Nemzeti közösségekre épülő fejlődés
Megkezdődött a FUEN 9. fóruma, a tartományi parlamentben zajlik a tanácskozás
Pénteken kezdődött meg Újvidéken a Kisebbségi közösségek gazdasági hozzájárulása a határon átnyúló régiókban című nemzetközi konferencia, amelyet a vajdasági parlament dísztermében tartanak meg. A kétnapos rendezvényt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szervezte – ez a legjelentősebb európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet, 110 tagszervezettel működik, 36 országból. A konferencia társszervezője a Vajdasági Magyar Szövetség. Juhász Bálint házelnök arra helyezte a hangsúlyt, hogy a gazdasági fejlődés motorjai lehetnek a nemzeti közösségek, dr. Pásztor Bálint pártelnök szerint pedig a vajdaságiak olyan eredményeket tudnak felmutatni, amelyek a többség és kisebbség viszonyának rendezésében irányadóak.
A Talking Money – a kisebbségi közösségek hozzáadott értéke a határ menti régiókban című tanácskozás fő célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a nemzeti közösségek szerepére a határ menti térségek gazdasági fejlődésében, és fórumot biztosítson a tapasztalatcserére, valamint a sikeres együttműködési modellek bemutatására. A rendezvény során különféle gyakorlati példák és tudományos előadások keretében vizsgálják meg, hogy miként válhatnak a kisebbségek hídként összekötő tényezővé az államhatárokon átívelő kapcsolatokban, és milyen kézzelfogható gazdasági előnyöket jelentenek az általuk lakott régiók számára.
A konferenciát Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a nemzeti közösségek szerepe a régió gazdasági növekedésében kulcsfontosságú, különösen olyan térségekben, ahol több nemzet él együtt. Mint mondta, Vajdaság tökéletes helyszíne az eseménynek: több mint 26 nemzeti közösség él együtt a tartományban, hat hivatalos nyelv van használatban, és a vajdasági parlament nyelvi sokszínűsége az Európai Parlament után a második legnagyobb Európában.
Juhász hangsúlyozta, hogy Vajdaság az elmúlt tíz évben olyan példát mutatott, amely bizonyítja, hogy a nemzeti közösségek lehetnek a gazdasági fejlődés motorjai. Ezzel kapcsolatban kiemelte a Prosperitati Alapítvány tevékenységét, valamint azt is, hogy a vajdasági magyar közösség hogyan képezhet hidat Szerbia és Magyarország között stratégiai partnerré válva, amely mindkét ország számára kézzelfogható eredményeket hoz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a FUEN az egyetlen olyan szervezet, amely az őshonos kisebbségek ügyét képviseli egész Európában, és fontos, hogy minél többen meghallják ezen közösségek hangját.
A résztvevőket több neves közéleti szereplő is köszöntötte, köztük Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke; Žarko Mićin, Újvidék polgármestere; dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke és köztársasági parlamenti képviselő; Usame Zukorlić, a megbékélésért, regionális együttműködésért és társadalmi stabilitásért felelős tárca nélküli miniszter; valamint Richard Masa, az Európai Unió szerbiai delegációjának képviselője és Željana Zovko, az Európai Parlament külügyi és emberi jogi bizottságának tagja.
Dr. Pásztor Bálint beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés a FUEN 9. konferenciájának vajdasági megrendezése, és köszönetet mondott Vincze Lórántnak, amiért a Vajdasági Magyar Szövetség társszervezőként vehetett részt az eseményen.
– Mi, vajdaságiak, olyan eredményeket tudunk felmutatni Európa számára, amelyek a többség és kisebbség viszonyának rendezésében irányadóak lehetnek – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben megvalósult a történelmi megbékélés a szerb és a magyar nemzet között, valamint kiépült a perszonális kulturális autonómia, amely nemcsak a vajdasági magyar közösség számára hasznos, hanem mind a 24 nemzeti kisebbség számára is, amelyek Szerbiában nemzeti tanáccsal rendelkeznek. Hangsúlyozta, hogy a VMSZ mindig a párbeszéd politikáját követte, és ez komoly eredményeket hozott a többség és kisebbség viszonyának alakításában.
Vincze Lóránt elmondta, hogy a FUEN történetében most először szerveznek regionális konferenciát az Európai Unión kívül, és örömükre ez a rendezvény Vajdaságban, Újvidéken és Szabadkán valósulhatott meg. Méltatta Vajdaság nemzetiségi politikáját, különösen a Szerbia által kiépített kulturálisautonómia-modellt. Hangsúlyozta, hogy ez a modell példamutató Európában, és több uniós tagállam is szívesen látná ezt saját rendszerében.
– Elhoztuk ide Európa több kisebbségi régiójának képviselőit, szakértőket, politikusokat, hogy személyesen is megtapasztalják, milyen Vajdaságban a nemzetiségi élet. Ezzel Vajdaság felkerült a FUEN térképére – mondta Vincze.
Žarko Mićin hangsúlyozta, hogy Újvidék évszázadok óta multikulturális város, ahol hagyománya van a különbözőségek tiszteletének és az egymás iránti megbecsülésnek. Hozzátette, hogy a nemzeti közösségek ma is fontos pillérei Szerbia gazdasági és kulturális fejlődésének, így különösen megtisztelő, hogy a város adhat otthont egy ilyen jelentős nemzetközi eseménynek.
A konferencia nem csupán előadásokat kínál: a program része egy tanulmányút Szabadkára, valamint egy közös vacsora, amelyek tovább erősítik az esemény személyes kapcsolatépítő jellegét. A cél nemcsak a tudásmegosztás, hanem egy erős, határokon átívelő európai hálózat kiépítése is. A konferencia angol nyelven zajlik, és a különböző országokból érkezett résztvevők bemutatják saját közösségeik jó gyakorlatait, valamint közösen keresik a jövőbeli együttműködések lehetőségeit – politikai, kulturális és gazdasági téren egyaránt.
A meghívott szakértők között dél-tiroli, navarrai, baszkföldi, francia–német határtérségi és természetesen vajdasági résztvevők is jelen vannak, akik munkaerőpiaci, turisztikai és infrastrukturális szempontokat is vizsgálnak. A fórumon bemutatkoznak olyan elismert szakmai műhelyek is, mint a CESCI (Central European Service for Cross-Border Initiatives) és az AEBR (Association of European Border Regions).
A tanácskozás első napján Juhász Bálint, dr. Pásztor Bálint és Vincze Lóránt külön megbeszélést is tartott, amelyen elégedettségüket fejezték ki a konferencia sikeres megnyitása kapcsán, és hangsúlyozták a kisebbségi közösségek fontosságát a gazdasági együttműködés és a regionális stabilitás erősítésében. Egyetértettek abban, hogy ezek a közösségek nem csupán kulturális értékeket őriznek, hanem kulcsszerepet játszanak az európai jövő formálásában is.
TTT
