Nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a külhoni magyar szervezetek vezetői
Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a Merre vigyük végzetünk? címmel pénteken Tusnádfürdőn megtartott tanácskozás felszólalói. A 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos fórumán áttekintették az elmúlt időszak eredményeit, valamint a terveket és a jövő kihívásait.
Az eseményen részt vett Bihari Szabolcs Zoltán, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség stratégiai igazgatója, Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, valamint Bárdi Nándor történész. A beszélgetést Nacsa Lőrinc, az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának elnöke, korábbi nemzetpolitikai államtitkár moderálta.
A Tusványoson hagyományosnak számító, csaknem háromórás megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői közösségeik helyzetéről és jövőképéről számoltak be. A beszélgetésen részt vevő Fidesz- és KDNP-politikusokkal együtt az április 12-i magyarországi választások nyomán bekövetkezett fordulatra reagálva fejtették ki véleményüket az anyaországi és a határon túli magyarok kapcsolatrendszeréről, valamint a külhoni támogatáspolitika jövőjéről.
Brenzovics László, Antal Árpád és több más felszólaló is azt kérte az anyaországi politikusoktól, hogy emeljék ki a nemzetpolitika ügyét a pártcsatározások szintjéről.
Antal Árpád szerint a külhoni magyar közösségek szintjén nincs alternatívája az etnikai alapú politizálásnak. A magyar intézményrendszer fenntartása létkérdés a közösségek számára, ezért képviselőiknek korrekt kapcsolatra kell törekedniük a támogatáspolitikáról döntő mindenkori budapesti kormánnyal.
Jankovics Róbert és Orban Dušan szerint még a kisebbségi jogok szempontjából példaértékűnek számító országokban is létfontosságú azoknak a programoknak a kiszámítható folytatása, amelyek azt üzenik a „jóléti asszimiláció” által fenyegetett nemzeti közösségeknek, hogy érdemes megmaradni magyarnak.
Gubík László szerint a legnagyobb számarányú külhoni magyar közösség, a felvidéki magyarság számára az a legfontosabb, hogy visszaszerezze parlamenti képviseletét. Leszögezte ugyanakkor, hogy a külhoni magyar politikusoknak nem ideológiai alapon, hanem saját közösségük érdekeit szem előtt tartva kell szövetségeseket keresniük.
Dr. Pásztor Bálint arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek azért tudták átvészelni az elmúlt 106 esztendő megpróbáltatásait, mert erős identitással rendelkeztek, képesek voltak megőrizni egységüket, és számos elkötelezett ember dolgozott a közösségek építésén. Hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló stratégia, ezen belül a gazdaságfejlesztési és az otthonmaradást segítő programok is hozzájárultak az asszimiláció lassításához.
Pásztor Bálint az elkövetkező időszak választási kihívásaira is felhívta a figyelmet. Mint mondta, Szerbiában parlamenti és magyar nemzeti tanácsi választást tartanak, de köztársasági elnökválasztásra is sor kerülhet. Kiemelte, kisebbségi helyzetben minden választás sorsdöntő, mert a politikai képviselet meggyengülése védtelenné teheti a közösséget.
Németh Zsolt történelmi esélyként értékelte, hogy az Országgyűlésből kiszorultak azok a posztkommunista erők, amelyek a külhoni nemzetrészek ellen uszítottak. Megjegyezte, ideje felhagyni azokkal a vádakkal, amelyek szerint a Fidesz bárkit kirekesztett volna a nemzetből. Úgy fogalmazott, azok, akik megfosztották volna a külhoni magyarokat szavazati joguktól, önmagukat zárták ki.
Jelezte, hogy a Fidesz készen áll a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre a nemzetpolitikai konszenzus kialakítása érdekében. Németh Zsolt szerint sem a nemzetrészek szétfejlődésének tudomásulvétele, sem a centralizáló modell nem járható út. A Fidesz ezekkel szemben a szerződéses nemzet fogalmát képviseli, amely a külhoni magyarok tekintetében azt jelenti, hogy semmilyen döntés nem születhet róluk nélkülük.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a külhoni magyaroknak azért, hogy április 12-én nagy többségük a Fidesz–KDNP jelöltjeire szavazott. Úgy értékelte, hogy ez a támogatás annak a – megítélése szerint immár visszafordíthatatlan eredményeket felmutató – nemzetpolitikának szól, amely az utóbbi 16 évben közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé tette a külhoni magyarokat, és megtízszerezte a megmaradásukat szolgáló intézményrendszer támogatását.
Semjén Zsolt szerint Magyarország mindenkori kormányának kötelessége a határon túli magyarok intézményeinek támogatása, hogy minden, magyarságához ragaszkodó külhoni magyar megmaradhasson magyarnak.
F.CS.
