Határtalan kisebbségvédelem
Tizenharmadik alkalommal szervezett szakmai tanácskozást a Vajdasági Magyar Jogász Egylet
Hazai és külföldi előadók részvételével, Határtalan kisebbségi jogvédelem címmel szervezett Palicson a Vajdasági Magyar Jogász Egylet jogászkonferenciát. A palicsi Magyar Művelődési Központban megszervezett, a kisebbségi jogvédelem témájának szentelt tanácskozáson a kiemelt vendégek között köszöntötték Magyar Józsefet, Magyarország belgrádi nagykövetét, Csallóközi Esztert, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulját, Balogh Györgyöt, a Szabadkai Főkonzulátus konzulját, továbbá Sárközi Istvánt, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét és Szakállas Zsolt tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárt, a tartományi kormány alelnökét. A szervezők előadóként meghívták Mgr. Deli Andor európai parlamenti képviselőt, dr. Gyeney Laurát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét és a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatóját, Horony Ákost, Szlovákia kisebbségi kormánybiztosát, Kis Júlia ügyvédet, a kolozsvári Jogaink Egyesület elnökét, dr. Szemesi Sándort, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatói tanácsadóját és Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselőt.
A délelőtt kezdődő és kora esti órákban fejeződő rendezvény vendégeit köszöntve Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke emlékeztetett, hogy immár tizenharmadik alkalommal szervezték meg az egyesület hagyományos szakmai tanácskozását. Ezúttal 92 résztvevő regisztrált, annyian, mint eddig egyszer sem, jegyezte meg Nyilas Mihály, majd örömének adott hangot, hogy az okleveles jogászok mellett számos joghallgatót is köszönthet a hallgatóság soraiban. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézettel közösen szervezték meg a konferenciát, először, de biztosan nem utoljára, emelte ki Nyilas Mihály. Rámutatott, a tanácskozást azzal a céllal szervezték meg, hogy a szakma képviselői a kisebbségi jogokról, továbbá az idevágó jogszabályok megalkotásának, tökéletesítésének és betartatásának tekintetében jellemző küzdelemről beszélgethessenek. Az említett folyamatokban elsősorban a jogászoknak van feladata, illetve felelőssége, hangsúlyozta. Szavai szerint az előadóknak köszönhetően nemcsak a szerbiai, hanem az európai uniós, az anyaországi, a szlovákiai és a romániai tapasztalatokkal is megismerkedhetnek a résztvevők.
Dr. Gyeney Laura az egybegyűlteket köszöntve abbéli örömének adott hangot, hogy a tanácskozást éppen Palicson szervezték meg. Szavai szerint Palics elkezdte felidézni régi pompáját. Ahogy a fürdő összetöredezett mozaikjait össze lehet ragasztani, úgy a magyar közösséget is össze lehet tartani, ha van rá kellő akarat és elszántság, fogalmazott Gyeney Laura.
– Az, hogy mi most itt vagyunk, azt jelzi, hogy van kellő elszántság és akarat. A tanácskozás címe jól jelzi, hogy az összetartozás érzése, legalábbis részünkről, határtalan. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Kárpát–medencei magyarság széthullott. Ami még sajnálatosabb, hogy vannak olyan államok, amelyek egyelőre még nem vesznek részt az európai integráció határtalan projektjében. Ami viszont pozitív, hogy amíg Szlovákia esetében nem volt módunk rendszerszinten befolyásolni a Beneš-dekrétumok joghatását, addig most Szerbia esetében van politikai mozgásterünk. A koppenhágai kritériumok a kisebbségvédelmet a felvételi kritériumok közé sorolják – taglalta Gyeney Laura.
