Indulatoktól fűtött parlamenti vita a Koszovó-határozatról
A szerbiai parlament már több, mint nyolc órája vitázik a Koszovóról szóló határozat javaslatáról. Az ülés többször is megszakadt, s megtörtént az is, ami eddig még soha, nevezetesen, hogy a kormány a parlamentben tartotta meg rendkívüli ülését.
Annyi bizonyos, hogy a határozatot nem fogja támogatni a Liberális Demokrata Párt (LDP), a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Szerbiai Demokrata Párt (DSS), míg a támogatását jelezte a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és az Egységes Szerbia (JS), továbbá a nyugdíjasok pártja (PUPS), a Szerbiai Egyesült Régiók (URS), a Szerbiai Szociáldemokrata Párt (SDPS), a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) és a VMSZ. A Demokrata Párt (DS) frakcióvezetője, Borislav Stefanović azt mondta, pártja csak abban az esetben támogatja a határozatot, amennyiben a szerbiai kormány törli a január 9-ei ülésén elfogadott Koszovó-platform titkossá minősítését.
A Vajdasági Magyar Szövetség támogatni fogja a Koszovóról szóló határozatot, mindenekelőtt Tomislav Nikolić és Ivica Dačić szerb elnök illetve kormányfő új politikája és bátorsága miatt, valamint azért, mert – ahogyan Pásztor Bálint fogalmazott – ez a valósággal való szembesülés kezdete.
“Nem a szöveget támogatjuk, hanem az új politikát és bátorságot és a realitásokkal való szembesülést. Teljes mértékben támogatom a koszovói szerbek autonómiájának elképzelését is, noha ennek nem minden részlete világos”, mondta Pásztor a szerb parlamentben.
Pásztor Bálint hangsúlyozta, a VMSZ a határozat támogatásával a további nyitást kívánja segíteni, s kiemelte, fontosnak tartja, hogy a határozat megfelelő teret hagy a kompromisszumos döntések meghozatalára is. A VMSZ számára – magyarázta Pásztor – különösen fontos, hogy a dolgok menete megváltozott az elmúlt hat hónap során, mindenekelőtt az államelnök, de a szerbiai kormány részéről is.
“Ha valaki megérti a szerbeket ezekben a nehéz pillanatokban, akkor a magyarok megértik, mivel Magyarország 1920-ban elveszítette területének egy részét és azóta a magyarok egyharmada Magyarország határain kívül él. Noha tisztelem Szerbiát, mint az államot, amelyben élünk, több emberöltő kell ahhoz, hogy a sebek begyógyuljanak, ha ez egyáltalán lehetséges és ezt a legnagyobb jóindulattal mondom”, fejtette ki Pásztor.
(Telegraf, Blic)
