„Fontos számunkra a vajdasági magyarság sorsa”
A Vajdasági Magyar Szövetség bánáti kampánykörútja során Nagybecskerekre is ellátogatott dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a munkatársaival.
Elsőként a Tina menyasszonyiruha-szalonban jártak, ahol megtekintették Venczel Ida és családja magánvállalkozását, mely a ’80-as években az elsők között indult be Nagybecskereken, és az utóbbi időszakban több támogatással is segítették a fejlődését. Utána a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskolában tájékozódtak a beruházásokról.
— A Tina szalon harminckilenc éve működő vállalkozás, ami nemcsak itt, Becskereken sikeres, hanem egész Vajdaságból a csodájára járnak. Természetesen megvolt hozzá az ötlet, a vállalkozókészség, de a Prosperitati Alapítvány révén segítséget is kaptak a bővítéshez. A Sonja Marinković Általános Iskolában konkrét elképzelések vannak az épület felújítására. Ez egy nagyobb összeget igényelne, de Nagykikindán, az ottani általános iskolában is láthattuk, meg tudtunk mi 400 millió dinárt is mozdítani a tartományi költségvetésből, ha szükséges. Éppen ezért itt, Nagybecskereken is igyekszünk majd az iskolát felújítani, tornateremmel bővíteni. Most, hogy megalakult az új szerbiai kormány, bízom abban, hogy az ehhez hasonló projektumokat akár köztársasági költségvetésből is lehetne pénzelni — nyilatkozta dr. Pásztor Bálint.
Nagybecskereken csak a Sonja Marinković Általános Iskolában vannak magyar tagozatok. Tóth-Rimai Anasztázia igazgatónő elmondta, összesen 135 tanulója van az intézménynek, és emellett két kihelyezett tagozata is működik Szentmihályon és Lukácsfalván.
— Szentmihályon 46 a diákok száma, Lukácsfalván viszont összesen 11-en vannak az óvodásokkal együtt. Az idén Nagybecskereken elsős diákunk nem lesz, de jövőre 5 tanulóra számítunk. Szentmihályon 4 elsős iratkozott be, és Lukácsfalván 1 elsősre tudunk számítani. Iskolánk 1904-ben épült, az egyik része a fő épület, és később létesültek a melléképületek. Az első olyan volt akkoriban Nagybecskereken, amelynek volt tornaterme, most viszont nincs. Szentmihályon az iskolának van tornaterme, de azt csak az ottani diákok tudják használni.
A következő állomás a muzslyai Lehel Sportközpont volt, ahol mindegyik pályán aktívan edzettek a gyerekek, fiatalok. A politikusokat Puskás János koordinátor fogadta a sportvezetőkkel. Beszámolójában kiemelte, egy sikeres, határon átívelő pályázat megvalósítása is folyik a Lehelben.
— IPA-pályázatot nyertünk a leány-fociakadémiával Magyarországon. Ez azt eredményezi, hogy fel tudjuk újítani az öltözőket, és valójában megújítjuk a fűtést/hűtést, tehát egy olyan rendszert állítunk be, hogy a rezsiköltségek nullán lesznek. Saját önrészből kutakat fúrtunk, a kivilágítást is megoldjuk. Mivel a gyerekek meg a felnőttcsapatok is az elfoglaltságuk miatt az esti órákban tudnak edzeni, erre nagy szükség mutatkozik. A segédpályát is fel fogjuk újítani, és olyan elképzelés is van, hogy talán városszinten a női focicsapat fog itt helyet kapni. Nagy örömünkre a pályáinkon 90 körüli a gyerek száma. Kuriózum, hogy egy 2021-ben született kisfiú és kislány is focizik a sportiskolában. Nem számítottam bele a veteránokat, akik külön sportolnak, de ide járnak, és az 52 fős leány-kézilabdacsapat is itt működik a sportközpontban.
— A sport a nemzetpolitikának fontos eszköze, ezt számos példa bizonyítja a Vajdaságból is, és Magyarországról is — hangsúlyozta Pásztor Bálint. — Fontos az, hogy a magyar gyerekeknek legyen hol sportolniuk, és ezért lényeges, hogy a Lehel, amely most már több mint nyolcvanéves, az elmúlt években egy újabb lendületet tudott kapni, fejlesztések valósultak meg, mint például a műfüves pálya. De nemcsak a fociról van szó, hanem a kézilabdáról is, elsősorban a női kézilabdáról, és ha mindent összeadunk, a labdarúgókat, a kézilabdásokat, az első csapatot, akkor 170-180 gyerek, fiatal sportol itt napi szinten, vagyis az egész régiónak ez az egyik legfontosabb sportklubja.
