Nem transzparens a büdzsé?
A képviselők előtt több független szabályozó testület múlt éves jelentése szerepelt
Ahogyan arról már beszámoltunk, a köztársasági parlament adminisztrációs bizottsága elfogadta Vicsek Annamária és Juhász Attila lemondását, ugyanis mindketten államtitkárként folytatják tevékenységüket, helyettük a képviselőház tegnapi rendes ülésén képviselői esküt tett le Ökrész Rozália, temerini okleveles közgazdász, lapunk igazgatónője és Gyivánovity Dániel, szabadkai vállalkozó, vállalati igazgató. A VMSZ továbbra is kilenc képviselővel vesz részt a köztársasági képviselőház munkájában: Pásztor Bálint, Kovács Elvira, Fremond Árpád, Pék Zoltán, Újhelyi Ákos, Úri Emese, Kiss Nándor, Ökrész Rozália és Gyivánovity Dániel (a felvételen) képviseli a magyar kisebbség érdekeit a törvényhozó szervben.
A parlament tegnapi ülésének napirendjén több független szabályozó testület 2019. évre vonatkozó éves jelentése szerepelt, így a Fiskális Tanács és az Értékpapír Bizottság jelentése is, valamint a közbeszerzésben résztvevők jogainak védelmével foglalkozó bizottság munkájáról szóló éves jelentés is.
Đorđe Milićević, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője kritikát intézett a Fiskális Tanács igazgatójához, Pavle Petrovićhoz, mondván, hogy amíg 2014-ben kérték a nyugdíjak csökkentését, később azt kérték az államvezetéstől, hogy állítsák vissza a nyugdíjakat az eredeti állapotukba. Ugyanakkor azt is sérelmezte, hogy a tanács szerint felszínre kerültek azok a problémák, elsősorban az egészségügy terén, amelyeket az államvezetés éveken keresztül a szőnyeg alá söpört. Milićević szerint az államvezetés transzparens és szociálisan felelősségteljes munkát végzett mindig, akkor is, amikor az annyira kritizált 100 eurós egyszeri juttatást rendelte el minden polgár számára.
Petrović viszontválaszában elmondta, az ő feladatuk a közpénzek figyelemmel kísérése és a takarékosság elvének követése. A nyugdíjak csökkentését akkor javasolták, amikor az állam nehéz pénzügyi helyzetben volt, de abban a pillanatban kérték a korábbi állapotok visszaállítását, amikor az állami költségvetés stabilizálódott. A 100 eurós juttatás kapcsán pedig kiemelte, ők nem a kormányintézkedést kritizálták, hanem azt a szakmai jelentést, amelyre ez a döntés alapozott, ugyanis egyrészt a jelentésben voltak számítási hibák, másrészt pedig kisebb kiadással, jobb hatást lehetett volna elérni a szegénység csökkentésében. Így az állami költségvetésből 600 millió eurót fordítottak az egyszeri juttatás kifizetésére, miközben a szegénység csökkentéséhez az nem járult hozzá olyan mértékben, mint amilyenre egyes közgazdászok számítottak. Petrović rámutatott, 2019-ben is voltak nem transzparens kitételek, illetve a 2020. év költségvetésében is vannak olyan kitételek, mintegy 800 millió dinár esetében, amelyek nem átláthatók, nem tudni mire lettek elköltve, csak annyit lehet tudni, hogy a pénzt túlnyomóan közvállalatoknak utalták át.
HAMIS VAGYONBEVALLÁS
A tisztségviselők vagyonbevallásának ellenőrzése során 2019-ben 233 igazgató és megbízott igazgató vagyonbevallását ellenőrizte a Korrupcióellenes Ügynökség, ezt követően 25 esetben tettek bűnvádi feljelentést, ugyanis megalapozott volt a gyanú, hogy a közintézmények vezetői hamis adatokat nyújtottak be az ügynökségnek. Több mint 8000 jelentés készült a vagyonbevallás kapcsán, emelte ki többek között Dejan Damjanović, a Korrupcióellenes Ügynökség igazgatóhelyettese tegnap a képviselőház ülésén, amikor az ügynökség múlt évre vonatkozó éves jelentését ismertette.