Dr. Pásztor Bálint rendkívüli egyetemi tanár közjogi, valamint jogelméleti tudományterületen és Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke ugyancsak köszöntötte a vendégeket, rámutatva, hogy a jogászkonferenciát az eddigiekben mindig patinás helyszíneken szervezték meg, aminek külön szimbolikája van. A palicsi Magyar Művelődési Központ az egyik legfontosabb közösségi tér Szabadkán és Palicson, de vajdasági szinten is meghatározó létesítmény, emelte ki. A politikai érdekképviselet mellett az is fontos, hogy a különböző szakmák magyar képviselői egyesületekbe tömörülve tartsák egymással a kapcsolatot és színvonalas szakmai előadásokat szervezzenek, fejtette ki. Hozzátette, csakis akkor lehet sikeres konferenciát szervezni, ha az adott egyesület által választott témák találkoznak a tagság elvárásaival, az idei jogászkonferencia tömegesség arra utal, hogy ez sikerült.
– A vajdasági magyar jogász közösség helyzete megkerülhetetlenül fontos, hiszen a politikai eszközökkel megvalósított eredmények csak annyit érnek, amennyit a mindennapokban meg tudunk valósítani a jogszabályi háttérként definiált rendszerből, legyen szó akár a részarányos foglalkoztatásról, vagy a Magyar Nemzeti Tanács létéről. Fontos, hogy minél több magyar ügyvéd legyen Vajdaságban, de az is jelentős, hogy legalább minimális szinten elkezdjük elérni az arányainknak megfelelő számokat az igazságügyben, valamint a közigazgatásban. Ettől jelenleg nagyon messze állunk. A jogászösztöndíjhoz kapcsolódó lehetőségrendszer talán már rövidtávon is garantálhatja az előrelépést – fogalmazott Pásztor Bálint.
A vonatkozó szerbiai jogi szabályozás tekintetében vízválasztót jelentett az ország tagsága az Európa Tanácsban (ET), hangsúlyozta előadásának bevezetőjében Mgr. Deli Andor okleveles jogász és európai parlamenti képviselő, ezt követően pedig az egypártrendszerben hatályos szabályozásról és gyakorlatról értekezett, rámutatva a célravezető megoldásokra, illetve jogintézményekre. A többpártrendszer bevezetését követő időszak kezdetén a kisebbségi jogi keret, illetve elsősorban a nyelvhasználati jogok vonatkozásában teljes leépülés volt jellemző, emlékeztetett. Miután Szerbia csatlakozott az ET-hez, a hazai jogrendbe bekerült a Nyelvi Charta, valamint a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, ezt követően pedig intenzív nemzeti jogalkotási folyamat vette kezdetét. A kétezres évek elején elfogadták az úgynevezett kisebbségi kerettörvényt, ez megalapozta a kollektív kisebbségi jogok területét, így 2009-ben megszülethetett a kisebbségi önkormányzatokról, azaz a nemzeti tanácsokról szóló törvény.
A folytatásban Deli Andor az európai uniós integráció folyamatával, illetve az uniós politikával összefüggésben értekezett a kisebbségi jogvédelem témájáról, ismét rávilágítva az unióban jellemző hozzáállással kapcsolatos kettőségekre, illetve hiányosságokra. Erre korábban sajtónyilatkozatában ugyancsak kitért, rámutatva: az őshonos nemzeti, etnikai, nyelvi kisebbségek sajnos nem szerepelnek az EU prioritásai között, illetve az uniós mozgástér, valamint a joganyag is rendkívül korlátozott. Hozzátette, ugyanakkor vannak bizonyos kisebbségi közösségek, mint amilyenek például a szexuális, vagy a nemi kisebbségek, ezekre különösen odafigyelnek.
Előadását Deli Andor annak hangsúlyozásával fejezte, hogy a jogi háttér, illetve a kisebbségi jogok érvényesítésének és védelmének vonatkozásban hatalmas szerepe van a politikai akaratnak. Az, hogy ma Vajdaságban kisebbségi önkormányzatiságról lehet beszélni, az elmúlt évek és évtizedek munkájának az eredménye, fogalmazott Deli Andor. Hozzátette, szimbiózisban tudott együtt mozogni a jog és a politika.
P.E.
