Identitását vesztheti Szabadka a városmag új szabályozási terve miatt
Közvitát tartottak a nagy felháborodást keltett dokumentumról
Szabadka belvárosának új részletes szabályozási terve nem egészében tekint a belvárosra, nem védené annak teljes arculatát, hanem csak néhány épületre koncentrál. Éppen ez a baj vele, szűrhető le a kedd délután, a városháza nagytermében megtartott közvitán elhangzottakból.
Az úgynevezett 2-es övezet részletes szabályozási tervéről van szó. Ez az övezet a Makszim Gorkij utca, a Matija Gubec utca, a Fasizmus áldozatainak a tere, a Žarko Zrenjanin utca, a Zsinagóga tér, a Dimitrije Tucović utca és a Strossmayer utca által határolt városrészt foglalja magába, pontosabban az ezen utcák által határolt öt tömböt.
Amikor néhány hete napvilágot látott a szabályozási tervezet, s a helyi sajtó foglalkozni kezdett vele, nagy felháborodást keltett az elképzelés, hisz a dokumentum engedélyezné a belvárosi épületek nagy hányadának a lerombolását. A védett övezet öt utcájában az épületek legalább fele lebonthatóvá válna. A városházától mindössze 30 méterre lévő Petar Drapšin, közismert nevén Gombkötő utcában pedig az épületek 90 százalékát le lehetne bontani, amitől teljesen megváltozna a hangulatos utca arculata.
Az illetékesek március 9-éig fogadták írásban a véleményeket, összesen 26 érkezett be. A keddi közvitán a véleményeket megfogalmazók élőszóban is elmondhatták kifogásaikat, amire azonnal választ is kaptak, illetve megtudhatták, hogy elfogadja-e a javaslataikat az illetékes bizottság.
Voltak szakmai vélemények, mint például a Vízművek szakemberei által megfogalmazott állásfoglalás, miszerint a különféle objektumok tervezésekor figyelembe kell venni a vízáteresztő rétegek mélységét. Az elmúlt időszakban erre nem figyeltek, s nagyobb esőzések esetén villámárvizek alakulnak ki a legszűkebb városközpontban is.
Több polgár és szervezet beadványával azt szerette volna elérni, hogy a városkép megmaradjon olyannak, mint amilyennek az elmúlt másfél évszázadban kialakult. Ne lehessen többszintes épületeket felhúzni, maradjon meg az épületek mostani maximális magassága. A gimnázium és a zsinagóga közelében nem lenne szabad többemeletes tömbházak építését engedélyezni, mert teljesen tönkre tennék a látképet. Polgári javaslat volt az is, hogy vegyék figyelembe, hogy a Szabadkához hasonló nagyságú városok, illetve a kisebbek is, hogyan őrzik épített örökségüket. Volt olyan vélemény, amely szerint ez a terv az egyik legrosszabb, amit eddig kidolgoztak, hisz egyáltalán nem vették figyelembe Szabadka sajátosságait. Megvalósítása esetén fennáll a veszélye, hogy Szabadka teljesen elveszti identitását.
A beérkezett vélemények nagy részét elvetették azzal a magyarázattal, hogy a 26 megjegyzés legalább fele hasonló megoldásokat javasol, így felesleges mindet elfogadni és figyelembe venni, de a végső döntéseket a beadványok sorsáról az illetékes bizottság egy zárt ülésen hozza majd meg.
Az illetékesek magyarázata szerint minden parcellát külön vizsgáltak, hogy a legjobb megoldások születhessenek meg az adott épületekre vonatkozóan. Minden törvényes előírást figyelembe vettek. Azt akarják, hogy a város az itt lakók számára élhetőbb, a turisták számára látványosabb legyen. Tervben van egy mélygarázs építése is 100 parkolóhellyel, amely fölött üzlethelyiségek létesülnének. A mélygarázs létrehozásának célja, hogy ennek köszönhetően ki lehessen bővíteni a belváros gyalogos- és zöldövezetét, magyarázták a több mint háromórás közvita során.
Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági képviselője, a városi képviselő-testület elnöke is felszólalt a vitában. Szerinte nemcsak az illetékes bizottságnak és a szakmának kell, hogy döntő szava legyen, hanem a polgárok véleményét is figyelembe kell venni. Ő maga is úgy gondolja, hogy a belváros teljes képét kell megőrizni, nemcsak az egyes épületeket. Feltette a kérdést, a város legrégebbi utcája, az úgynevezett Gombkötő utca hogyan nézne ki, ha a földszintes épületek között felhúznának egy háromemeletes épületet is? Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is érvényben van a VKT egyik határozata, miszerint nem engedélyezik a város épített örökségének a rombolását. Kifejezte a reményét, hogy ez a terv ebben a formájában nem fog a városi képviselő-testület elé kerülni. A város érdeke, hogy Szabadka gazdasági központ legyen, s van elegendő telek a város más részein, ahol lakások épülhetnek, s ezért nem kell lerombolni a városmagot.
Pásztor Bálint – mint fogalmazott - jogászként azt állítja, hogy a terv nincs összhangban az érvényben lévő köztársasági törvényekkel sem. Az egyes épületek lerombolása pedig csak a végső megoldás lehet, ha már egyáltalán nincs más mód arra, hogy az adott objektumot felújítsák és megmentsék.
Az ülés előtt a politikus közösségi oldalán azt írta, hogy a VMSZ nem fogja hagyni, hogy Szabadka évszázados épített örökségét rövidtávú üzleti érdekek írják felül, mert Szabadka mindannyiunk otthona.
NÉMETH ERNŐ