Damjanović felszólalásában megköszönte az államvezetésnek, hogy a közfoglalkoztatottak létszámstopjának ellenére új alkalmazottakat foglalkoztathattak, ugyanis csak így tudnak eleget tenni a 2023-ig megfogalmazott stratégiai célkitűzéseiknek. Ismertetve a 2019. év eseményeit rámutatott, ellenőrizték több politikai párt aktivitásának pénzforrását, ennek alapján 96 esetben szabálysértési feljelentést tettek a párt, valamint a párt felelős személye ellen, ugyanis felmerült annak lehetősége, hogy bűncselekményt hajtottak végre.
A Korrupcióellenes Ügynökség munkája során olyan feltevéseket vett alapul, amelyek a hatalmi szervek korrupciós cselekedeteire utalhattak. Ezek alapján 75 feltevés érkezett az oktatás területéről, 61 az önkormányzatok részéről, 53 az igazság-szolgáltatásból, 45 a közfinanszírozással volt kapcsolatban, 45 az egészségüggyel, 33 feltevés a szociális védelmet érintette, 21 az építőipart, 14 pedig a gazdaságot.
Aleksandra Tomić, a Szerb Haladó Párt képviselője, illetve a parlament pénzügyi tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament napirendjén olyan jelentések szerepelnek, amelyekről hamarabb kellett volna dönteni, de a járvány miatt ez nem történhetett meg. A Korrupcióellenes Ügynökség több fontos kérdést is megnyitott a jelentésével, többek között arra is rámutatott, hogy a vagyonbevallás terén a rendszer nem elég hatékony. Ezt bizonyítja az is, hogy egy volt köztisztségviselő, Dragan Ðilas (Szabadság és Igazságosság Pártja) 35 ingatlan tulajdonosa, ekkora vagyont a saját fizetéséből nem tudott volna létrehozni. Míg Vuk Jeremić (Néppárt) civil szervezeten keresztül jutott külföldi forrásokból olyan pénzösszegekhez, amelyeket a politikai kampányára fordított. Tomić rámutatott, a rendszer nem működik jól, másként nem lehet megmagyarázni, hogyan tudott egy volt köztisztségviselő ekkora vagyont felhalmozni, majd igazat adott az Európa Tanácsnak, aki folyton elmarasztalja Szerbiát, mert a korrupció feltárása terén mulasztások történnek.
TÖRVÉNY A DIGITÁLIS TULAJDONRÓL
Marko Janković, az értékpapír-bizottság elnöke a képviselőket tájékoztatta arról, hogy hamarosan beterjesztik a digitális tulajdonról szóló törvényt, véleménye szerint egy innovatív törvényről van szó, amely Szerbiát ezen a területen a legambiciózusabb európai országok szintjére emeli. Janković szerint a bejelentett törvény lehetővé teszi, hogy az új, induló vállalkozások innovatív finanszírozási lehetőségekhez jussanak.
Elmondta ugyanakkor, hogy a képviselők hamarosan több adótörvényről is dönthetnek, amelyek hozzájárulnak majd a tőkepiac fejlődéséhez, míg a tőkepiacról szóló törvényre már a jövő év elején számíthatnak a képviselők. Rámutatott, az új törvénnyel az a cél, hogy a finanszírozáshoz a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb módon lehessen hozzájutni, és ezáltal a közép-és nagyvállalatok minél hamarabb túlléphessenek a jelenlegi helyzeten, és egyben ösztönözzék a kis- és mikrovállalkozások fejlődését is.
Napirenden szerepel az Energetikai Ügynökség, valamint az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület 2021. évre vonatkozó pénzügyi terve is, amelyről a képviselők ma folytatják a vitát.
MH
