Hosszú út előtt állunk

Vajon Szerbia folyamatosan egy helyben topog, vagy lassanként érzékelhető némi előrelépés a jelenlegi kormányzati intézkedések kapcsán? A többi között erről és más aktuális kérdésekről kérdeztük Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetőjét.

• Szomorú aktualitást ad a beszélgetésnek a Vergődő madár esete. Mi a VMSZ frakciójának hivatalos álláspontja erről a cselekedetről?

— Erre a sajnálatos és megdöbbentő eseményre mi nem tudunk egyszerűen csak színesfémlopásként tekinteni, mivel egyértelműen kegyeletsértő, illetve megalázó tettről van szó. Éppen ezért elvárjuk, hogy az állam legfelső vezetői is nyilatkozzanak az ügyben. Én egyébként október 31-én kérdést kívánok feltenni az emlékmű megcsonkításával kapcsolatban a miniszterelnöknek és a kormány első alelnökének. A kérdésfeltevés időpontja azért lényeges, mert a szerb parlament ügyrendje szerint a kormány tagjai minden hónap utolsó csütörtökén kötelesek válaszolni a képviselők kérdéseire. Remélem, ezt meg is teszik majd. Mi örömmel konstatáltuk, hogy ez év június végén a VMSZ és a Szerb Haladó Párt kezdeményezésére a szerb parlament elítélte a 44-45-ös magyarellenes atrocitásokat. Továbbá annak is örültünk, hogy a két ország államfői Csúrogon fejet hajtottak az ártatlan áldozatok emléke előtt. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a kormány saját ígéretének ellentmondva még mindig nem helyezte hatályon kívül három falu teljes magyar lakosságára vonatkozó kollektív bűnösség elvét. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem pusztán jogi, illetve technikai kérdés, hanem annál jóval több. A kedvező döntés elmaradása pedig rendkívül negatív üzeneteket hordozhat magában a jövőt illetően.

• Jelenleg a kormányt, az országot és a lakosságot a közszféra átalakításának terve, illetve reformja foglalkoztatja. Az előirányzott gazdasági intézkedések tulajdonképpen megszorítások sorát tartalmazzák. Valóban csődhelyzettől menekülhet meg az ország az intézkedések végrehajtásával? 

— Amikor a kormány nyilvánosságra hozta a gazdasági megszorító intézkedéseket, akkor mi azt mondtuk, hogy szeretnénk konkrétumokat is látni a reformtervezet kapcsán, nemcsak miniszteri sajtótájékoztatókból értesülni. Sajnos azóta több hét telt el, és még mindig nem érkezett semmiféle javaslat a parlamentbe. Így jelenleg csak feltételesen alakíthatunk ki ezekről a tervezett intézkedésekről álláspontot. Eddig hat intézkedésről beszélt a pénzügyminiszter. Ezek között vannak olyanok, amelyeket támogatni is tudunk. Magától értetődik, hogy az államnak takarékoskodnia kell a különféle áruk és szolgáltatások beszerzésekor, illetve hogy pozitív befektetői légkört kellene kialakítani országon belül. Vannak azonban olyan döntések, amelyek nem eléggé átgondoltak és kidolgozottak. Ebbe a kategóriába tartozik például a bércsökkentés kérdése a közszférában. Természetesen nem a parlamenti képviselők, miniszterek, illetve polgármesterek fizetését szeretném csorbítatlanul hagyni, hanem értetlenül állok azzal szemben: miért kellene csökkenteni az orvosok bérét, amikor a bankszférában dolgozókét meg sem adóztatják. De azt sem értjük, hogy miért kell az állami egyetemi karokon dolgozók fizetését csökkenteni, a magánegyetemek dolgozóiét pedig nem. Továbbá az sem világos, hogy miért nem adóztatják meg a 80-100 ezer dináros nyugdíjakat.

• A szerb kormány alelnöke nemrég tárgyalásokat kezdeményezett Szerbia jövőjéről a pártok képviselőivel. Miről szólnak ezek a megbeszélések?

— Eddig csak a Liberális Demokrata Párt elnökével találkozott Vučić alelnök az ellenzéki pártok képviselői közül. Amennyiben a VMSZ is meghívást fog kapni, akkor mi természetesen eleget teszünk a felkérésnek. Személy szerint egyébként mindenképpen jó ötletnek tartom a megbeszéléseket, mert csökkenteni, avagy betemetni kellene azt a hatalmas árkot, amely a pártok között tátong. Az elmúlt években ugyanis hiányzott mindenféle kommunikáció az ellenzéket és a kormánykoalíciót alkotó pártok között.

• A közeljövőben milyen fontosabb témák kerülnek napirendre a köztársasági parlamentben?

— Két fontosabb témát emelnék ki. Az egyik a bírósági hálózatról szóló törvény, amely egyebek között a bíróságok és ügyészségek székhelyéről fog szólni az igazságügyi törvénycsomag keretén belül. Mi az elmúlt másfél évben több alkalommal tárgyaltunk az igazságügyi minisztérium vezetőivel annak érdekében, hogy minél több magyarlakta településre kerüljön vissza az önálló bíróság. Ezeknek a tárgyalásoknak köszönhetően újra lesz bírósága Zentának és Óbecsének. De mi arra fogunk törekedni, hogy az érintett magyar települések száma gyarapodjon. A második téma a külföldiek földvásárlási lehetőségére vonatkozik. A következő hetekben indítványozni fogjuk, hogy akadályozzák meg a külföldieket abban, hogy már 2017 szeptemberétől szabadon, a szerbiai állampolgárokkal azonos feltételekkel vásárolhassanak termőföldet. Azt gondoljuk ugyanis, hogy mindez a vajdasági magyar gazdák ellehetetlenítéséhez vezetne. Szeretnénk, ha kitolódna ez a bizonyos időszak és addigra a feltételek terén is változásokra kerülne sor.

TALPAI LÓRÁNT