Maja Gojković a parlament elnöke

Csak a DP és az ÚDP nem szavazott a haladó párti politikus megválasztására – Tizenhat minisztériuma lesz az új kormánynak

A Köztársasági Képviselőház szerdai ülésén 194 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 9 tartózkodó vokssal megválasztotta az elnöki posztra az egyetlen jelöltet, Maja Gojkovićot, a Szerb Haladó Párt képviselőjét és elnökségi tagját. Az előzetes döntés értelmében a szavazás nyilvános volt, a képviselők egyenként, szólításos szavazás formájában adták le voksaikat. A Demokrata Párt képviselői nem támogatták a javaslatot, az Új Demokrata Párt képviselői pedig tartózkodtak.

Az elnöki szék elfoglalását követően Gojković köszönetet mondott az elnyert bizalomért, s kifejtette, hogy nagyon nagy privilégiumnak számít elsőnek lenni az egyenlők között, s hogy figyelmesen hallgatta a megválasztását megelőző vitát, az ellenzéki képviselők aggályait, sőt, mint mondta, nagyon odafigyelt a hallgatásra is, hangozzék ez az állítás bármennyire furcsán. Elmondása szerint a képviselőház elnökeként nagy hangsúlyt fog fektetni arra, hogy minden képviselő ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen, függetlenül attól, hogy a hatalmi koalíciónak vagy az ellenzéknek a tagja-e. Céljai, mint kifejtette, semmiben sem különböznek elődjei céljaitól: a demokrácia fejlődéséért száll síkra az országban és ezáltal a képviselőházon belül is, melynek a tolerancia szellemében kell megtörténnie. Arra figyelmeztette azonban képviselőtársait, hogy a parlament arculatát nem egyetlen személy magatartása formálja, hanem mindazoké, akik részt vesznek ebben a munkában.

Az általa elmondottakkal ellentétben megválasztását korántsem hallgatás előzte meg. Éles vita alakult ki a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt képviselői között. Veroljub Arsić, a haladók képviselője Gojković méltatása során azt mondta, hogy várakozása szerint az eddigi legsikeresebb parlamenti elnök lesz majd az aktuális jelölt.

– Maja Gojković gazdag képviselőházi tapasztalattal rendelkezik, ellenzéki képviselőként tevékenykedett olyan időkben, amikor megérezhette a saját bőrén, milyen egy rossz házelnök mandátuma alatt politizálni, a hatalommal való visszaélések szemtanújának lenni – húzta alá.

Arsić közölte, hogy az új elnöknek sokat kell dolgoznia majd a parlament és a képviselők tekintélyének növelésén, a viták minőségének magasabb szintre emelésén. Utol kell érnie és meg is kell előznie elődjét, Nebojša Stefanovićot, aki sokat tett ennek az ügynek az érdekében, a feladat tehát nem könnyű – értékelte Arsić, aki szerint a társadalommal együtt a parlament intézményének is változnia kell.

KÜLÖNÖS MATEMATIKA

Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnöke és frakcióvezetője kifejtette, hogy a méltatáshoz semmit sem adna hozzá, ismeretes, mi mindenhez köthető Gojković neve a múltban, ami számára csupán annyit jelent, hogy a parlamentnek ez az összetétele is a múltba tér majd vissza. Mint hozzátette, nem lenne korrekt most a különböző botrányokat sorra venni.

– Egy olyan államban élünk, melyben félnek az emberek, nem merik kimondani a véleményüket, gyerekeket ölnek meg az iskolaudvarokban, senkit sem ráznak meg az olyan adatok, amelyek szerint a választások előtt naponta ötszáz személyt helyeztek el közvállalatokban. Egy olyan államban élünk, amelyet Maja Gojković szimbolizál – hangsúlyozta Đilas.

Arra szólította fel képviselőtársait, hogy hagyjanak fel a gyűlöletbeszéddel, az agresszív magatartással. Bejelentette, hogy a DP figyelmesen követi majd az új házelnök munkáját, s hozzá fog járulni a parlament tekintélyének visszaszerzéséhez, melyet – mint mondta – igencsak megingatott az elnök éves „rotációjával” kapcsolatos haladó párti javaslat.

A későbbiek során Dragan Šutanovac (DP) és Zoran Babić (SZHP) között alakult ki vita. A demokrata képviselő Gojković választási kampány során kimondott gyűlöletbeszédére hívta fel a figyelmet, amilyet, mint mondta, a kilencvenes évek óta nem lehetett hallani. Arról is beszélt, hogy a választásokon a polgárok valamivel több, mint fele vett csak részt, ami annyit jelent, hogy a szavazati joggal rendelkező polgárok csaknem háromnegyede nem szavazott a haladókra, mert vagy nem ment ki szavazni, vagy másnak adta a voksát. Felelősségteljes politizálásra szólított fel. Babić furcsa matematikának nevezte Šutanovac számításait, melynek egyetlen sikertelen célja a hatalmi többség legitimitásának megkérdőjelezése. Közölte, hogy a demokraták most visszasírják azokat az időket, amelyeket a bőségben való dúskálás jellemzett, s amelynek egy csapásra vége szakadt. Nem születtünk bársonyszékekben és páncélozott gépkocsikban, melyre ma nosztalgiával emlékeznek vissza a demokraták – közölte Babić.

A HÁZELNÖK-VÁLASZTÁSHOZ KONSZENZUS KELL

Gojković megválasztását a leendő hatalmi koalíció többi tagja mellett a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is támogatták. Pásztor Bálint frakcióvezető arra emlékeztetett, hogy a VMSZ 2007 óta támogatott a szavazatával minden olyan jelöltet, amelyik maga mögött tudta a többség bizalmát is. A párt így Oliver Dulić, Slavica Đukić-Dejanović és Nebojša Stefanović megválasztásához is hozzájárult. Pásztor szerint a házelnök személye kapcsán minél szélesebb konszenzus kialakítására van szükség. Aláhúzta, hogy a parlament elnöke első az egyenlő joggal rendelkező képviselők között, felelőssége azonban jóval nagyobb másokénál.

Az ülés folytatásában megválasztották a képviselőház alelnökeit is. Két haladó párti jelölt (Veroljub Arsić és Igor Bečić), egy demokrata párti (Gordana Čomić), egy új demokrata párti (Ninoslav Stojadinović), egy szerbiai szociáldemokrata párti (Vladimir Marinković) és egy Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjához tartozó jelölt (Konstantin Arsenović) kapott bizalmat.

A képviselőházba egyébként időközben megérkezett a minisztériumokról szóló törvényjavaslat is, melynek elfogadása előfeltétele az új kormány megválasztásának. A törvény szerint az Aleksandar Vučić vezette kabinetnek tizenhat minisztériuma lesz. A feltételezések szerint továbbra is Lazar Krstić vezeti majd a pénzügyeket, Ivan Tasovac a művelődési tárcát, Vanja Udovičić pedig az ifjúsági- és sportminisztériumot. Miniszter marad Rasim Ljajić is, aki vagy a kereskedelmi és idegenforgalmi, vagy pedig a foglalkoztatásügyi tárcát irányítja a jövőben. Nikola Selakovićnak jó esélyei vannak arra, hogy igazságügyi miniszterként dolgozzon tovább, ahogyan Zorana Mihajlović is energetikai tárcavezető marad minden bizonnyal. Lehet, hogy Nebojša Stefanović lesz a belügyminiszter, Ivica Dačić pedig a külügyminiszter.

v.ár