Megkérdeztük: Hogyan lesz Bácskából Bácska szerbiai módra?
Szenzációnak is tekinthető hírt jelentettek a hírügynökségek és parlamenti tudósítók szerda este: a szerb kormány elfogadta Pásztor Bálintnak, a VMSZ parlamenti képviselőjének, a kisebbségi frakció vezetőjének azon javaslatát, hogy a régiófejlesztési törvény módosításáról szóló törvény értelmében az eredetileg javasolt észak-bánáti helyett, az egyébként az észak-bánáti adminisztrációs körzethez tartozó három bácskai község, Ada, Zenta és Magyarkanizsa a régiófejlesztésben az észak-bácskai fejlesztési térséghez tartozzon. A bonyolult nyelvi játék is jelzi, milyen nagy a logikai ficam a térségfelosztásban itt a többségében magyarok lakta észak-vajdasági részben, s éppen ezért is mondható, hogy szerdán a VMSZ képviselői újabb eredményes lépést tettek e ficamok kibogozásában és haladást értek el az adminisztrativ körzetekről szóló 1992-es szerb kormányrendelet következményeinek felszámolásában.
De valójában hogyan is halad a bácskai községek Bánáttól való visszacsatolásának a folyamata és a szerb kormány mostani „engedménye” mit jelent a három község és a magyar önkormányzatok szempontjából? - erről kérdeztük Pásztor Bálint parlamenti képviselőt, a kisebbségi frakció vezetőjét:
- Mi a lényege az Ön által javasolt módosításnak, vagyis a három község „visszacsatolásának”?
- A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a régiófejlesztésről szóló törvény értelmében alakuló nagyobb régiókon belüli kisebb fejlesztési térségek (szerbül: oblast) alakulása során létrehozható egy olyan észak-bácskai fejlesztési térség, amelyet Szabadka, Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa alkot, tehát Ada, Zenta és Magyarkanizsa nem az észak-bánáti fejlesztési térség része lesz.
- A módosítási indítványt földrajzi okokkal, a gazdasági bíróságok és gazdasági kamarák területi elhelyezkedésével, a telekommunikációs lehetőségekkel indokolta. A kilencvenes években azonban Adának, Zentának és Magyarkanizsának a kikindai körzethez való csatolása mögött mindenekelőtt politikai okok, konkrétan a magyarság területi megosztása állt. Mennyire érezhetőek ezek a politikai motívumok manapság egy-egy törvényes megoldás megszavazásakor?
- Amióta a VMSZ parlamenti párt lett, legalább ötször tettünk javaslatot a körzethatárok megváltoztatására és minden alkalommal felsorakoztattuk az indokokat, de amit 1992-ben egy tollvonással meghoztak - és a három bácskai községet az észak-bánáti, nagykikindai székhelyű adminisztrativ körzethez csatolták -, annak módosítása, vagyis a visszacsatolás nagyon bonyolult feladatnak bizonyul, hiszen több, időközben hozott törvény módosításával érhető csak el. Mi minden alkalommal lépünk ez ügyben. Tavaly a gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával kieszközöltük a Bácskához való kötődést, most második lépésként a régiófejlesztés tekintetében szerdán elértük, hogy a normális logika érvényesüljön. Azonnal kiemelném, hogy a fejlesztési térségek programokkal jelentkezhetnek az EU előcsatlakozási pénzalapjainak a pályázataira, s hogy ezek a községek a gazdaság, mezőgazdaság, a környezetvédelem, az infrastruktúra terén közös terveket dolgozhatnak ki, tehát jelentős előnyök várhatók módosítási javaslatunk elfogadása után. Az eredményt azonban nem kellene úgy értelmezni, hogy ezzel a körzethatárok megváltoznak. Amikor erről van szó, akkor Belgrádban hatalmas az ellenállás. Mégis, fokozatosan minden téren lehet lépéseket tenni, két évvel ezelőtt például elértük, hogy a rendszámtáblák majdani cseréje során a kikindai KI jelzés helyett Magyarkanizsa saját táblát, KA-jelzésűt kapjon. Szépen lassan megoldódnak ezek a kérdések, de az ellenállás hatalmas.
- A kormány e lépése azért mégiscsak jelzésértékű a VMSZ és az Önök munkájának méltányolásában, ám az igazi cél, mint szerdán Ön is mondta parlamenti felszólalásában, hogy az emberek jobban éljenek. A leendő észak-bácskai fejlesztési térségben mi várható ezek után?
- Összesen hat község, Szabadka, Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa község fogja képezni tehát az észak-bácskai fejlesztési térséget, amelyek között rengeteg a kapcsolódási terület és biztosan minőséges fejlesztési programokat fognak előkészíteni annak érdekében, hogy jó pályázatokat nyújtsanak be az EU előcsatlakozási alapjainál és ez által beinduljon az intenzívebb fejlődés az adott térségben. Hogy az európai uniós források mit jelentenek, elég csak átmenni Magyarországra, ahol jól látható, hogy az EU pályázatokon való részvétellel a kis térségek milyen eredményeket érnek el és a kis települések, a 2000-3000 lakosú falvak milyen szépen fejlődnek.
FRIEDRICH ANNA
