Lehetne egyszerűbb a diplomahonosítás?

A külföldön szerzett oklevél nosztrifikálása drága és hosszadalmas – Az Újvidéki Egyetem minden karán egységes a honosítás díjszabása és a procedúra is, az árkülönbözet legfeljebb a fordításra váró dokumentáció mennyiségéből adódik

A külföldön megszerzett diplomájukat honosítani kívánók leginkább azt sérelmezik, hogy az eljárás drága, bonyolult és hosszadalmas. Az elmúlt hónapokban néhány fiatal panaszaival a Magyar Remény Mozgalomhoz fordult, amely a minap közleményben fordult a nyilvánossághoz. Az alábbiakban arra kerestük a választ, hogy jelenleg mi a helyzet a diplomahonosítás terén és válhatna-e egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá a nosztrifikációs eljárás.

AKÁR NEMZETKÖZI SZINTEN IS

A probléma kapcsán Zoran Šećerov, az MRM alelnöke a követlezőket mondta:

– Az érintettek a diplomahonosítási eljárás hosszúságára és bonyolultságára panaszkodnak. Számunkra igencsak lesújtó, megdöbbentő és elszomorító, hogy a délvidéki magyar politikum 20 év alatt nem tudta megoldani ezt a problémát. Az jó dolog, hogy a Szekeres László Alapítvány megtéríti a költségeket, de a honosítóknak előbb kell mindent kifizetni és végig kell csinálniuk az eljárást – hallottuk Šećerovtól, aki elmondta: akár az oktatási miniszterig, a kormányfőig is elmennek. – Ha az illetékesek mégsem teszik meg a szükséges lépéseket belátható időn belül, akkor kénytelenek leszünk ezt diszkriminációnak elkönyvelni és akár még nemzetközi szintig is elmenni ezzel. Segíteni akarunk, és nem elsősorban a politikai ambíció vezérel. A legideálisabb megoldás az lenne, ha a diplomahonosítási eljárás teljesen megszűnne vagy minimálisra egyszerűsödne, ahogyan az európai országokban. Angliában például nem kell diplomát honosítani.

Az MRM – a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott – közleményben fejtette ki álláspontját: követelik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács és a VMSZ köztársasági képviselői küzdjenek a diplomahonosítási eljárás teljes megszüntetéséért vagy az eljárás maximális leegyszerűsítéséért. Kérdésünkre, hogy lehet-e hatni a diplomahonosítási eljárásra, mind az MNT illetékese, mind Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője elmondták: nem lehet központilag kezelni ezt a kérdést, mivel az egyetemek e téren autonómiával rendelkeznek, és maguk döntik el, hogy miként követelik meg az oklevelek honosítását.

A KAROK DÖNTENEK

– Politikai poénszerzés céljából ez egy hálás téma, ugyanakkor sokkal felelősségteljesebben kellene ehhez a kérdéshez hozzáállni. Azért mondom ezt, mert egyszerűen képtelenség elvárni, hogy szűnjön meg a diplomahonosítás. Az egyetemek Szerbiában autonómiával rendelkeznek az alkotmány értelmében. Tehát az állam fölülről nem tud „rákoppintani” az egyetemi karok vezetőinek fejére, hogy milyen feltételek mellett folyjon például a diplomahonosítás elbírálása. Ez azt jelenti, hogy mindegyik kar saját hatáskörben eldönti, hogy milyen feltételeket támaszt a diplomahonosítás estében, és egyéni elbírálás alapján történik a diplomák honosítása. Bizony vannak olyan esetek is – hogy konkrét példát említsek – hogy a magyarországi jogi diploma honosítását az újvidéki jogi karon több különbözeti vizsga letételéhez kötötték, és ugyanezt a magyarországi oklevelet a belgrádi Jogtudományi Karon különbözeti vizsga nélkül honosították. Tehát ez egy összetett dolog, amit sajnos nem lehet központilag kezelni az egyetemi autonómia miatt. Mindezt azért mondtam el, mert felelősségteljes politikusoknak nem szabad olyan hangulatot teremteni, ami azt sugallja, hogy ez a dolog egyszerűen elintézhető. Ha így lenne, akkor már elintéztük volna. Ám ez a dolog nem intézhető el egy szempillantás alatt, ami nem azt jelenti, hogy nem lehet annak érdekében tenni, hogy ezek a diplomák méltányos elbírálásban részesüljenek, természetesen mindig egyéni elbírálás szerint, mert minden diplomahonosítási kérelem egyéni elbírálás alá esik. Az unióban sem automatikus a diplomák elismerése, az utóbb csatlakozott országok diplomáit nem mindig ismerik el honosítás nélkül. Megnyugtató megoldást talán az ország uniós csatlakozása hozhat, addigra talán már automatikus lehet a diplomahonosítás – hallottuk Pásztor Bálinttól.

