Kollektív bűnösnek minősített magyarok
Kárpótlás - Szerbia megint távolabb
Kizárja a vajdasági magyarokat a kárpótlás lehetőségéből az a törvény, amelyet hétfőn fogadott el a szerb parlament. A vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy kizárandók a kárpótlásból azok a személyek és örököseik, akik 1941 és 1945 között a Jugoszláviát megszálló csapatok tagjai voltak.
A legtöbb vajdasági magyar családnak van olyan hozzátartozója, aki e rendelkezés hatálya alá esik, mert 1941 és 1945 között besorozták a magyar hadseregbe.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) országgyűlési képviselője a Népszabadságnak elmondta: a Vajdaság akkor Magyarországhoz tartozott, a magyar hadseregbe behívott katonák törvényes állampolgári kötelességüket teljesítették. Jelentős részük még harci cselekményekben sem vett részt, nemhogy háborús bűnöket követett volna el, ugyanakkor a kárpótlásról szóló törvény a kollektív bűnösség elve alapján az egész vajdasági magyarságot kizárja a kárpótlásból.
Pásztor Bálint elmondta: a VMSZ-nek volt egy módosító javaslata, amelyről sokáig úgy látszott, a lényegét a szerb kormánypártok is elfogadják. E szerint csak azokat zárták volna ki a kárpótlásból, akiknek az adott időszakban nem volt állandó lakóhelyük a Vajdaságban. Ezt arra a logikára alapozták, hogy nem lehet valaki megszálló a saját lakóhelyén.
A szerb kormány is alkotott egy hasonló módosító javaslatot, amely a „külföldi állampolgárokat” zárta volna ki a kárpótlásból – végül mindkettőt elvetették.
A kárpótlási törvényt az Európai Unió nyomására, az uniós csatlakozás előkészítése kapcsán tűzték napirendre. Mindeddig ugyanis nem rendezték a jogtalanul elkobzott vagyonok ügyét. Az elkobzott vagyon egy részét pénzben, euróban számolva, a termőföldet, amely a magyarokat különösen nagy mértékben érinti, természetben, részben csereingatlan formájában tervezik visszaadni. Pásztor Bálint elmondta: a szerb pártok között kialakult egyfajta „antifasiszta verseny”, így valamennyi kormánypárt megszavazta a magyarok kollektív bűnösségét a kárpótlás terén fenntartó törvényt.
Mivel a VMSZ képviselői nemet mondtak, a javaslat csak úgy ment át, hogy igennel szavaztak rá az ellenzéki Liberális Demokrata Párt képviselői is. Az intézkedés nem csak a magyarokat érinti hátrányosan: voltak a megszálló csapatok katonái között Szerbiában élő bolgárok, illetve bánáti németek is.
Martonyi János külügyminiszter a közelmúltban belgrádi látogatásán egyértelműen ahhoz a feltételhez kötötte Szerbia uniós csatlakozásának magyar támogatását, hogy a törvényjavaslatot ne fogadják el az eredetileg tervezett, a vajdasági magyarokat diszkrimináló módon. Amikor ez mégis megtörtént hétfőn, Németh Zsolt külügyi államtitkár másnap bekérette a budapesti szerb nagykövetet a Külügyminisztériumba, és közölte vele: a magyar kormány álláspontja szerint az elfogadott törvény nem közelíti, hanem távolítja Szerbiát az Európai Uniótól. A szerb kárpótlási törvény nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek ahhoz kellenek, hogy Szerbia megkapja az Európai Unió tagjelölti státuszát.
A VMSZ közben felszólította Borisz Tadics szerb elnököt, hogy ne írja alá és ne hirdesse ki az elfogadott törvényt, amelyen még lehet módosítani, ha visszakerül a parlament elé. Pásztor Bálint szerint az új törvény a szerb alkotmány több rendelkezésének is ellentmond, ezért ha az elnök nem tesz eleget a felhívásuknak, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A VMSZ képviselője hangsúlyozta: az új kárpótlási törvény ellentétben áll az érvényes rehabilitációs törvénnyel is, amely lehetővé teszi, hogy egyéni kezdeményezésre mentesítsék a háborús bűnösséggel járó joghátrányok alól azokat, akiket bírósági döntéssel vagy anélkül, politikai vagy ideológiai indíttatásból kivégeztek, megfosztottak szabadságuktól, vagy más jogaikban megsértettek.
A gyakorlatban ez úgy folyik, hogy aki bizonyítani tudja, hogy hozzátartozója nem követett el háborús bűncselekményeket, az mentesül a megbélyegzés alól.
Pásztor Bálint az új törvény kapcsán azt is szóvá tette: nem tud arról, hogy a jelenlegi szerb hatalom a Hágában elítélt egyetlen szerb háborús bűnös, pláne a családtagjai, leszármazottai esetében vagyonelkobzást foganatosított volna. Pásztor szerint belpolitikai érdekek és egy hamis antifasiszta mítosz alapján született meg az a törvény, amely maga is megvalósítja a fasizmus egyik jellegzetességét, bizonyos etnikumok kollektív megbélyegzését, kirekesztését.
TANÁCS ISTVÁN
