Ismét lesznek kétnyelvű anyakönyvi kivonatok
Azokban az önkormányzatokban igényelhető a kétnyelvű dokumentum, amelyekben valamelyik nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van
Néhány napon belül ismét igényelhetőek lesznek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok, jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökét az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium arról tájékoztatta, hogy körlevelet küldtek azon önkormányzatok közigazgatási vezetőinek, amelyekben valamelyik nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van. Születési-, házassági- és halotti anyakönyvi kivonat is elérhető lesz magyar nyelven is.
- Elhárultak azok a technikai akadályok és technikai jellegű jogi akadályok, amelyek az elmúlt hónapokban a kétnyelvű dokumentumok kiadását nem tették lehetővé. A probléma az idei év elején alakult ki. A tavalyi év végén változott az anyakönyvekről szóló törvény, nem a nyelvhasználati rész, hanem annak más pontjai. Emellett műszaki újításokat is bevezettek, ami miatt technikai problémák jelentkeztek. Erre hónapokkal ezelőtt reagáltunk, s azt ígértük, a probléma meg fog oldódni. Ez most meg is történt – mondta a VMSZ elnöke.
Pásztor István köszönetet mondott Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszternek, valamint Dejan Đurđevićnek, a Köztársasági Jogalkotási Titkárság igazgatójának a konstruktív együttműködésért a probléma megoldása terén.
Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője a sajtótájékoztatón azt mondta, újra bebizonyosodott, hogy miért fontos a kormánykoalíció részének lenni, hisz ez egy jogi, technikai, de ugyanakkor politikai kérdés is volt.
- Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy nem a törvény módosítása hatott ki negatívan erre a kérdésre. A törvény módosításával hálózatba kötötték az összes anyakönyvi hivatalt az országban és ennek következtében a műszaki lehetőségek nem engedélyezték a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadását. A jogi vetület az volt, hogy az anyakönyvekről szóló törvény és a nyelvhasználatról szóló törvény rendelkezései nincsenek összhangban. Az első nem tiltja a kétnyelvű kivonatok kiadását, a második pedig azt a kötelezettséget irányozza elő, hogy az összes közokiratot, azokban az önkormányzatokban, ahol valamelyik kisebbségi nyelv is használatban van, azon a nyelven is ki kell adni. A Köztársasági Jogalkotási Titkárság igazgatója úgy foglalt állást, hogy a konkrét esetben a nyelvhasználati törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az erről szóló, kötelező érvényű utasítást a napokban minden érintett önkormányzat meg fogja kapni.
Pásztor Bálint azt is elmondta, hogy még egy vonatkozása van az anyakönyvekről szóló törvénynek. Az idei év elejétől ugyanis a nemzeti hovatartozás az anyakönyvek részévé vált. Mindenki önkéntes alapon megvallhatja nemzeti hovatartozását. A részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósítása könnyebbé válik, hisz világossá válik, hogy ki milyen nemzetiségű. A képviselő azt is elmondta, hogy utólag is nyilatkozhatunk nemzeti hovatartozásunkról és akkor ezt kötelezően bevezetik az anyakönyvbe.
Pásztor Bálint emlékeztetett, hogy a részarányos foglalkoztatás kérdésével is hosszabb ideje foglalkoznak:
– Most már elég sok eredmény van e tekintetben, hiszen számos jogszabály módosult. Az első lépés az volt valamikor négy-öt évvel ezelőtt, hogy az állam nyilván kezdte tartani a foglalkoztatottakra vonatkozóan a nemzeti hovatartozással kapcsolatos adatokat. A közszférában történő foglalkoztatást szabályzó törvény is módosult, első lépésben az önkormányzati és tartományi hivatalnokokról szóló törvény, azt követően a közszolgálatokról szóló törvény, ahová az oktatási-, egészségügyi-, szociális- és kulturális intézmények és az azokban foglalkoztatottak tartoznak. Azt követően az állami hivatalnokokról szóló törvény, tehát az országos, köztársasági, központi állami szervekben foglalkoztatottakról szóló törvény, illetve az állami ügynökségekről szóló törvény. Tehát mindezekben az állami, tartományi és önkormányzati szervekben foglalkoztatottakra a részarányos foglalkoztatásnak a kötelezettsége vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy mindezeken a munkahelyeken, amennyiben egy magát magyarnak és egy magát a többségi nemzethez tartozónak valló személy jelentkezik egy pályázatra, és azonos képesítéssel rendelkeznek, akkor a magát kisebbséginek vallót kell alkalmazni. Ez igazából akkor fog majd átütő jelleggel javítani az arányokon, amikor eltörlik a létszámstopot – mutatott rá Pásztor Bálint.
Pásztor István hozzátette, hogy a törvények most már lehetővé teszik a részarányos foglalkoztatást, de most jön a kérdés nehezebbik része, a törvények alkalmazása. Az elkövetkező években sokat kell ezen dolgozni, s ebből sok feszültség is származhat majd. Nagy feladat lesz az is, hogy legyenek képzett, versenyképes magyar szakemberek, akiket például a városi közigazgatásokban alkalmazni tudnának. Ez az elkövetkező időszak egyik fő feladata, mondta a pártelnök.
NÉMETH ERNŐ