A Muzslai Petőfi Sándor MME-ben megtartott közösségi találkozóra Közép- és Dél-Bánát településeiről érkeztek résztvevők, képviselők, akik az önkormányzati választáson indulnak. Egyikük a nagybecskereki listáról Sztojkó József, Nagybecskerek Városi Tanácsának VMSZ-es politikusa.
— Nagybecskerek Önkormányzatában az elmúlt mandátumban sok beruházást sikerült elvégeznünk. Például Erzsébetlakon, Lukácsfalván, sőt Muzslyán is az utak aszfaltozását oldottuk meg, most éppen folyamatban van a Muzslai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nyári színpadának a felújítása, amely szintén önkormányzati támogatásból valósul meg. A nagybecskereki oktatási intézmények szintén fontosak, hiszen ahol magyar nyelvű tanítás folyik, arra a VMSZ-es képviselők nagyon odafigyelnek, és megpróbálnak mindent megszerezni, hogy maga az oktatás folytonos legyen. De említhetném a szentmihályi iskolát, valamint az ottani egyesületeket is, melyeket támogattunk. Hogy ezt továbbra is folytatni tudjuk, nagyon fontos, hogy június 2-án mindannyian menjünk el szavazni, és karikázzuk be a Vajdasági Magyar Szövetség — Dr. Pásztor Bálint lista előtti számot — mutatott rá Sztojkó József.
A közösségi találkozón jelen volt Deli Andor leköszönő EP-képviselő, aki néhány szót szólt az egybegyűltekhez, valamint utódja, Vicsek Annamária is, aki a VMSZ képviseletében a Fidesz—KDNP listáján EP-képviselőjelölt.
— Az a helyzet alakult ki, hogy két választás van egyszerre a vajdasági magyar közösség számára. Egyrészt az önkormányzati választáson nagyon-nagyon fontos részt venni, hiszen nem mindegy, hogy a vajdasági magyarokat hány képviselő fogja a városi, községi önkormányzatokban képviselni. A másik pedig, ami szintén ugyanennyire fontos, az európai parlamenti választáson való részvétel, hiszen a Fidesz—KDNP listáján a Vajdasági Magyar Szövetségnek a jelöltje is jelen van, ami azt jelenti — mivel befutó helyen szerepelek —, hogy a vajdasági magyar közösségnek az elkövetkező öt évben is lesz képviselője az Európai Parlamentben — hangsúlyozta Vicsek Annamária.
A közösségi találkozó végén Pásztor Bálint zárógondolatait hallhattuk:
— Választási kampány van, de mi, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai nem csak a kampány alatt szoktunk a közösség tagjaival találkozni és beszélgetni, éppen ezért van az, hogy egész Vajdaságban, így a Bánátban is ilyen sok konkrét fejlesztési elképzelés tud megvalósulni. Mert amit a helyiek szeretnének, ahhoz mi megpróbálunk pénzt rendelni. Azonban ahhoz, hogy pénzt lehessen ehhez az elképzelésrendszerhez tenni, arra van szükség, hogy legyenek képviselőink. Ez a június 2-ai választásnak a tétje, és egészen biztos, hogy a bánáti magyar közösségnek az érdekeit a VMSZ-en kívül senki más az önkormányzatokban nem képviselte eddig sem, és nem fogja képviselni a jövőben sem. Ezért nem mindegy, hogy mennyi képviselője lesz a június 2-ai választásokat követően az önkormányzatokban a Vajdasági Magyar Szövetségnek. Az pedig, hogy ennyi időt töltünk itt, Bánátban a kampány során, azt bizonyítja, hogy fontos a számunkra a bánáti magyarságnak a sorsa. Nem kizárólag a tömbben lévő önkormányzatokra összpontosítunk, nem kizárólag azokra az önkormányzatokra, amelyekben esélye van a Vajdasági Magyar Szövetségnek nyerni, hanem azokra is, ahol egy-két-három-négy képviselőnk lehet, hiszen nagyon nem mindegy, hogy kettő lesz-e, vagy három — hallottuk Pásztor Bálinttól, a VMSZ elnökétől a muzslyai közösségi találkozón.
KÓNYA-KOVÁCS OTÍLIA
