Márciustól fogadják a vagyon-visszaszármaztatási kérelmeket
A dokumentumok a kijelölt postahivatalokban adhatók át
Lakossági fórumokon ismerteti a VMSZ két köztársasági képviselője, Pásztor Bálint és Varga László a rehabilitációs és a vagyon-visszaszármaztatási törvény legújabb rendeleteit és az ehhez fűződő gyakorlati tudnivalókat. Tegnap Újvidéken a képviselő-testület épületében megtartott összejövetelen is erről esett szó.
A két jogszabály megszületésének körülményeiről Pásztor Bálint beszélt. Egyebek között elmondta, a rehabilitációról szóló törvény olyan történelmi igazságtalanságot tett helyre, amely évtizedeken át befolyásolta a vajdasági magyarság helyzetét.
– A rehabilitációról szóló törvény pozitívuma, hogy kikerült belőle a kollektív felelősség elve, és hogy Szerbia kimondta: a második világháború végén és utána 1944 őszén és 1945-ben kollektív bűnösség elve alapján fosztottak meg embereket életüktől, vagyonuktól, szabadságuktól. Ezeket az embereket, akik a kollektív bűnösség elve alapján szenvedtek jogsérelmet, gyorsított egyszerűsített eljárásban rehabilitálják – mondta Pásztor Bálint.
– Nincs két egyforma rehabilitációs ügy, a részletek képezik a lényeget. A két törvény alapján háromféle eljárás megindítására kerülhet sor. Lesznek kizárólag vagyon-visszaszármaztatási eljárások, lesznek részben rehabilitációs és részben vagyon-visszaszármaztatási eljárások, és lesznek kizárólag rehabilitációs eljárások. A vagyon-visszaszármaztatási törvény értelmében kétféle ügy lesz. Az egyik csoportba tartoznak azok, amelyek esetében a vagyont a II. világháború után, pontosabban az 1945. március 9-ét követő aktusokkal államosították, és a javakat az agrárreform keretében, a záralávétel útján vagy a kisajátítás útján vettek el. A másik csoportba tartozik az a vagyon, amelyet elkoboztak. Két vagyonelvételi mód között az a különbség, hogy az első csoportba tartozó esetekben bűnösséget nem vizsgáltak a kommunista ideológia alapján történő vagyonelvételben. A második típus pedig büntetés, szankció volt. Ebben az esetben válik szükségessé a rehabilitációs eljárás lefolytatására. Annak tükrében, hogy az ügy mely csoportba tartozik, függ majd, hogy milyen lépéseket kell tenni, milyen eljárást kell elindítani. Még egy dolog: az általános értelemben vett rehabilitációs eljárások öt éven belül indíthatók el, ám azon esetekben, ha vagyonelkobzás útján történt a vagyonelvétel, és szükséges a rehabilitáció, két éven belül meg kell indítani a rehabilitációs eljárást.
A vagyon-visszaszármaztatási kérelmek február 6-a után, a Köztársasági Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség nyilvános felhívását követően nyújthatók be, de a gyakorlatban ez nem valószínű március előtt. Minden községben a lakosság arányától függően postahivatalokat jelölnek ki, amelyek fogadják majd a dokumentumokat. A törvény értelmében fél éven belül el kell bírálni a kérelmet, és fél év alatt döntést is kell hozni. Ha elutasításra kerülne a kérvény, a dokumentáció újragyűjthető és ismét beadható. Azonban nem árt ügyelni arra, hogy a beadványok pontosak és hiánytalanok legyenek, mert ez a szempont döntő az elbíráláskor is. Újdonság, hogy erre a célra igényelt telekkönyvi kivonatokért a kataszter nem kérhet pénzt, és a kedvező döntést követően a további költségeket is az állam állja majd – mondta Varga László.
A VMSZ koordinálásában a CMH irodahálózatokban beindult a jogsegélyszolgálat, ahol személyre szabott tanácsadás formájában tudnak segíteni mindazoknak, akik a vagyon-visszaszármaztatás, akár a rehabilitáció kérdésében érintettek. Telefonos tanácsadásra is lehetőség nyílik, Újvidéken Kovács Ákos várja a hívásokat a 062/186-62-72-es számon.
KZ
