Hogyan tájékoztassunk?
Az újságíró egyesületek szerint a tájékoztatási törvénytervezet veszélyezteti egyes médiumok fennmaradását
A szerb kormány csütörtöki ülésén fogadta el a tájékoztatási törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot. A szóban forgó törvényjavaslat kapcsán az elmúlt napokban az ország számos újságíró egyesülete, illetve médiaszakember hallatta hangját. Az elhangzott vélemények között szinte nagyítóval kell keresni a pozitív hangvételű minősítést. Még a hatalmi koalíción belül is eltérően nyilatkoztak a törvénytervezetről.
A törvénytervezet leginkább vitatott rendeletei közül az egyik előírja, hogy az egész ország területén terjesztett lapok tulajdonosi tőkéjének 50 ezer eurónak kell lennie. A másik rendelet alapján pedig az ártatlanság vélelmének megsértése esetén a médiumnak egy, illetve hét napi eladott lapszámból származó bevételét, és a hirdetésekből származó bevételt kell büntetésként kifizetnie. Továbbá az adott médiumban megjelentekért felelős személy(eket)t, szerkesztőket 200 ezer dinártól 2 millió dinárig terjedő pénzbírsággal sújtanák. A művelődési minisztérium kitart amellett, hogy a törvénytervezetet a felelősségteljes és objektív újságírás megteremtésének érdekében készítették el. A minisztérium tegnapelőtti közleményében emellett leszögezték, nem vonják vissza egyik rendeletet sem.
A napokban a fővárosi médiumok szinte mindegyik főszerkesztője felszólalt a büntetések és egyéb rendeletek ellen. Az újságíró egyesületek pedig a törvényjavaslat szinte egyik rendeletét sem tartják elfogadhatónak. Lapunk maguktól az egyesületek illetékeseitől szerette volna megtudni, milyen véleményt alkottak a törvényjavaslattal kapcsolatban. Kérdéseinkkel felkerestük a Szerbiai Újságírók Független Egyesületét (NUNS), a Szerbiai Újságírók Egyesületét (UNS) és a Vajdasági Újságírók Független Egyesületét (NDNV).
A NUNS TÁMOGATJA A BÜNTETÉSEKET
A tájékoztatási törvényjavaslat okkal keltette fel ilyen mértékben a közélet és a szakma figyelmét, vélekedett Svetozar Raković, a NUNS főtitkára, aki hozzátette, a NUNS a szóban forgó törvénytervezet számos rendelete miatt elégedetlen.
– Először is, egy demokratikus államban a tájékoztatási törvénynek a legfontosabb jogszabályozások közé kellene tartoznia, egy ilyen fontos törvény esetében mindenféleképpen ki kellett volna kérni a szakma véleményét. Ez nem történt meg. Ezenkívül nem tartjuk helyesnek a napilapok kiadói számára előirányzott kötelező alapítói tőke nagyságát. A médiaházak egyébként is nehéz anyagi helyzetben vannak, a gazdasági válság idején pedig ez a rendelkezés szinte végzetes is lehet egyesek számára – mondja Raković.
Az ártatlanság vélelmének megsértése esetén meghatározott pénzbírság mértékével azonban egyetért a NUNS. Raković szerint igenis szigorúan kell büntetni az újságírói etikai kódex megsértőit. Rakić elmondta, hogy személyes értesülései alapján a művelődési minisztérium állítólag módosítani tervezi a törvényjavaslat egyes részleteit, tehát van esély arra, hogy a törvényjavaslat nem ebben a formájában kerül elfogadásra.
– Ha a módosításra mégsem kerül sor, az semmi jót nem jelent az ország médiaházai számára. A helyi médiumok léte különösképpen veszélyeztetetté válhat az újabb anyagi teher miatt. De a befolyásos és anyagilag biztosabb lábakon álló médiaházakban sem tekintenek rossz érzések nélkül a törvényjavaslatra – szögezte le Raković.
