Huszonöt igazolatlan hiányzás a megengedett
A parlament összehangolta az oktatási kerettörvényt a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel
A szerbiai parlament a csütörtöki szavazónapon módosította az oktatási kerettörvény egyes rendelkezéseit. Az általános- és középiskolákban eddig a 35-nél több igazolatlan hiányzás számított súlyosabb szabálysértésnek. Ezen szigorítottak, s most már csak 25 tanóráról való ,,lógást” tolerálnak. Tehát 26 igazolatlan kimaradás esetén csökken magaviseletből az osztályzat. Eddig magaviseletből elsőtől hatodik osztállyal bezárólag leíró osztályzat volt, s csak hetedik és nyolcadik osztályban került számjegy a naplóba és a diákkönyvecskébe és került be ez az osztályzat az adott diák tanulmányi átlageredményébe. Ezentúl már hatodik osztálytól számít, hogy milyen osztályzatot kap valaki magaviseletből.
Az oktatási törvénybe bekerültek az egységes oktatási adatbázis létrehozásának feltételei, milyen célból milyen adatok kérhetők, ezek felhasználása, őrzése.
A pedagógusi állásra pályázók közül csak azoknál kell a pszichofizikai képességeik vizsgálatát elvégezni, akik bekerültek az esélyesek legszűkebb körébe.
A Vajdasági Magyar Szövetség több módosítási indítványt is benyújtott a szóban forgó jogszabályra, többek között annak érdekében, hogy végre megtörténjen a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel szükséges jogharmonizáció.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője megerősítette lapunknak, hogy a két törvény ezzel teljes mértékben összhangba került egymással.
– Megszűnt mindenféle jogi összeütközés. A jövőben bizonyos önkormányzatok politikai szándékaiktól vezérelve nem dönthetnek arról, hogy az oktatási kerettörvény, vagy a nemzeti tanácsokról szóló törvény rendelkezései a szimpatikusabbak-e számukra – magyarázta Pásztor.
Kérdésünkre, hogy a művelődési törvénnyel kapcsolatban szintén számíthatunk-e a közeljövőben erre a jogharmonizációra, a VMSZ képviselője igennel válaszolt és elmondta, hogy az illetékes miniszterrel, Predrag Markovićtyal, múlt szombaton egyeztettek ezzel kapcsolatban.
Abban maradtunk, hogy szeptemberben módosul a művelődésről szóló kerettörvény. Mi ennek a hétnek a végéig vállaltuk, hogy kidolgozzuk módosítási indítványainkat annak érdekében, hogy ez a jogszabály is teljes mértékben összhangba kerüljön a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel – nyilatkozta Pásztor.
Az MNT-nek vétójoga lesz
Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján gratulált a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a képviselőinek, hogy a Szerbiai Képviselőház elfogadta a VMSZ azon módosítási indítványait az oktatási kerettörvényre, amely végleg eltörölte az ellentmondásokat a kerettörvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény között, az iskolaszékek, valamint az igazgatóválasztásra vonatkozóan.
– Ettől kezdve teljesen világos, hogy az MNT három tagot ad az iskolaszékekbe minden olyan iskolában, amely kiemelt, vagy amelyben többségében magyar nyelven zajlik az oktatás. Megszűnt minden jogalapja az ezzel történő ellenkezésnek. Az igazgatóválasztás folyamatában pedig az MNT-nek vétójoga van, tehát nem véleményez, hanem kötelező egyetértési joga van – szögezte le az MNT elnöke.
P.E., dió
