Ma megválasztják az új védelmi minisztert
Pásztor Bálint: Ha egy önkormányzati vagy tartományi intézmény munkahelyére többen jelentkeznek egyenlő képesítéssel, előnyben kellene részesíteni a nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt
A parlament tegnap kezdte meg a tavaszi ülésszakot, és ezúttal tartotta meg az idei első rendes ülését is, amely a díszőrség jelenlétében a himnusszal kezdődött. Bár a rendes ülést nem fejezték be, Maja Gojković, a parlament elnök asszonya mára különleges ülést hívott össze, amely napirendjén egyetlen pont szerepel, az új védelmi miniszter kinevezése. Ezúttal a képviselők Aleksandar Vučić kormányfő parlamentnek benyújtott javaslatáról döntenek majd, aki Zoran Đorđevićet javasolta védelmi miniszternek. A parlamentet a parlamenti választások kiírása miatt várhatóan még a héten fel is oszlatják.
A parlament rendes ülésének napirendjén a többi között a tartományi és önkormányzati foglalkoztatottakról szóló törvény szerepel, valamint az elektronikus médiumokat szabályozó testület irányító szervei tagjainak megválasztása, illetve ügyészségek és bíróságok káderügyi kérdései szerepelnek.
A napirenden szereplő pontokban az általános vitát tegnap a képviselők csak azután kezdhették meg, miután szavaztak a napirend bővítésére átnyújtott javaslatokról is. Maja Gojković végül egy hosszabb szünet után, délután 3 órára rendelte el az ülés folytatását.
Az első napirendi pontot, a tartományokban és az önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvényt Kori Udovički államigazgatási miniszter ismertette. Felhívta a figyelmet, hogy ez a törvény egyike a hivatalnokok foglakoztatását szabályozó rendszereknek, amely lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, valamint a káderelosztás politikamentességérea munkavégzés során a tartomány és az önkormányzatok területén.
A törvényismertetés során az általános vitában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a kisebbségi foglakoztatásról beszélt.
– A benyújtott öt módosító indítványunk három kérdéskörrel foglalkozik. Precedensértékű módosító indítványokról beszélhetünk, abban az esetben, ha a szerbiai kormány elfogadja az indítványainkat. Erre minden esély megvan, hiszen már 2014 őszén tárgylatunk ezekről a megoldásokról Kori Udovičkival, és azt követően, a múlt év vége felé, valamint az idén is, mielőtt a törvényjavaslat napirendre került. Miért precedensértékű? Mert az elmúlt hónapokban több törvényben sikerült belefoglaltatnunk, hogy a nemzeti hovatartozást, a kisebbségek megfelelő arányát és a hivatalos használatban levő nyelvek ismeretét figyelembe kell venni a közszféra különböző szegmenseiben akkor, amikor munkaviszony létesítésre kerül sor. A többi között ezt a megoldást tartalmazza a rendőrségről szóló törvény vagy a közjegyzőkről, a végrehajtókról szóló törvény és számos más törvény is. Gyakran ért bennünket olyan kritika, hogy ez egy leíró jellegű megállapítás, és a gyakorlatban nem sokat ér. Ez az első olyan törvényjavaslat, amelyre vonatkozóan olyan megoldást javasoltunk és egyeztettünk le a minisztérium vezetőségével, amely értelmében nemcsak hogy figyelembe veszik a nemzeti hovatartozást és a kisebbségek megfelelő képviseletét a teljes egyenjogúság megvalósulása érdekében, hanem egy kormányrendelet írja elő azt, hogy a pályázatoknál a háromtagú pályázati bizottságnak előnyben kell részesítenie a nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt egyenlő képesítés esetén – a részarányos foglakoztatás és a teljes egyenlőség megvalósulása érdekében. Vagyis egyszerűbben: ez a törvény olyan jellegű megoldást tartalmaz, amely szerint egyenlő kvalifikáció, képesítés esetén, ha egy önkormányzati vagy tartományi intézmény munkahelyére jelentkezik egy magyar és egy szerb, akkor a magyart kell foglalkoztatni. Ez nem alkotmányellenes, mert az alkotmány is és a kisebbségi kerettörvény is tartalmaz olyan megfogalmazást, hogy nem számít diszkriminációnak az, ha egyenlő feltételek mellett a kisebbséghez tartozó jelentkező előnyben részesül – magyarázta lapunknak Pásztor Bálint. – Lényeges, hogy létrejön a foglalkoztatottak nyilvántartása is. A júliusban elfogadott, közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvény volt az első jogszabály, amely kötelezettséget ír elő arra vonatkozóan, hogy a nemzeti hovatartozásra és a tanulmányok nyelvére vonatkozóan is nyilvántartást kell az államnak vezetnie. Ez most megerősítést nyer a tartományi és az önkormányzati szervekben is – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy így már adatokat lehet szerezni a részarányos foglalkoztatásról is. Hozzáfűzte, az eljárás egy folyamat, amely 25 éves lemaradást pótol.
– A 23. tárgyalási fejezethez tartozó akcióterv és a kisebbségi akcióterv is lényeges eszköz ennek az elvnek a megvalósulása érdekében és annak érdekében, hogy néhány év múlva elmondható legyen, hogy jelentős mértékben nőtt a magyarok aránya a közszférában, hiszen ezek a dokumentumok egész konkrét intézkedéseket várnak el a kormánytól – mutatott rá Pásztor Bálint.
Vicsek Annamária, a VMSZ parlamenti képviselője képviselői kérdést intézett az oktatási minisztériumhoz, amely az ERIC/NARIC központ és a külföldön megszerezett oklevelek honosítását érintette. – Amióta tavaly október elsején beindult az ERIC/NARIC központ, azóta nekünk nincsenek hivatalos adataink arról, hogy hány kérelem lett leadva, milyen a leadott kérelmek struktúrája, vagyis hogy mely országokból származnak ezek a kérelmek, és mely szakokon szerezték a kérelmezők ezeket a diplomákat. Ezek az adatok a vajdasági magyarság szempontjából fontos kérdésre adnak választ – emelte ki Vicsek Annamária. – Sokféle információ hangzott el a különbözeti vizsgákkal kapcsolatban a médiában. Amíg a minisztériumi munkatársak azt állítják, hogy a honosítás során nem lesz különbözeti vizsga, az ERIC/NARIC határozza meg a megszerzett felsőoktatási képzés szintjét. A központ munkatársai pedig több érdeklődőnek is azt mondták telefonon, hogy lesznek különbözeti vizsgák, így erre is kérünk egy konkrét választ a minisztériumtól – mondta. A képviselőnő rámutatott, hogy bár fel fogják oszlatni a parlamentet, ettől függetlenül választ vár a minisztériumtól.
mh
