Módosul a nemzeti tanácsokról szóló törvény

A hatáskörök egyelőre érintetlenek maradnak – Érthetőbbé és pontosabbá válik a jogszabály

A Szerbiai Képviselőház tegnap elkezdte megvitatni a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatát. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője felszólalása során a frakció támogatásáról biztosította a képviselőházat. Fontos módosításról van szó, bár év végéig egy újabb és ennél sokkal fontosabb módosítást kell megejteni a nemzeti tanácsokról szóló törvény vonatkozásában, hangsúlyozta Pásztor, hozzátéve, hogy a második módosítás már a nemzeti tanácsok hatásköreit is érinteni fogja.

– Szerbia azok az országok közé tartozik, amelyek felismerik és elismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A nemzeti tanácsokról szóló törvény és a szerb alkotmány értelmében a nemzeti tanácsok a kisebbségek rendkívül fontos szervei, amelyek az érdekérvényesítést teszik lehetővé a kultúra, az oktatás, a hivatalos nyelvhasználat és a tájékoztatás területén. Szeretnék hangot adni abbéli elégedettségemnek, hogy ez a törvényjavaslat lesz a harmadik, amelyet az aktuális összetételű köztársasági parlament elfogad. Ez egyáltalán nem véletlen. Az sem véletlen, hogy Aleksandar Vučić kormányfő expozéjának egy jelentős részét a nemzeti tanácsoknak, illetve a vonatkozó törvény aktuális, valamint következő módosításának szentelte. A VMSZ erre úgy tekint, mint a pártunk és az SZHP közötti koalíciós megállapodás lehető legteljesebb tiszteletben tartására. Úgy vélem, hogy a nemzeti kisebbségek szempontjából pozitív üzenet, hogy a köztársasági parlament hamarosan elfogadja ezt a törvénymódosítást. Azt is remélem, hogy hamarosan megalakul a munkacsoport, amely a még fontosabb módosítások kidolgozásáért lesz felelős – fogalmazott Pásztor.

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása alapos, a jogszabály mintegy 140 szakaszából majdnem hetvenet érint. Amit viszont nem érint, azok a nemzeti tanácsok hatáskörei.

A módosítások négy csoportba sorolhatóak: az első csoport a nemzeti tanácsok általános jogállására, a második a külön választói névjegyzékre és a szavazati jogra, a harmadik a nemzeti tanácsok regisztrációjára és feloszlatására, a negyedik csoport pedig a választások lebonyolítására vonatkozik. Mint ahogyan azt dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a törvénymódosítást előkészítő közel húsztagú szakértői munkacsoport tagja lapunknak nyilatkozva korábban elmondta: ezeken a területeken markáns változások mennek végbe. A változások java része a törvény szövegének pontosítását, érthetőbbé tételét szolgálják.

A tizenkilenc nemzeti tanács négy évvel ezelőtti megválasztása, megalakulása és munkája során számtalan tapasztalat halmozódott fel. Ezekből kiderült, hogy a törvényes rendelkezések egy része hiányos, nem ad választ bizonyos életszerű kérdésekre és nehezen értelmezhető. A nemzeti tanácsok jogállásával kapcsolatban a törvénymódosítás szövege pontosítja azokat a kérdéseket, hogy a tanácsok hogyan tartják meg alakuló ülésüket, hogyan és milyen periódusban kell az alakuló ülést követően megválasztani az elnököt, hogyan történik a regisztráció, milyen határidőkön belül kell a nemzeti tanácsok nyilvántartásába bejegyezni a változásokat, ki miért felelős ebben a vonatkozásban, mik a következményei annak, ha ebben az eljárásban szabálytalanságok történnek.

Egy nemzeti közösség nemzeti tanácsát a jövőben törölhetik a nyilvántartóból. Erre abban az esetben lesz lehetőség, ha adott nemzeti közösségből senki nem kezdeményez választást, ha nem állít jelölteket, vagy megfelelő számú jelöltet a választásokon.

A névjegyzékre vonatkozólag is jelentős változásokra számíthatunk: erősödni fog a névjegyzék hivatalos nyilvántartás jellege. A külön választói névjegyzék az eddigiekhez képest még egy fokkal komolyabb nyilvántartás lesz. Olyan kérdésekkel is foglalkozik a módosítás, mint az adatok folyamatos frissítése, az, hogy ez kinek a feladata. Ennek köszönhetően a jövőben feltehetőleg nem történhet meg, hogy ha mondjuk, valaki másik lakcímre költözik, akkor az új önkormányzatban nem vezetik át automatikusan a magyar vagy bármelyik másik választói névjegyzékbe. A módosított rendelkezések értelmében nemcsak a közvetlen választás esetében feltétel a külön választói névjegyzéken való szereplés, hanem az elektori választások esetében is: az elektorok csak azok közül kerülhetnek ki, akik rajta vannak a névjegyzéken, és csakis azok támogathatják az elektorok jelölését, akik szintén teljesítik ezt a feltételt.

A nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban talán az lesz a leglényegesebb változás, hogy azokat a jövőben az országos választási bizottság fogja bonyolítani. Mint azt Korhecz korábban megjegyezte: „Ez kiváló megoldás, hiszen a Köztársasági Választási Bizottság minden szempontból hétpróbás, nagyon jól felkészült szervezet, amely garancia a nemzeti tanácsi választások, valamint maguk a nemzeti tanácsok presztízsének a növekedésére, valamint arra, hogy a választások a jogbiztonság elveivel összhangban fognak zajlani.”

A törvénymódosítás kidolgozásakor arról is vita folyt a munkacsoportban, hogy talán korlátozni kellene a politikai pártok részvételét a nemzeti tanácsi választásokon. A szakértők végül úgy döntöttek, hogy csak az úgynevezett polgári pártok nem vehetnek részt a választásokon, adott nemzeti közösségek politikai csoportosulásai viszont igen.

A nemzeti tanácsok belső szervezetét érintő egyik legfontosabb módosítás értelmében a jövőben a nemzeti tanácsok végrehajtó szervei – az MNT esetében ez a Közigazgatási Hivatal – kizárólag a nemzeti tanácsok tagjaiból állhatnak fel. Ez nem azt jelenti, hogy a végrehajtó szervben nem alkalmazhatnak hivatalnokokat vagy egyéb alkalmazottakat, ám a döntéshozatalban ők nem vehetnek részt. Ezek a változások csak a 2014-es választások után lépnek hatályba, vagyis a nemzeti tanácsoknak nem kell megbolygatniuk struktúrájukat a törvénymódosítás elfogadását követően.

P.E.