Január derekán referendum
Igennel, vagy nemmel lehet szavazni az alkotmány módosításáról szóló dokumentumról
Valamivel több mint egy hónap múlva, 2022. január 16-án tartják meg a referendumot, amelyen a polgárok az alkotmány módosításáról dönthetnek. A szerbiai képviselőház, amely nemcsak a törvényhozó, hanem az alkotmányozó hatalmat is gyakorló szerv, a napokban az alkotmány olyan jellegű módosításait fogadta el, amelyek magukkal vonják a kötelezően megtartandó referendumot. A szóban forgó módosítások kizárólag az igazságügyi rendszer területét érintik, az alkotmány preambulumát – ez foglalkozik Koszovó státusával –, vagy az emberi és kisebbségi jogokat szabályozó fejezetet, beleértve a tulajdonjoggal kapcsolatos rendelkezéseket, semmilyen formában nem érintik.
A referendumot már a nemrégiben elfogadott referendumról és népi kezdeményezésről szóló új törvény mentén tartják meg, így az érvényesség szempontjából nem feltétel a korábbi részvételi küszöb – utóbbit a 2006-ban elfogadott alkotmány rendelkezései miatt az alkotmányozó referendum tekintetében el kellett törölni. „Da li ste za potvrđivanje Akta o promeni Ustava Republike Srbije?" (Támogatja-e a Szerb Köztársaság Alkotmányának módosítására vonatkozó dokumentum megerősítését?) – ez a kérdés szerepel majd január 16-án a szavazólapokon, utóbbira igennel és nemmel válaszolhatnak a választópolgárok. Az alkotmánymódosítást akkor tekintik a nép által megerősítettnek, amennyiben az urnákhoz járulók többsége támogatta azt.
A hatályos alkotmányt 2006. november 10-én hirdette ki a szerbiai képviselőház és ezzel lépett hatályba. Ezt megelőzően a parlament ugyanazon év szeptember 30-án elfogadta az új alkotmány javaslatát, majd a képviselőház elnöke másnap kiírta a népszavazást, amelyet október 28-án és 29-én tartottak meg.
A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) a referendummal összefüggésben csütörtökön ülésezett, ekkor dr. Ladóczki Gyula, a RIK tagjának elmondása szerint egyebek mellett elfogadták a vonatkozó cselekvési tervet. Emellett határoztak a szavazólap és az ellenőrzőlap színéről, előbbi fehér, utóbbi pedig szürkéskék színű lesz. Mint azt Ladóczki Gyula hozzátette, a szavazólapot a nemzeti kisebbségek nyelvén is elérhetővé teszik.
POSTÁS HOZZA A RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓT
A RIK pénteken szintén ülésezett, ám mivel Ladóczki Gyula ezt megelőzően nyilatkozott lapunknak, csak a tervezett napirendről tudott beszámolni. Mint az kiderült, a RIK az ülésen tervezte megvitatni az alkotmánymódosításról szóló tájékoztató témáját. Ebben tájékoztatják majd a polgárokat arról, hogy a képviselőház módosításokat fogadott el, vagyis, hogy mi a tárgya az alkotmánymódosításnak, amelynek megerősítéséről a polgárok dönthetnek.
– Mivel a referendum napján a polgárok a szavazólapon az igen és a nem válaszok közül választhatnak, a későbbiekben kiküldendő tájékoztatóból tudhatják meg, mi szerepel abban a dokumentumban, amellyel az alkotmányt módosítanák. Kétoldalas dokumentumról van szó, ebben többek között arról tájékoztatják a polgárokat, hogy a módosítás kizárólag az Alkotmánynak az igazságszolgáltatást szabályozó részére vonatkozik, valamint rámutatnak, hogy ezeknek a módosításoknak az egyik célja további biztosítékokat nyújtani az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának a tekintetében, külön kiemelik a bírói tisztség állandóságának az intézményét, de természetesen az ügyészségek tekintetében javasolt módosításokat is részletezik. Kiemelik, hogy az Alkotmány módosítása a jogállamiságnak egy további megerősítése. Miután a RIK elfogadja az említett tájékoztató dokumentumot, az megjelenik a hivatalos közlönyben, majd postázzák azoknak a polgároknak, akik a választói névjegyzékben szerepelnek. Tekintettel a törvényes határidőkre, a hónap második felében, december 20-a körül számíthatnak a tájékoztató érkezésére – taglalta Ladóczki Gyula.
A beszélgetés során arra is kitértünk, hogy a január 16-ai, vasárnapi szavazónap semmiben nem különbözik például a parlamenti, vagy a helyi választások napjától, mindenki 7 és 20 óra között szavazhat, azon a szavazóhelyen, amelyet az értesítőn feltüntetnek. Az egyetlen különbség, hogy a polgárok ezúttal egy szavazólapot kapnak és azon az igen-nem válaszok közül választhatnak, emelte ki a RIK tagja.