EZ MÁR A KÖNNYÍTETT VÁLTOZAT

Kedden és pénteken, 10 és13 óra között fogadják az Újvidéki Egyetem rektorátusán azokat a fiatalokat, akik külföldön szerzett egyetemi oklevelüket szeretnék honosítani. Ezen a héten alig találtunk ott valakit, de az is saját papírjaiba bújva próbálta az első lépcsőfokot minél higgadtabban megtenni. Ugyanis nemcsak hiányosnak bizonyultak a papírjai, hanem indulásként igen hűvösen közölték vele: 24 000 dinárba kerül a külföldi alapstúdium elismertetése. Ez azonban nem a legnagyobb gond. Jóval fájóbb lesz lefordíttatni a külföldi tantervet, azt hitelesíttetni, hiszen egyes stúdiumok esetében akár 500 oldal fordításáról van szó, a fordítók viszont több száz dinárt is (értesüléseink szerint a baráti 400-tól 800–1000 dinárig terjed a skála) képesek egy-egy oldal fordításáért elkérni. De még ez sem minden, mert egy halom dokumentumot kell csatolni, azután pedig hónapokig várni… Csoda hát, hogy kevesen vállalkoznak egyetemi oklevelük szerbiai honosítására!?

Pedig ez már a könnyített, és olcsóbb változat – mondja Neda Bokan, a Belgrádi Egyetem tanulmányi prorektora, aki szerint a 2007 (a felsőoktatási törvény meghozatala alapján elfogadott szabályzat) előtti körülményekhez viszonyítva az eljárás egyszerűbb, gyorsabb, és olcsóbb. A fővárosi intézményben mindazokkal, akik tanulmányaik folytatása végett kérik a külföldi diploma honosítását, 10 000 dináros „belépőt” fizettetnek, akik viszont munkába állás miatt fordulnak az egyetemhez, azoknál kicsit magasabb tarifát alkalmaznak, ugyanolyant, mint az Újvidéki Egyetemen. Más szóval nem helytállóak azok a híresztelések, miszerint Belgrádban messzemenően olcsóbb a honosítás, mint Újvidéken. Az alapstúdiumon szerzett oklevél honosítása mindkét intézmény karain egységesen 24 000 dinár, a mesterfokozat, a magisztrátus, vagy speciális stúdium esetében 36 000, a doktori tanulmányok esetében pedig 54 000 dinár szerbiai állampolgárok részére. Külföldi állampolgárok esetében magasabb a díjszabás, hozzávetőlegesen a szerbiai polgárokkal megfizettetett összeg dupláját kérik el tőlük.

TÖBB HÓNAPOS VÁRAKOZÁS

A vajdaságiakat nem tiltják el a fővárosi, vagy más szerbiai egyetemtől honosítási kérdésben, de alapvető szabály, hogy mindenki a lakhelyéhez legközelebb eső intézményben keresse a megoldást. Mint megtudtuk, az Újvidéki Egyetem minden karán egységesen érvényes nemcsak a díjszabás, hanem a procedúra is. Az árkülönbözet egyébként abból származhat, hogy különfélék a külföldi egyetemi karok tantervei, néhol bőséges leírást csatolnak hozzá – gondolván, hogy erre szükség van –, néhol pedig a lényegre szorítkoznak.

