Felvételi nélkül az egyetemre?
Előkészületben van három oktatási törvény, emellett Szerbia oktatásfejlesztési stratégiája – Az új középiskolai törvény legnagyobb újdonsága az általános és a szakmai érettségi vizsga – Az általánossal egyenes az út az egyetemekre, a szakmaival pedig csak meghatározott szakon belül lehet iratkozni
Csaknem húsz év után Szerbia új oktatásfejlesztési stratégia, valamint új általános iskolai, középiskolai és felnőttképzési törvény meghozatalán fáradozik. Várhatólag még e hónapban nyilvánosságra hozzák a törvénytervezeteket, azután előreláthatólag az év végéig, vagy a jövő év elejéig a törvényeket is meghozzák. A stratégia elvben nyilvános kellene, hogy legyen, de mégsem az, mivel még nem hangolták össze a törvényekkel. Mindebből kifolyólag természetes, hogy a találgatás megkezdődött: vajon az új előírások lehetővé teszik-e a távtanulást, az internet elsődleges szerephez jut-e, megmaradnak-e a felvételi vizsgák, a diákok választhatnak-e tantárgyakat, stb.
Az oktatásügyi minisztériumból kiszűrődő adatok szerint három oktatási törvény már nagyon közel áll ahhoz, hogy képviselők elé kerüljön, erre feltehetőleg még februárban sor kerül. A stratégia ugyanakkor csak ebben a hónapban kerül közvitára, vagyis igen hajmeresztő módon később kerül elfogadásra, mint azok a törvények, melyeknek valójában alapul kellene szolgálnia.
Az általános iskolát illetően az egyik legnagyobb újdonságnak számít a távtanulás lehetősége, amit a törvényhozó elsősorban beteg gyermekek, vagy az iskoláktól távol élő diákok oktatása esetében tart indokoltnak. Annak ellenére, hogy még mindig sokan ellenzik ennek a korosztálynak az ilyenfajta oktatási módszerét, a stratégia rugalmasan kezeli a kérdést, miszerint az adott körülmények diktálják a döntést. Ugyanez a stratégia például az egy váltásban történő oktatás szorgalmazását is magában foglalja, mint ahogyan azt az intést is, hogy az általános iskolás korú gyerekek heti terhelhetősége nem lépheti túl a 26–28 órát hetente, az alsós korosztálynál pedig a 18–22 órát. Végül az „adott körülmények” között dől el a lefektetett elvek fenntarthatósága.
A törvény kidolgozói között a középiskolai törvény előkészítése okozott legtöbb fejtörést – állítja Zoran Kostić, az oktatásügyi minisztérium középiskolai, szakmai-pedagógiai felügyelet kérdésében illetékes miniszterhelyettese. Kijelentése szerint az általános és szakmai érettségi vizsga dilemmája eldőlt, különválasztják őket, a vizsga programját azonban csak akkor tudják összehangolni a stratégiával, ha az elkészül. Miodrag Sokić a belgrádi Gimnáziumok Fórumának elnöke szerint az érettségi kérdése kulcsfontosságú szerepet játszott a középfokú oktatást megrendszabályozó, még készülő törvényben, vagyis új törvényre is az érettségi megváltoztatása miatt volt szükség. A legfontosabb változás e téren tehát az lesz, hogy a végzős gimnáziumi tanulók általános érettségit tesznek, miután nem kell felvételi vizsgát tenniük az egyetemre. Egyes egyetemi karok, mint pl. a Művészeti Akadémiák bizonyosan a továbbiakban is előszűrés után választják ki hallgatóikat, de a karok többsége elfogadja majd a gimnáziumi és a szakközépiskolákban tett érettségit. A cél az, hogy a gimnáziumokból egyenes út vezessen az egyetemi képzés felé. A szakközépiskolai tanulók előtt sem csukódnak be az egyetemi karok ajtajai. Ezekben a tanintézményekben a tanulók szakmai érettségi vizsgát tesznek, amivel lezárhatják tanulmányaikat, de az nem fog „automatikus belépőt” jelenteni a felsőfokú intézmények valamelyikébe. Amennyiben egy szakközépiskolai diák egyetemre akar iratkozni, általános érettségit is kell tennie, de csak abban az esetben, ha nem az adott szakon folytatja tanulmányait. Sokić értelmezése szerint tehát aki egészségügyi középiskolából gépészeti karra kíván iratkozni, általános érettségi vizsgára kényszerül, ám gépészeti középiskolából a szakmai érettségi is elegendő lesz ahhoz, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait.
Az új törvény ezenkívül erősíti a középiskolák nevelői szerepét, szorgalmazza a gimnáziumokban a választható tárgyak bevezetését, az iskolákat arra kényszeríti majd, hogy pótvizsgáztatás előtt az adott tantárgy évi óraszámának mintegy 10 százalékát kell újra a tanulókra fordítani pótoktatás keretében, ezenkívül elektronikus napló- és adatvezetést irányoz elő.
A készülő törvények kérdésében a szakszervezetek is megszólaltak, az Unió például sérelmezi, hogy a törvény nem teszi kötelezővé a középiskolát, ezenkívül zavarosan határozta meg az érettségi fogalmát, és továbbra sem szavatolja semmi, hogy egyes osztályokban nem ül majd akár negyven diák is. Kimaradt továbbá a választható tárgyak előadóinak státusa, a testi-szellemi fejlődésben hátrányos helyzetben levő tanulók helyzetének definiálása, és sok más létfontosságú kérdés tisztázása.
