi, valamint a belügyminiszterrel, Martonosra hívták Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai minisztert, fokozott rendőri jelenlét lesz Martonoson – sorolta a megbeszélések eddigi hozadékait Pásztor Bálint. Arra kérte a martonosiakat, legyenek szolidárisak a falujukkal és egymással szemben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár volt ilyen javaslat, a hatályos törvények nem teszik lehetővé polgárőrség szervezését. Kijelentette: a politikum dolga kideríteni, honnan érkeznek a betelepülők, és ez a folyamat el is kezdődött.

Dr. Körmöczi László rámutatott: súlyos szociális problémák sújtják a falut, egyre több dolga-gondja lesz a szociális védelemnek, az egészségügynek, a rendőrségnek.

Sok találgatás elhangzott a lakossági fórumon, ám sok vélelem megalapozottnak tűnik – mint például az, hogy a vándorok választásához köze van a határnak, főként a zöldhatárnak. Mivel maradtak nyitott kérdések (honnan érkeznek a betelepülők, miért éppen Martonosra, ki irányítja őket, miből telik nekik házakra?), bizonyára napirenden lesznek még ezek a témák Martonoson.

MISKOLCI MAGDOLNA