Az Újvidéki Egyetemen hivatalosan kb. három hónapos várakozást ígérnek, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy nem ritkán ennek a kétszeresére is szükség van. A honosítási eljárás mindenesetre akkor kezdődik el, amikor minden kért dokumentumot megkapott az intézmény arra kijelölt szakmai bizottsága. Ha szükséges, a procedúra megindításáról bizonylatot adnak ki. A dokumentációhoz tartozik a kérvény mellett az eredeti oklevél (láttamozásra) és két hitelesített fénymásolata, az oklevél hitelesített fordítása, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított bizonylat a vizsgákról osztályzatokkal, ennek hitelesített fénymásolata, és ugyancsak hitelesített fordítása, a stúdium hivatalos tanterve és programja a tantárgyak rövid leírásával az eredeti nyelven és fordításban, a középiskolai diploma, állampolgársági bizonylat… A külföldön kiadott egyetemi oklevelet a szakbizottság nyomán az egyetem magas rangú szerveinek is jóvá kell hagyniuk, legvégül pedig a rektor írja alá.

Ha kellően türelmesek vagyunk, a priznavanje@uns.ac.rs, vagy a rektorat@uns.ac.rs e-mail címen, illetve közvetlenül a 021/485-2021-es telefonszámon kaphatunk bővebb felvilágosítás diplomahonosítás ügyében az Újvidéki Egyetem szakszolgálatánál.

Segítséget a diplomahonosítási eljáráshoz a Szekeres László Alapítványtól kaphatnak az érintettek. Ahogy azt Józsa Lászlótól, az alapítvány elnökétől megtudtuk, amint megérkezik a Szülőföld Alaptól a támogatás, az alapítvány kuratóriuma kiírja az újabb pályázatot és megkezdődhet a harmadik forduló, amely során ismét több mint száz oklevelesnek térítik meg a diplomahonosítási eljárás költségeit. Az első pályázati fordulóban 4 millió 850 ezer dinárt fizettek ki 164 személynek, a második forduló két részből állt, előbb 4 millió 445 ezer dinárral támogattak 124 pályázót, a második részben pedig 3 millió 690 ezer dinárral 104 személyt.

– Egyetemektől, diplomáktól függ, hogy mennyibe kerül a diplomahonosítás, nagy eltérések vannak, de átlagosan 30–40 ezer dinár az egy főre jutó összeg, huszon-egynéhány ezer dinártól akár 100 ezer dinárig is terjedhet egy-egy diploma honosításához a szükséges költség. A programnak elég jó visszhangja volt az előző két alkalommal, vannak újabb érdeklődők, jegyzékbe vesszük mindazok nevét, akik igényelnék a költségtérítést. Amint ki tudjuk írni a pályázatot, a listánkon lévőket értesítjük, de természetesen közé is tesszük a pályázati felhívást – mondta Józsa László, s megtudtuk tőle azt is, hogy bár a folyamat olykor hosszú hónapokig tart, a legtöbb esetben sikerül zökkenőmentesen elvégezni a honosítást: – A több száz pályázónk kapcsán csupán egy alakalommal találkoztam olyan, a pályázat iránt érdeklődő vajdasági magyarral, akinek nem sikerült a honosítás, mert oly mértékben volt eltérő a magyarországi oktatási program, hogy több karon érdeklődve bebizonyosodott, hogy a nagyarányú tartalmi eltérések miatt nem volt lehetőség az oklevél honosítására. Ezt leszámítva a nosztrifikáció a többi esetben megtörtént, még akkor is, amikor például egy néptáncoktatói oklevélről volt szó. Ennek a szaknak Magyarországon nagy hagyománya van, itthon viszont jó sok verítéket kellett hullatnia a honosítónak, mire sikerült megtalálni azt az oktatási formát, amellyel ekvivalens volt a magyarországi. Ezt a két esetet leszámítva, aránylag gördülékenyen zajlottak az eddigi eljárások.


Szerbiai állampolgárok                                                  Külföldiek

Alapstúdium 24 000 dinár                                             51 000 dinár

Mesterfokozat, magisztrátus, vagy speciális stúdium   36 000 dinár, illetve 72 000 dinár

Doktori stúdium 54 000 dinár, illetve                           111 000 dinár

NAGY MAGDOLNA, TÁPAI RENÁTA