A felnőttek oktatásával kapcsolatosan feltűnő, hogy Szerbiában nem létezik idevágó törvény, ezért a jövőben törvény írja majd elő a legalapvetőbb rendelkezéseket is, például azt, ki foglalkozhat felnőttképzéssel (általános és középiskolák, valamint olyan közvállalatok, amelyek alapvető tevékenységéhez hozzátartozik az oktatás), milyen formában lehet felnőttek képzését megszervezni (előadások, tanfolyamok, szemináriumok, műhelymunkák, fórumok, tanácskozások és mások).
A szakszervezetek, és más szakemberek ugyanakkor leszögezik, hogy mindehhez, vagyis az oktatás színvonalának, és a diákok tudásszintjének emeléséhez nem elegendőek csak csupán az új előírások, hanem széleskörű támogatást – beleértve emberi és anyagi ráfordítást –, kell biztosítani hozzá.
Huszonkilenc módosítási indítvány
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője elmondta, hogy a készülő általános iskolai, a középiskolai, a felnőttképzésre vonatkozó és a tankönyvtörvény kapcsán összesen 29 módosítási indítványt terveznek benyújtani, amelyeket a tartományi oktatási titkársággal és a Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködve alakítottak ki.
– Ezeket az indítványokat három csoportba lehetne sorolni. Egyrészt szakmai és jogtechnikai módosítások, a másik kategóriába azok tartoznak, amelyek a törvényjavaslat szövegét a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel vagy az oktatási kerettörvénnyel hangolnák össze, és ezek az indítványok a nemzeti tanácsok hatásköreire vonatkoznak, az indítványok harmadik csoportja pedig a hatásköri törvénnyel hangolná össze ezeket a törvényjavaslatokat és Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreire vonatkoznának az oktatás területén – hallottuk a képviselőtől, aki néhány módosítási javaslatukról is szólt.
– Az általános iskolákról szóló törvénnyel kapcsolatban az egyik indítványunk az oktatás nyelvére vonatkozik: pontosítanánk, hogy milyen körülmények között folyhatna két nyelven az oktatás azon diákok esetében, akik valamely nemzeti közösséghez tartoznak. Továbbá milyen eljárásban kerülne a 15 főnél kevesebbet számláló tagozatok megnyitása a kisebbség nyelvén. Ehhez kapcsolódik az az indítvány, amely azt szabályozná, hogy az ilyen esetekben megkapott osztálynyitási engedély négy évre vonatkozzon, elsőtől negyedik osztályig és ötödiktől nyolcadik osztályig. Az általános iskolákról szóló törvényjavaslat teljesen figyelmen kívül hagyta a nemzeti tanácsok azon hatáskörét, miszerint alapítói jogokkal rendelkeznek. Az általános és középiskolai törvényre egyaránt vonatkozik, hogy az anyanyelvápolás választható tantárgy legyen. A nemzeti tanácsnak legyen hatásköre a záróvizsga anyagának a kidolgozási folyamatában.
– A középiskolákról szóló törvény esetében többek között a különböző típusú érettségi vizsgákról van szó. Azt javasoljuk, hogy ha az adott nemzeti közösség nyelvén történik az érettségizés, akkor a nemzeti tanácsnak legyen hatásköre az érettségi vizsgák programjának a meghatározásakor.
– A tankönyvtörvény esetében szintén a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel hangolnánk össze bizonyos javaslatokat. Azon tankönyvek használata, amelyeket egy adott nemzeti közösség anyaországában adtak ki, a nemzeti tanács megindokolt javaslatára történjen, a jóváhagyás a tartományi oktatási titkárságban történne.
– A felnőttképzési törvényre vonatkozóan a módosítási indítványok bizonyos szakmai, jogtechnikai részleteket szabályoznának, például, hogy a felnőttképzésben részt vevők diplomáját két nyelven, illetve idegen nyelven is ki lehessen adni. Fontos elmondani, hogy nem elsősorban az esti iskolákról van szó (amikor a felnőtt korúak befejezik az általános iskolai tanulmányaikat), hanem az átképzési lehetőségekről.
– Továbbra sem világos, hogy a parlament ebben az összetételben össze tud-e még ülni, de a VMSZ úgy gondolja, hogy meg kellene találni annak a módját, hogy ez megtörténjen még ebben a ciklusban és a törvények elfogadásra kerüljenek. Tavaly sikerült az oktatási kerettörvényt összhangba hozni a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, többek között ennek köszönhetően nyerhette meg például az MNT a zentai önkormányzat ellen a közigazgatási pereket, mert megszűnt az összeütközés a két törvény között. Ezek a fontos törvények is – a mi módosítási indítványaink elfogadása esetén – összhangban lennének az oktatási kerettörvénnyel is, a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel is és a Vajdaság hatásköreit szabályozó törvénnyel is, és megfelelő keretet jelentenének a magyar nyelvű oktatás továbbfejlesztése szempontjából – magyarázta Pásztor Bálint.
N-a, t.r.
