Magyarkanizsa: Ötven millió dináros támogatás a szennyvíztisztítóra
Jó hírrel zárta az évet ma délelőtti sajtótájékoztatóján Fejsztámer Róbert polgármester, aki Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselője társaságában bejelentette: a köztársaság 50 millió dinárt utalt át Magyarkanizsának az újabb szennyvíztisztító kiépítésére.
„A VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SNS) kiváló együttműködésének bizonyítékaként az idei év utolsó napjaiban sikerült kieszközölnünk Magyarkanizsa számára egy olyan jelentős pénzügyi támogatást a köztársasági költségvetési tartalékból, ami év vége előtt eddig is csak ritkán sikerülhetett. Csak az utóbbi néhány évben van rá mód, hogy egyes önkormányzatok kiváló projektjei ilyenkor is támogatást kapjanak. Ez most Magyarkanizsának sikerült, s az 50 millió dináros támogatás tegnap már meg is érkezett a községi költségvetésbe. Csak megemlíteném, hogy sokan napi szinten hangoztatják, hogy a koalíciós partnerünkkel folytatott együttműködésnek semmi látszata nincs. Ez a Magyarkanizsának december végén juttatott jelentős támogatás is cáfolja ezeket az állításokat. A szerb kormány döntéséhez ezúttal is két dologra volt szüökség: egy jó projektre és megfelelő politikai hátszélre, Magyarkanizsa pedig mindkettővel rendelkezett” - nyilatkozta Pásztor Bálint.
Magyarkanizsa polgármestere sem rejtette véka alá örömét és elégedettségét a szerb kormány döntése hallatán. Fejsztámer Róbert ismételten kihangsúlyozta: a nagy horderejű beruházáshoz nem csak a 15 százalékos önrészt, hanem az előfinanszírozáshoz szükséges összes pénzt elő kell teremtenie az önkormányzatnak, s ehhez nagyon jól jött ez az 50 millió dináros támogatás.
„Ezt a hatalmas tehervállalást csökkenti ez a támogatási injekció, hiszen egy több mint 220 millió dináros IPA-projektről beszélünk, aminek a 60-70 százalékát elő kell majd finanszírozni. Ha tudjuk, hogy az önkormányzati költségvetés nagyjából 750 millió dináros szinten szokott megvalósulni éves szinten, akkor rögtön ki lehet számolni, hogy ennek a projektnek a megvalósítása mekkora fejtörést okoz az önkormányzatnak. Ezzel a támogatással és ezzel a jó együttműködéssel az önkormányzat és a köztársasági szervek között eljutottunk egy olyan szintre, ami reményeim szerint nem csak egyedi alkalom volt, hanem minden évben valamilyen formában meg fog ismétlődni, hiszen az önkormányzati projektek létrehozásához nem csak tartományi,de köztársasági támogatásra is szükség van” - mondta a polgármester.
A sajtótájékoztató nyújtotta lehetőséget kihasználva Pásztor Bálint az idei év eredményeiról is szólt.
„A tavasz folyamán elfogadásra került a tiszai hajózásról szóló szerb–magyar egyezmény. Ez azért fontos, mert meggyőződésünk, hogy az infrastruktúrafejlesztés közvetve az életszínvonal javulását és az új lehetőségek megnyílását is eredményezheti, amiben a Tisza-menti községek sorában Magyarkanizsa, mint határ menti község különösen érdekelt. Az idén először került bele az országos vasútfejlesztési stratégiába három olyan vasútvonal felújítása illetve kiépítése, ami magyar szempontból is jelentős. Olyan projektekről van szó, amelyek fontosságáról már húsz éve beszélünk, de most először kerültek bele az országos fejlesztési programba. Ezek a Szabadka–Szeged–Baja, a Budapest–Belgrád vasútvonal valamint a Szabadka–Pancsova vonal felújítása, illetve korszerűsítése.”
A köztársasági képviselő kitért arra is, hogy az idei évben Szabadka és Zenta is jelentős eszközökhöz jutott az országos költségvetésből. Olyan projektumokat pénzel most már évekre visszamenőleg stabilan a köztársasági kormány, amelyek 2014 előtt nem voltak megoldva. Több évtizedes projektekről van szó, mint például a szabadkai kerülőút, ami regionális jellegű, az Y-ág, amire 800 millió dinárt sikerült biztosítani. Regionális jelentőségű a Szabadkai Népszínház épülete is, amire 166,9 millió lett elkülönítve. A kisebbségi alap pénzelésére is tizenkétszer annyi pénz fog jutni a jövőben, mint az előző években.
„A földtörvény módosításával e termelők több éves igénye teljesült. Sikerült megvédenünk a termőföldeket és a mezőgazdasági termelőket is, hisz annak szeptemberi elfogadása után csak azok az uniós polgárok tudnak itt földhöz jutni, akik legalább tíz éve annak az önkormányzatnak a területén laknak, ahol az általuk kiszemelt földterület van, emellett tíz éve bejegyzett mezőgazdasági termelői státusszal kell rendelkezniük Szerbiában és legalább három éve kell művelniük azt a földterületet, amit meg szeretnének vásárolni. Fontosnak tartom a kistermelői szabályzat elfogadását is, amibe több évnyi munkát fektettünk. Nagy adósságunk még a nyugdíjbiztosítási járulékok kérdése. Már megalakult egy tárcaközi csoport a kormánnyal és nagyon remélem, hogy belátható időn belül elfogadják azt a törvénymódosítást, amely igazságos alapokra helyezi a nyugdíjbiztosítási járulék fizetését a mezőgazdasági termelők számára. Ugyanígy parlamenti eljárásban van a közlekedésbiztonsági törvény is, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági kapcsolható eszközöket nem kell majd műszaki vizsgára vinni és bejegyeztetni, amiért a termelők már évek óta küzdenek. Nemrégiben elfogadásra került a közszolgálatokban foglalkoztatottakról szóló törvény is, ami előnyt kell, hogy jelentsen a kisebbséghez tartozásnak a közhivatalokban” - tette hozzá a képviselő.
A VMSZ képviselői az oktatás területén 18 módosítási indítványt nyújtottak be, amelyeket a szerb kormány el is fogadott. Sikerült megőrizni a nemzeti tanácsok, de a tartomány hatásköreit is, ugyanakkor eredmények születtek a részarányos foglakoztatás terén is, mondta Magyarkanizsán elhangzott évértékelője végén Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő.
BÖDŐ SÁNDOR