„A TISZTESSÉGESEK FOGNAK FULDOKLANI”
Az NDNV több okból kifolyólag bírálja a törvényjavaslatot, közölte lapunkkal Dinko Gruhonjić, az egyesület elnöke, aki elmondta, a művelődési minisztériumon belül már korábban létrejöttek úgynevezett munkacsoportok, melyeknek elismert médiaszakemberek is tagjai. Ezek a munkacsoportok közül egyik sem vett részt a vitatott törvényjavaslat elkészítésében, tette hozzá Gruhonjić, aki leszögezte, a törvénymódosítást nem szakemberek, hanem politikusok készítették, és ez minden hiba forrása.
– Aggodalomra ad okot a kötelező alapítói tőke és a büntetések összege is. Ezekkel a drákói pénzbírságokkal állítólag egyes belgrádi bulvárlapokat szeretnék megfékezni. Mi semmi esetre sem támogatjuk ezeket a lapokat, sőt, nem is lehet a sajtó soraiba sorolni ezeket a lapokat. Ugyanakkor, a bulvársajtó megfékezésének nem ez a módja. Ezek a lapok a kötelező alapítói tőke és a büntetések ellenére is fenn fognak maradni, hiszen hátterükben rendkívül gazdag emberek állnak – részletezte Gruhonjić, aki szerint a törvény valójában a tisztességesen működő médiumok létezését fogja ellehetetleníteni. Gruhonjić szerint a törvényjavaslat és a Vučić-féle tájékoztatási törvény között egyértelműek az összefüggések, éppen ezért félő, hogy ismét a sajtó befullasztására kerül majd sor.
A MÉDIA SZABADSÁGÁNAK KORLÁTOZÁSA
Ez egy megszorító törvény, amely rendkívül korlátozhatja a média-szabadságot Szerbiában, nyilatkozta lapunknak Nino Brajović, az UNS főtitkára. A törvényjavaslat elfogadása esetén erősödne az államhatalom szerepe és befolyása a médiában, szögezte le Brajović, aki szerint nincs rendjén, hogy a büntetések szinte 50-szer magasabbak mint eddig, Szerbia jogrendszere viszont nem működik. A jelenleg érvényben lévő tájékoztatási törvény szintén előír büntetéseket, ezeket azonban senki sem alkalmazza, hangoztatta Brajović, hozzátéve: az sincs rendjén, hogy a médiumok egyébként is nehéz anyagi helyzetét a kötelező tulajdonosi tőkével igázzák le még inkább.
– Az UNS egyedül a laptulajdonosok nyilvántartójának a létrehozását tartja helyesnek, valamint azt is támogatjuk, hogy a terjesztők a jövőben csakis alátámasztott gazdasági okokra hagyatkozva bonthatják fel a terjesztésről szóló szerződést a lapokkal – foglalta össze a törvényjavaslat az UNS számára elfogadható rendeleteit Brajović.
MÉG A HATALMI KOALÍCIÓ SEM BÓLINTOTT
Tegnap olyan hírek jelentek meg, hogy a tájékoztatási törvénytervezet elfogadása kérdéses, mivel a Szerbiai Szocialista Párt bejelentette, tartózkodni fog a szavazástól. Lapunk Pásztor Bálintot kérdezte a Vajdasági Magyar Szövetség álláspontjáról a szóban forgó törvényjavslattal kapcsolatban. A beszélgetés során megtudtuk, maga a Demokrata Párt sem támogatja teljes mértékben a javaslatot, vagyis módosítási indítványokat fognak erre vonatkozóan beadni. A VMSZ pillanatnyilag még nem szögezte le végleges álláspontját, erre a napokban fog sor kerülni, tudtuk meg Pásztortól.
– Egy nagyon érzékeny témáról van szó, ezért szeretnénk elmélyedni a kérdés részleteiben. Valamint csütörtökön szeretnénk hallani Nebojša Bradić művelődési miniszter indoklását a törvényjavaslat mellett. Egy azonban biztos: a minisztérium által benyújtott törvényjavaslat módosulni fog – nyilatkozta Pásztor Bálint.
PESEVSZKI EVELYN