Az illetékes minisztérium csütörtökön arról tájékoztatta a polgárokat, hogy érdemes idejében ellenőrizniük, szerepelnek-e a választói névjegyzékben, illetve az abban feltüntetett adataik pontosak-e. Azzal kapcsolatban, hogy erre miért van szükség, hiszen a választói névjegyzékbe automatikusan bejegyzik a választójogot elnyerő polgárt, Ladóczki Gyula kiemelte: ha ritkán is, de hiba előfordulhat. Valójában csak akkor célszerű megejteni az ellenőrzést, ha valaki lakóhelyet változtatott, egyik helyi önkormányzatból a másikba költözött. Ezt elektronikusan, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium honlapján a személyi szám segítségével, vagy személyesen, a helyi önkormányzatok közigazgatási hivatalaiban tehetik meg. Ha valaki ellenőrzi adatainak pontosságát, egyúttal akár azt is ellenőrizheti, hogy szerepel-e a külön, kisebbségi választói névjegyzékben, hiszen ebbe nem írják be automatikusan az érintett polgárokat, 2022-ben viszont nemzeti tanácsi választások esedékesek, ezen pedig csak az vehet részt, aki szerepel közössége választói névjegyzékében, jegyezte meg Ladóczki Gyula.
A GYAKORLAT LESZ A FÜGGETLENSÉG TESZTJE
A parlament által elfogadott módosítások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az igazságügyi rendszer hatékonyabb, a bíróságok pedig függetlenebbek legyenek, ám adott esetben a gyakorlat mutatja majd meg, hogy ez valóban így lesz-e, emelte ki lapunknak nyilatkozva dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője, utalva ezzel a parlamenti felszólalásában hangsúlyozottakra.
– Tekintettel a napjainkat meghatározó sajátosságokra és folyamatokra, nem vagyok biztos abban, hogy a szerbiai képviselőház, mint népképviseleti szerv, a bírák megválasztásának a folyamatából való kizárásával a bíróságok automatikusan függetlenek lesznek. Az, hogy a bírói hatalom mennyire független, vagy éppen nem az, nem kizárólag attól függ, hogy a képviselőháznak e tekintetben vannak-e hatáskörei. A joguralom olyan terminológiává vált, amellyel bizonyos országokat fegyelmezhetnek. Ezt Lengyelország, Magyarország és az EU egyéb államainak példája is szemlélteti. Természetesen vitathatatlan, hogy a bírói hatalomnak függetlennek kell lennie. A VMSZ alapítása óta a liberális alkotmányos demokrácia és a joguralom alapelveit képviseli, így kizárólag arra szerettem volna rámutatni, hogy a dolgok sajnos valamelyest összetettebbek, és nem vagyok biztos abban, hogy a szerbiai képviselőház a bírák megválasztásának a folyamatából való kizárásával a bíróságok függetlenségével kapcsolatos helyzet a tíz évvel ezelőtti, vagy a korábbi helyzethez képest jobbá válik. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács és az EU részéről jellemző elvárások némelyike meglehetősen képmutató, hiszen az EU-nak van olyan tagállama, amelyben a bírákat a végrehajtó hatalom választja meg. Emlékeztetnék, hogy Szerbiában a bírósági határozatokat a nép nevében hozzák meg, ebből a szempontból elgondolkodtató, hogy a népképviseleti szervet eliminálnák a bírák megválasztásának a folyamatából. Fontosnak tartom kiemelni, mindenképpen jó, hogy a bírói tisztség állandósága abszolút fontosságot élvez, mint ahogyan az is, hogy nem lesz újraválasztás, vagy hároméves mandátum. Szavazóinknak és szimpatizánsainknak azt üzenjük, hogy vegyenek részt az ország legmagasabb rangú jogi aktusának a módosításáról szóló referendumon, hiszen a szuverenitás a polgároktól ered, és támogassák az alkotmánymódosítást – foglalta össze Pásztor Bálint.
A továbbiakban a frakcióvezető ismét abbéli reményének adott hangot, hogy belátható időn belül újabb alkotmánymódosítást ejtenek meg, részben azoknak a terminológiai hibáknak és logikátlanságoknak az okán, amelyek miatt a legelismertebb alkotmányjogászok némelyike a hatályos, tizenhatodik alkotmányt Szerbia eddigi „legírástudatlanabb" alkotmányának minősítette, részben pedig azért, mert az emberi és kisebbségi jogokat szabályozó fejezetet hiányosságok jellemzik. Emellett a VMSZ ebben a kontextusban a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreinek a kiszélesítését támogatja, tette hozzá Pásztor Bálint.
A VMSZ frakcióvezetője szerint jó, hogy az alkotmánymódosítás folyamatába bevonták a jogászvilág képviselőit, beleértve ebbe az alkotmányjogászokat is, ez a jelenleg még hatályos alkotmány elfogadását megelőzően nem volt így.
PESEVSZKI EVELIN
