Közösségben gyarapodó tudás
Diplomaosztóval egybekötött tanévnyitót tartottak Zentán a MATE Konzultációs Központjában
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központja kedden délelőtt tanévnyitó és diplomaosztó ünnepséget tartott a Pro Scientia Naturae Alapítvány Oktatási Központjában. A jeles eseményen részt vett dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Vicsek Annamária, az Európai Parlament Fidesz–KDNP-képviselője, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Szekér Klára, Magyarország belgrádi nagykövetségének agrárattaséja, Ótott Róbert, a tartományi kormány alelnöke, Juhász Attila, a mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási minisztérium államtitkára, prof. dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora, dr. Lengyel László, a MATE helyi tagozatvezetője Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere továbbá a község, valamint az intézmény vezetősége.
A jelenlévőket dr. Lengyel László köszöntötte és örömét fejezte ki, hogy mind a négy előre meghirdetett szakon elindul a képzés. Elmondta, 46 új első éves tanuló iratkozott be az iskolába és ők mától a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem polgárainak számítanak.
– Mit jelent ez valójában a diákoknak? A tudás forrását. Erős tanári rendszerben tanulhatnak az anyaintézmény és a konzultációs központ szoros együttműködésében. Bővíthetik kapcsolati tőkéjüket, ismerkedhetnek a szakemberekkel, a társintézmények tanáraival és diákjaival szerte a Kárpát-medencéből. Egy együtt gondolkodó közösség tagjai lesztek és talán a mai világban ez jelentheti a legtöbbet. Egy jól működő közösség erőt, magabiztosságot ad, és kiegyensúlyozza a kilengéseket, segít a bajban, de serkent is, ha lelassulnánk. Köszönjük a diákoknak, hogy minket választottak. Sikeres tanulást kívánok mindannyiuknak – mondta dr. Lengyel László.
Dr. Pásztor Bálint az ünnepség után a sajtónak úgy fogalmazott, hogy a közel harminc éve a vajdasági magyar nyelvű felsőoktatás egyik bázisa a zentai konzultációs központ, illetve annak a jogutódja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem zentai központja, amely most már saját épülettel büszkélkedhet.
– A történet 1996-ban indult és egy olyan tudásközponttá nőtte ki magát, ami nem kizárólag arra szolgál, hogy az ide beiratkozók bővítsék a tudásukat, hanem a közösségi tudás bázisa is szélesedik ezáltal. Az itteni alap, illetve mesterképzésen végzett emberek a közösség szolgálatába tudják állítani a megszerzett tudást. A mezőgazdasági képzések esetében kiemelten fontos, hogy az oktatók és a hallgatók is haladjanak a korral és olyan tudást szerezzenek meg, ami megfelel a mai kor kihívásainak. Egy nagyon fontos intézményről van szó, amit mi a kezdetek óta támogatunk. Annak is örülök, hogy az elmúlt 10 hónapban itt mindvégig zajlott az oktatás – fogalmazott dr. Pásztor Bálint.
Prof. dr. Gyuricza Csaba elmondta, az intézményen belül nagyon fontosnak tartják a helyi, országhatáron túli képzéseket, mert így a fiatalok itt maradnak a szülőföldjükön.
– A célunk, hogy a tanulók az itteni magyarságot és vidék-gazdaságot fejlesszék, erősítsék, ezért is hozzuk ide a képzéseket. Azokat a fiatalokat is meg tudjuk szólítani, akik tehetségesek, de nem biztos, hogy képesek lennének finanszírozni a tanulást egy távolabbeső intézményben. Az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzést is helyben végezzük és utána a diákok Vajdaságon belül megtalálhatják a számításaikat a gazdasági, vagy akár a társadalmi élet területein. A helyi társadalmat és a helyi gazdaságot fejlesztik majd és ez a koncepció áll a mögött, hogy a MATE-nak Magyarországon hat, a határon túli területeken pedig öt képzési helye van. A zentai képzés dinamikusan fejlődik, néhány évvel ezelőtt adtuk át az új képzési központot, amely nem csak egy képzési hely, hanem egy olyan szellemi hátországot is jelent az itteni agrár értelmiség számára, ami kapaszkodóként szolgál akár a továbbképzések, akár a szaktanácsadás szempontjából. A diákok száma is a dinamikus fejlődést igazolja. Harminc év után is a második legmagasabb diákszámot produkáltuk és összesen 46 új hallgatót vettünk fel négy szakra. Alap képzésen kertész és mezőgazdasági mérnök szakjaink vannak, mester szakon pedig kertészmérnöki és vidékfejlesztési agrármérnöki. Az elmúlt években több mint 550 diplomát adtunk át és a diplomások közel 90%-a itt a térségben helyezkedett el és a vajdasági gazdaságot fejleszti – fogalmazott prof. dr. Gyuricza Csaba.
A tornyosi Surányi Márk elsős hallgató lapunknak elmondta, az agrármérnöki szakra iratkozott, mivel földműves családból származik és szereti az agrár ágazatot. Szeretné a tudását fejleszteni és a helyi képzés kiváló lehetőséget biztosít erre.
HAT