Elkészült a Szabadkai Városi Könyvtár új épületszárnya
Megalapításának 130. évében új szárnnyal bővült a Szabadkai Városi Könyvtár épülete, a három emelet olvasótermeknek ad majd helyet. A beruházás értéke 800 ezer euró volt, amit a magyarországi Bethlen Gábor Alap biztosított.
Az új épületrészt hétfőn megtekintette Pásztor István, a tartományi parlament elnöke, Stevan Bakić szabadkai polgármester, dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke, illetve Hajnal Jenő, az MNT elnöke.
A Szabadkai Városi Könyvtárat Iványi István főgimnáziumi tanár, a város monográfusa alapította 1890-ben, akkor fogalmazták meg a könyvtár alapszabályát, majd 1894-től Szabadkai Közkönyvtár és Múzeum lett az új intézmény neve.
A 130. jubileumi év nehéz kihívások elé állított mindenkit, de a járvány ellenére mégis sikerült megvalósítani, hogy a szabadkai városi könyvtár épülete mintegy 400 négyzetméteres területtel bővüljön, azaz az olvasótermekkel és az udvarral, mondta köszöntőjében Dragan Rokvić, a könyvtár igazgatója. Ugyancsak a 130. évfordulóra készült el az intézmény történetét bemutató 700 oldalas monográfia, ami gazdag bibliográfiát is tartalmaz.
Dragan Rokvić elmondta, hogy amellett, hogy könyveket kölcsönöznek, restaurálással és konzerválással is foglalkoznak az 500 ezer kötetnek helyet adó épületben. E tevékenységek végzéséhez is lesz majd a jövőben elegendő helyük, illetve kiemelte, hogy az olvasótermekben számítógépek is helyet kaptak, de a berendezés is modern és funkcionális.
A beruházás megvalósulása Magyarország Kormányának, illetve Pásztor Istvánnak és Hajnal Jenőnek köszönhető, emelte ki az igazgató.
Živka Radulović Ražnjatović építész elmondta, hogy Raichle Ferenc építette meg a könyvtár épületét, s most neki az volt a feladat, hogy folytatva a több mint 100 évvel ezelőtt megkezdett munkát, tovább bővítsék az épületet. Olyan ötlettervet készített, amely felöleli a könyvtár egész épületének a teljes felújítását, tehát a régi szárny rekonstrukcióját is. Az új rész megfelel a XXI. század elvárásainak, s olyan, ahol jó tanulni is, mondta az építész.
Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta, hogy pártja teremtette meg ennek a beruházásnak a lehetőségét. Öt éve kezdődött egy közös gondolkodás, aminek eredményeképpen kialakult egy vélemény, hogy hogyan lehetne a könyvtár épületegységét tartalmilag gazdagabbá tenni. Mindennek az anyagi eszközök biztosítása volt a feltétele, s ezért elkezdtek kilincselni Magyarország kormányánál és annak különféle intézményeinél, s így sikerült biztosítani azokat a forrásokat, amelyekkel több fázisban megtörtént az épület állagfelújítása és az új rész kiépítése. Nem lehet komolyan identitás megőrzésről beszélni, ha annak nincs modern intézményes háttere, amely megfelel minden kihívásnak. Ez pedig a digitalizációt jelenti, azt, hogy a könyvtári állomány egy része az internetes felületeken is megjelenjen. A könyvtár épületével kapcsolatban van egy átfogó elképzelés, talán az elkövetkező években ez is megvalósulhat, emelte ki Pásztor István. A városban az utóbbi években több tíz olyan beruházás volt, ami megerősíti a magyarság jelenlétét, a gyökereinket, s ami újabb erőt, újabb lendületet ad a számunkra, mondta Pásztor István.
Stevan Bakić polgármester emlékeztetett, hogy szeptemberben még az építési munkálatokat tekintették meg, az év utolsó napjaiban pedig már az új olvasóteremben ülhetnek. Világszínvonalú körülmények között lehet itt dolgozni, emelte ki. Megemlítette Iványi István nevét, aki a könyvtáralapítás kezdeményezője volt, illetve azokét, akik az elmúlt évszázadban hozzájárultak az intézmény fejlesztéséhez. Járt itt Ivo Andrić is, aki látogatása alkalmával azt mondta, hogy Szabadkának van egy jó alapja, s csak arra kell törekedni, hogy arra az alapra építkezzenek is. Stevan Bakić szerint Szerbia soha nem költött még annyi pénzt kultúrára, mint az elmúlt 8 évben, köszönve Aleksandar Vučićnak és kormányának. Kiemelt néhány ilyen jellegű szerbiai beruházást. Köszönetet mondott ugyanakkor a Bethlen Alapnak, amely erre a projektre biztosította az eszközöket. Kiemelte, hogy ez a donáció a két ország jószomszédi kapcsolatainak az eredménye.
Pásztor Bálint, a szabadkai VKT elnöke elmondta, hogy a könyvtár épülete a város egyik szimbóluma. Raichle Ferenc tervezte és régebbi, mint a városháza, a zsinagóga vagy a palicsi víztorony. Az épület mostani felújítása a legjobb példa arra, hogy hogyan lehet ötvözni a modern elvárásokat az értékek megőrzésével, hiszen várható az épület teljes felújítása és meg kell őrizni annak jellegét. Az új olvasóterem kialakításával az olvasók, kutatók olyan feltételekhez jutottak, mint amilyen az ország nagyobb városaiban is van. A régi olvasóteremre még inkább fontosabb szerep fog hárulni, hisz különféle rendezvényeknek adhat majd otthont olyan pazar környezetben, ami méltó ehhez a városhoz.
A Magyar Nemzeti Tanács a könyvtár stratégiai partnere és barátja, talán amiatt is, hogy Hajnal Jenő, az MNT elnöke több könyvtári szakmai díjat is kapott, s átérzi az intézmény tevékenységének a fontosságát, mondta Dragan Rokvić igazgató.
A szabadkai könyvtár épülete az egyetemes magyarság szempontjából is kiemelt, jelentette ki Hajnal Jenő. Nem csak azért, mert műemlék épület, hanem azért is, mert Kosztolányi Dezsőhöz és Csáth Gézához is kapcsolódik. Az étépítés után erősödik az épület múzeumi jellege, de létrejön egy tudástár is, hiszen az új épületben nemcsak a könyveket lehet kézbe venni, egy digitális tartalom is az olvasók, kutatók rendelkezésére áll majd. Hajnal Jenő szerint a Szabadkai Városi Könyvtár a jövőben még inkább a vajdasági magyarság egyik szellemi központjává válhat.
Dragan Rokvić elmondta, a járvány miatt nem tartanak egy központi megnyitóünnepséget. Most az újságíróknak mutatták be az új épületszárnyat, de emellett még több alkalmi rendezvényt is tartanak, például más hazai és külföldi könyvtárak képviselői számára. A könyvtár új szárnya elkészült, s néhány héten belül már fogadni is fogja majd az olvasókat.
NÉMETH ERNŐ
