Nagyobb érvény a választópolgárok akaratának
A Szerbiai Képviselőház tegnap kezdte el a vitát a helyhatósági választásokról szóló törvény módosítási javaslatáról. A helyhatósági választásokról az utóbbi hetekben főleg annak kapcsán esett szó, hogy jövőre egyszerre tartsák-e meg a parlamenti választásokkal. A törvénymódosítás leglényegesebb részletei kapcsán Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője nyilatkozott lapunknak.
A törvénymódosítás mely elemeit emelné ki?
– Három módosítást említenék. Lényegében ugyanolyan jellegű módosításokról van szó, mint amilyeneket már a képviselők megválasztásáról szóló törvény tekintetében nagyjából két hónappal ezelőtt megszavazott a parlament. Egyrészt eltörlik a borítékolt lemondó nyilatkozatok intézményét. Másrészt a helyhatósági választások esetében is számít majd a képviselő-testületbe való bejutásnál a jelöltek sorrendje a választási listákon. Harmadrészt pedig legalább minden harmadik tanácsnoknak a kevésbé képviselt nem képviselőjének kell lennie, magyarán: minden harmadik képviselőnek nőnek kell lennie. Emellett azt is megemlíteném, hogy a módosítási javaslat értelmében a választások kiírásától a választások megtartásáig megszabott időtartam eddig legfeljebb 90 nap lehetett, mostantól viszont 60 nap lehet.
Mi a VMSZ állásfoglalása a módosításokat illetően?
– Ugyanúgy fogunk eljárni, mint a képviselők megválasztásáról szóló jogszabály esetében, vagyis támogatjuk a módosítást. A VMSZ-nek sohasem voltak borítékolt lemondó nyilatkozatai, ezért ez a kérdés bennünket nem érint, mégis örülünk, hogy a többi párt esetében is megszűnik ez az intézmény. A szabad képviselői mandátumra mi civilizációs vívmányként tekintünk, s örülünk annak, hogy végre Szerbiában is ilyen módon szabályozzák ezt a kérdést. A nők nagyobb szerepvállalását a politikában természetesen szintén támogatjuk, mint ahogyan azt is, hogy a polgárok már a választási kampány folyamatában tudhassák, hogy egy-egy párt vagy szervezet listájára szavazva kikre voksolnak személy szerint, kik kerülnek be szavazataik függvényében a képviselő-testületekbe.
A sokat emlegetett téma kapcsán: Ön szerint mekkora esély van arra, hogy jövőre egyszerre tartsák meg a helyhatósági és a parlamenti választásokat?
– Szerintem nagyon kicsi az esély arra, hogy ne egy időben tartsák meg a választásokat a jövő tavasszal. Ugyanakkor tény, hogy amikor egy időben rendezik meg a parlamenti és a helyhatósági választásokat, akkor a belgrádi központú, úgynevezett nagy pártok jobban járnak a helyhatósági választások esetében is. Az emberek nem feltétlenül szavaznak másként a helyhatósági, mint a parlamenti választások esetében akkor, ha ezeket egy időben tartják. Sokkal kevésbé mérlegelik azt, hogy egy-egy közösségben, községben kik a legmegfelelőbb emberek vagy pártok. Ennek tudható be, hogy az elmúlt években a helyhatósági választásokon is Boris Tadićtyal kampányolt a Demokrata Párt. Úgy véljük, hogy ez nem a legjobb megoldás és nem az államfőnek vagy az ellenzék vezérének kell bizalmat szavazni mondjuk Magyarkanizsán, Zentán vagy Szabadkán, hanem a helyi emberek közül valakinek. Ezért jó lenne, ha ezek a választások a későbbiekben el lennének különítve. Biztos vagyok benne azonban, hogy a következő szavazásokat egyszerre fogják megtartani. Ebben az esetben ez már jól is van így, mivel nem lenne ésszerű és gazdaságos két-három hónap eltéréssel választásokat tartani.
PESEVSZKI EVELYN
